császárgalóca szinonimái

főnév
  • császárgomba, úrgomba

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kusza

melléknév
  • szövevényes, ágas-bogas, bonyolult, összefüggéstelen, áttekinthetetlen, kaotikus, kuszált, zavaros, zűrzavaros, konfúzus (régies), obskúrus (régies), komplikált, összezavart, zagyva
  • bozontos, zilált, rendezetlen, borzas, összegabalyodott, gubancos, boglyas, torzonborz, gabalycsos (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): rövid, kurta

nagyszájú

melléknév
  • (pejoratív): nagyhangú, szájas (pejoratív), nyelves, hangoskodó, hetvenkedő, legénykedő, nagypofájú (durva), háryjánoskodó, kérkedő, hencegő, szájhős, handabandázó, csahos (tájnyelvi), kerepelős (tájnyelvi), szájbók (tájnyelvi)
  • véresszájú (durva) Sz: akkora a szája, mint a bécsi kapu; akkora a szája, mint egy német papucs; be nem dughatni nagy száját; elejéből választotta a nyelvét; felvágta a bába a nyelvét; ha feje befér is az ablakon, de a nyelve be nem férhetne; jól megköszörülte a bicskáját; jól megkenték a kereket, forog a kerék; kibeszélne hat papot is; külön kell a nyelvét agyonütni, ha meghal; nem hagyta az anyjában a nyelvét; nem szorult seggébe a nyelve; olyan a szája, mint egy sikátor; szomszéd határba ér a nyelve
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a császárgalóca szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

céh

főnév
  • közösség, testület, liga, ipartestület (régies), egyesület, társulat

benső II.

főnév
  • lélek, lelkivilág, belvilág (régies)

békülékeny

melléknév
  • engedékeny, engesztelhető, konciliáns (idegen)

árurejtegető

melléknév, főnév
  • spekuláns, feketéző (szleng)

copf

főnév
  • fonat, hajfonat, varkocs, fonadék, lófarok, hajfark (tájnyelvi), foncsik (tájnyelvi), farkinca (bizalmas), csurka (tájnyelvi), cica (tájnyelvi)
  • maradiság, korlátoltság, vaskalaposság

dekadencia

főnév
  • hanyatlás, romlás, visszaesés, bomlás, sorvadás, pusztulás

körültekintés

főnév
  • körbenézés, szemle
  • megfontolás, megfontoltság, mérlegelés, óvatosság, éberség, meggondoltság, gondosság, előrelátás, alaposság, elővigyázat, elővigyázatosság, tapintatosság, diszkréció (idegen), udvariasság, diplomácia, figyelmesség, odafigyelés

afféle

névmás
  • olyanféle, olyasféle, olyasmi, olynemű (régies)

aláír

ige
  • láttamoz, szignál (bizalmas), parafál, előttemez (régies), szubszkribál (régies), aláfirkant, alákanyarít, aláskribál (bizalmas), alákezel (tájnyelvi), ellenjegyez
  • (bizalmas): elfogad, helyesel, beleegyezik, egyetért, elismer, jóváhagy, nyugtáz

diapozitív

főnév
  • diakép, dia, vetített állókép

egyhangú

melléknév
  • egyforma, egyöntetű, egységes, ugyanazon
  • unalmas, untató, szürke, színtelen, sótlan, ízetlen, száraz, lapos, élettelen, érdektelen, szellemtelen, vérszegény, tompa, fakó, eseménytelen, mindennapos, hétköznapi, prózai, közönséges, jellegtelen, jelentéktelen, változatlan, vigasztalan, elkoptatott, lerágott, szokványos, átlag, tucat, üres, sivár, kietlen, fád, monoton, sablonos, banális, együtésű (régies), nyomasztó, lélekölő, álmosító, fárasztó, kimerítő

feledékeny

melléknév
  • rövid emlékezetű, tyúkeszű, gyenge emlékezőtehetségű, rövideszű, szórakozott, nemtörődöm, hanyag, figyelmetlen, szeleburdi, szenilis, hóvízeszű (tájnyelvi), szalajt az esze (tájnyelvi), vízfejű (tájnyelvi), feledős (tájnyelvi) Sz: nyúlfark az esze; megérdemli, hogy posztóba varrják a fejét; elkoptak az esze kerekei; hátul hordja az eszét, mint a szamár a kötényét; ritka szita az esze; lyukas a feje; minden kimegy a fejéből; minden kimegy az eszéből; hátul hordja az eszét

elterjed

ige
  • tovaterjed, kiterjed, szétterjed, elharapódzik, eltenyész (régies), bejár (valamit), befut (valamit), divatba jön, lábra kap, szokásba jön, meghonosodik, meghonosul, meggyökerezik, gyökeret ver, tért hódít, elszaporodik, elburjánzik, elhatalmasodik, eluralkodik, elburjad (tájnyelvi)
  • híre megy, híre jár, híre fut, eltenyészedik (tájnyelvi)

csatár

főnév
  • támadó, támadójátékos, csatárjátékos
  • (régies): harcos
  • gyalogos

büszkélkedik

ige
  • kérkedik, dicsekszik, kevélykedik, parádézik, tetszeleg, hivalkodik, páváskodik, pöffeszkedik, tüntet (valamivel), hetvenkedik, fitogtat, fölfuvalkodik, el van telve magával, fenn hordja az orrát, nagyra van (valamivel), henceg, felvág, anzágol (bizalmas), adja a bankot (szleng), döngeti a mellét, dülleszti a mellét, begyegteti magát (tájnyelvi), begyeskedik (tájnyelvi), felhéjál (tájnyelvi)

csoszog

ige
  • cammog, slattyog (bizalmas), botorkál, botladozik, húzza a lábát, vánszorog, totyog, bandukol, taslog (tájnyelvi), csötönöz (tájnyelvi), koszorog (tájnyelvi), csosztat (tájnyelvi), csoszrog (tájnyelvi), csöszög (tájnyelvi), sifitel (tájnyelvi), krasnyog (tájnyelvi), csetlik-botlik

elsőéves

főnév
  • elsős (bizalmas), gólya (bizalmas), róka (régies)

csepül

ige
  • szid, ócsárol, leszól, bírál, kritizál, pocskondiáz, lekicsinyel, lebecsül, becsmérel, fitymál, gyaláz, szapul
  • (tájnyelvi): ver, üt, csépel, páhol, eltángál, elpáhol, elfenekel

berozsdásodik

ige
  • megrozsdásodik, oxidálódik (szaknyelvi)
  • korrodálódik (szaknyelvi)

csücsörít

ige
  • csucsorít, kerekít, csucsornyásonyít (tájnyelvi) Sz: csókra áll a szája

eltanul

ige
  • elles, elsajátít, átvesz, felvesz, elprofitíroz (régies)