felforral, fölforral szinonimái

ige
  • felfőz, felhevít, fellobbant (tájnyelvi), meglobbaszt (tájnyelvi), megrottyant (tájnyelvi), lobbint (tájnyelvi), permeszt (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szétfolyó

melléknév
  • szétömlő, szétáradó
  • elmosódó, elmosódott, bizonytalan, alaktalan
  • széteső, zavaros, zagyva, zilált, szétzilált, megkomponálatlan

egyensúlyoz

ige
  • balanszíroz
  • ellensúlyoz, kiegyenlít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felforral, fölforral szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

favorizál

ige
  • előnyben részesít, támogat, kedvel, kegyel (régies), pártfogol, futtat, kedvezményez (szaknyelvi), kivételez (valakivel)(valakivel)(valakire)
  • (régies): udvarol, teszi a szépet

elsimul

ige
  • kisimul, lesimul
  • rendeződik, elrendeződik, kiküszöbölődik
  • (tájnyelvi): elcsúszik

előbukkan

ige
  • előbújik, kibújik, előjön, kijön, előtűnik, feltűnik, kiemelkedik, kinő, kihajt, felbukkan, mutatkozik, felszínre jön, felmerül, felemelkedik, megjelenik, előkerül, jelentkezik, kipattan, kiugrik, szembetűnik, nyilvánosságra kerül, napfényre kerül, megmutatkozik, nyilvánvalóvá válik, kiderül

egyezmény

főnév
  • egyezség, megegyezés, szerződés, megállapodás, alku, szövetkezés, kötés (régies), kötelezettségvállalás, lekötelezés, társulás, frigy, koalíció, blokk, unió, paktum (régies), traktátum (régies), traktátus (idegen), konkordátum (idegen), konvenció (szaknyelvi), kartell

felbőszül, fölbőszül

ige
  • feldühödik, tűzbe jön, méregbe gurul, dühbe gurul, megvadul, fölmérgesedik, elfogja a méreg, dührohamot kap, dühöng, felháborodik, begerjed, begurul, fölindul

festék

főnév
  • festőanyag, színezék, színezőanyag, máz
  • tinta (régies)
  • smink

nagyasszony

főnév
  • fejedelemasszony (régies), úrnő, asszony

csodálkozás

főnév
  • meglepődés, megütközés, elképedés, álmélkodás, ámulat, bámulat

csepül

ige
  • szid, ócsárol, leszól, bírál, kritizál, pocskondiáz, lekicsinyel, lebecsül, becsmérel, fitymál, gyaláz, szapul
  • (tájnyelvi): ver, üt, csépel, páhol, eltángál, elpáhol, elfenekel

áldozatkész

melléknév
  • áldozatos, segítő, odaadó, önfeláldozó, nemes lelkű, jótékony, szamaritánus (régies), önzetlen, irgalmas, adakozó

deák

főnév
  • (régies): diák, tanuló, nebuló (bizalmas), iskolás, iskolás gyerek, növendék, alumnus (régies), tanítvány
  • írástudó, íródeák, literátus (régies), bölcs (régies), tudós (régies)
  • (görögkeleti) kántor, kántortanító
  • latin (nyelv)

fizetőpincér

főnév
  • főpincér, főúr (bizalmas), fizető (bizalmas)

gabona

főnév
  • cereália (szaknyelvi), szemes termény, gabonanemű, gabonanövény, kalászos, élet (tájnyelvi), élés (tájnyelvi), kenyérnekvaló
  • gabonaszem, mag
  • kalász
  • gabonavetés, gabonatábla, földi vetemény (régies)

így II.

kötőszó
  • tehát, eszerint, következésképp, ennélfogva, ezért, ennek következtében, ezenest (tájnyelvi)
  • például

harmad II.

főnév
  • terc (régies)
  • harmadrész

felfüggeszt, fölfügg

ige
  • felakaszt, felköt, fellógat, feltágít, ráakaszt, feltesz, felcsatol, biggyeszt, bigyerít (régies)
  • szüneteltet, elnapol, elhalaszt, késleltet, elodáz, megszakít
  • hatálytalanít, eltöröl, megszüntet, érvénytelenné tesz
  • felment, szuszpendál (idegen)
  • felmond, kirúg (bizalmas), elbocsát

faragás

főnév
  • vésés, metszés, rovatolás (szaknyelvi), összeeresztés (szaknyelvi), kihornyolás (szaknyelvi), nútolás (szaknyelvi), kinagyolás (szaknyelvi)
  • szobrászkodás
  • faszobor, famunka

felterjesztés, fölte

főnév
  • javaslat, indítvány, előterjesztés, beadvány

hangrezgés

főnév
  • hangvibrálás
  • hanglebegés (szaknyelvi)

felköszönt, fölköszö

ige
  • üdvözöl, gratulál, megural (régies), megköszönt (tájnyelvi), elbarázdál (tájnyelvi)
  • áldomást mond, tósztot mond, pohárköszöntőt mond

eltanácsol

ige
  • elküld, elutasít, lebeszél

fennálló

melléknév
  • létező, meglevő, tényleges, valóságos, bevett, adott, érvényben levő, érvényes, hatályos, hatályban levő

haraszt

főnév
  • avar
  • erdő, csalit, cserjés, bozót (tájnyelvi), pagony, csepőce (régies, tájnyelvi), cseprente (tájnyelvi), csutaj (tájnyelvi), ciher (tájnyelvi), eresztvény (tájnyelvi), bige (tájnyelvi), csere (tájnyelvi)