felvisz, fölvisz szinonimái

ige
  • felhord, felcipel, felcűgöl (tájnyelvi), felvonszol, (járművel) felszállít
  • felvezet, felkísér
  • (út, lépcső): felvezet, felmegy
  • (árat): felemel, felver
  • (régies): fellebbez
  • ráken, rávisz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felhoz, fölhoz

ige
  • felhúz, felhord, felcipel, felvonszol, felcűgöl (tájnyelvi), felszállít, felemel, kiemel
  • (labdát) felvezet
  • előhoz, felidéz, felelevenít, hivatkozik, idéz, említ, szóba hoz, szóvá tesz, előáll (valamivel), említést tesz, utal, céloz, felvet, érint, előáll, előhozakodik, felhozakodik (tájnyelvi)

anyajegy

főnév
  • tűzfolt, lencse, lentigo (szaknyelvi), naevus (szaknyelvi), anyajel (tájnyelvi), jegyecske (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felvisz, fölvisz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felkutat, fölkutat

ige
  • átkutat, átvizsgál, kémlelődik, kifürkész, kikémlel, felkajtat (tájnyelvi)
  • megkeres, előkeres, kinyomoz, felderít, kiderít, kipuhatol, kimotoz (régies), felkurkál (régies), felszuszakol (régies), felkutúszik (tájnyelvi), felmatat (tájnyelvi)
  • kiás, előás, előkapar, napfényre hoz
  • megtalál, rátalál, rálel, felfedez

erdeifenyő

főnév
  • keményfenyő, németfenyő

elvileg

határozószó
  • elméletben, elméletileg, teoretikusan, in thesi (idegen)

elfektet

ige
  • (iratot): félretesz, elodáz, halogat

felszárad, fölszárad

ige
  • fölszikkad, felcikkad (tájnyelvi), kiszárad, megszárad, szárazzá lesz, fókodik (tájnyelvi), elfuvalkodik (tájnyelvi), felverődik (tájnyelvi)

fölé

névutó, határozószó
  • rá, föléje, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)
  • elé, elébe, fölébe

növendék

főnév
  • tanuló, nebuló (bizalmas), tanítvány, diák, hallgató, discipulus (régies)
  • inas, tanonc
  • csemete, sarj, surján (tájnyelvi)
  • (jelzőként): fiatal, serdülő

dínomdánom

főnév
  • mulatság, mulatozás, dáridó, dáridózás, hejehuja (bizalmas), muri (bizalmas), buli (bizalmas), tivornya, tobzódás, vigalom, evés-ivás, eszem-iszom, lakoma, lakmározás, dőzsölés, dőzs (bizalmas), ivászat, dárombadárom (tájnyelvi)

dekadencia

főnév
  • hanyatlás, romlás, visszaesés, bomlás, sorvadás, pusztulás

aranymező

főnév
  • aranylelőhely, aranybánya, aranyércbánya

duett

főnév
  • párdal, kettős, páros, duó

futó II.

főnév
  • futóversenyző, atléta
  • (szaknyelvi): futár, huszár
  • (bizalmas): futószőnyeg
  • kúszónövény

gyakorló II.

főnév
  • gyakorlóruha, angyalbőr
  • (bizalmas): gyakorlóiskola

izé II.

módosítószó
  • hát, szóval, hm

hevül

ige
  • melegszik, izzik, megtüzesedik, tüzet fog, tűzre gerjed (régies), gyúl (régies)
  • lelkesül, felbuzdul, felindul, fellobban, felingerlődik, indulatra gerjed, felgerjed, gerjedez

fémes

melléknév
  • fémfényű
  • fémszerű
  • fémtartalmú

feljár, följár

ige
  • fel-fellátogat, el-ellátogat, eljár, felnézeget

fogyatékosság

főnév
  • hiányosság, elégtelenség, pontatlanság, negatívum
  • testi hiba, gyengeelméjűség, tökéletlenség, csökkent képesség, sérülés, defekt (régies), betegség, visszamaradottság, elégtelenség

helyezés

főnév
  • minősítés
  • hely, sorrend, pontszám
  • érem

festék

főnév
  • festőanyag, színezék, színezőanyag, máz
  • tinta (régies)
  • smink

erkölcstelenség

főnév
  • tisztességtelenség, feslettség, léhaság, ledérség, istentelenség (régies), szabadosság, szemérmetlenség, züllöttség
  • becstelenség, aljasság, romlottság, immoralitás (idegen)

forgó I.

melléknév
  • keringő, pörgő, forduló, forgatható, örvénylő, kavargó, gomolygó
  • (régies): forgandó

hétszilvafás

melléknév
  • bocskoros, elszegényedett, kis, kurta, kisbirtokos, vagyontalan