elraktároz szinonimái

ige
  • eltesz, felhalmoz, tartalékol, tárol, félretesz, félrerak, összehalmoz, összegyűjt, összehord, meghagy, megspórol (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megütközés

főnév
  • összecsapás, összeütközés, szembekelés (régies)
  • megbotránkozás, csodálkozás, elképedés, meghökkenés, fennakadás

tódít

ige
  • túloz, nagyot mond, nagyít (tájnyelvi), lódít, megtold, nagyzol, hazudik, hazudozik, füllent, gurít (bizalmas), háryjánoskodik, űz-fűz (tájnyelvi), linkel (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elraktároz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellentmondás

főnév
  • tiltakozás, ellenvetés, cáfolat, óvatkozás (régies), feleselés, visszaszólás, szembeszegülés, szembenállás
  • ellentét, következetlenség, logikátlanság, antinómia (szaknyelvi), paradoxon, kontradikció (régies), diszparitás (szaknyelvi)

dörzsölődik

ige
  • súrlódik, horzsolódik, csiszolódik

díjmentes

melléknév
  • ingyenes, díjtalan, bérmentes, költségmentes, illetékmentes, térítésmentes, potya (bizalmas)

cirok

főnév
  • cirköles (tájnyelvi), élesmosó (tájnyelvi), élesmosófű (tájnyelvi), sorghum (idegen)
  • seprű (tájnyelvi, régies)

elöl1

ige
  • megöl, kiírt, elpusztít, megfojt, elfojt, elemészt (régies)
  • (fogideget): kiöl

erkölcstelenség

főnév
  • tisztességtelenség, feslettség, léhaság, ledérség, istentelenség (régies), szabadosság, szemérmetlenség, züllöttség
  • becstelenség, aljasság, romlottság, immoralitás (idegen)

megkínál

ige
  • megvendégel, kínál, kínálgat, ajánlgat, traktál (bizalmas), megetet (bizalmas), ajánl (régies), vendégül lát, szívesen lát, elébe ad

bevall

ige
  • megvall, kivall (választékos), beismer, elismer, elmarad, meggyón, vallomást tesz, feltárja a szívét, kinyilatkoztat, bejelent, felfed, köp (szleng), kipakol (szleng), köhög (szleng), dalol (szleng)

berozsdásodik

ige
  • megrozsdásodik, oxidálódik (szaknyelvi)
  • korrodálódik (szaknyelvi)

boglyakemence

főnév
  • (tájnyelvi): búbos kemence, búbos, banyakemence

esküdözik

ige
  • fogadkozik, ígér, erősítget, bizonygat, bizonykodik, állítgat

felbiztat, fölbiztat

ige
  • felbátorít, fellelkesít, buzdít, serkent, sarkall, ösztönöz, rávesz (valakit, valamire), rábeszél, rábír
  • felbujt, feltüzel, felheccel, felkontat (tájnyelvi) Sz: felkeni a hasát; lovat ad (vki alá); szárnyakat ad (valakinek)

halászcsárda

főnév
  • halvendéglő

franciaágy

főnév
  • ikerágy, dupla ágy

elrendeződik

főnév
  • rendbe jön, helyrejön, megoldódik, elintéződik

ellenben

kötőszó
  • de, azonban, csakhogy, ezzel szemben, ezzel ellentétben, viszont, pedig, különben, máskülönben, holott, ámbár, habár, bár, jóllehet, viszontag (régies)

emlékezőtehetség

főnév
  • memória (idegen), emlékezet, emlékerő (régies)

foszforeszkál

ige
  • fénylik, villódzik, villózik

eltanácsol

ige
  • elküld, elutasít, lebeszél

dúskál

ige
  • tobzódik, bővében van, fürdik (valamiben), bővelkedik, dúslakodik (választékos), dúskálkodik (tájnyelvi), dúsol (tájnyelvi), bugyorászik (tájnyelvi), dőzsöl Sz: tejben-vajban fürdik
  • (tájnyelvi): válogat, turkál, finnyáskodik

éra

főnév
  • kor, korszak, időszak, időköz, fázis
  • rezsim, kormányzat

főtlen

melléknév
  • nyers, fövetlen