fájdalmas szinonimái

melléknév
  • fájó, fájós, érzékeny, sajgó, nyilalló, hasogató, szúró, égő, maró, fájdalmatos (tájnyelvi), fájlalatos (régies), jajos (régies)
  • kínzó, gyötrelmes, fájdalomteli
  • szomorú, gyászos, keserves, bús, szívet tépő, szívbe markoló, szívszaggató, csüggesztő, lehangoló, elszomorító
  • megkínzott, szenvedő, vigasztalan, megtört, lesújtott, gyötrődő, keserű, senyvedő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gördít

ige
  • görget, forgat, hengerít, gurít, teker, hengerget, hengerbutykáztat (tájnyelvi)

képtelen I.

melléknév
  • alkalmatlan, gyenge, inadekvát (idegen)
  • hihetetlen, lehetetlen, abszurd, badar, illuzórikus, esztelen, fonák, érthetetlen, bizarr, groteszk, fura, értelmetlen, valószínűtlen, irracionális, képzeletbeli, kétségbevonható, felfoghatatlan, kivitelezhetetlen, keresztülvihetetlen, elképzelhetetlen, megvalósíthatatlan
  • (régies): idomtalan, formátlan, iszonyú, iszonyatos, csúnya
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fájdalmas szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

érv

főnév
  • argumentum (régies), indok, észok, adu, tromf (régies), ász (bizalmas), nagyágyú (bizalmas), bizonyíték

elkészít

ige
  • megcsinál, megalkot, létrehoz, előállít, kidolgoz, megvalósít, kivitelez, gyárt, megteremt, véghezvisz, befejez, végrehajt, teljesít, tető alá hoz
  • megfőz, megsüt

elfecsérel

ige
  • elveszteget, elpazarol, eltékozol, elpocsékol, elsinkófál (tájnyelvi), elherdál, elprédál, ellenszekál (tájnyelvi), elseremórál (tájnyelvi), elszór, elver, kidobál, kihány, nyakára hág, eljátszik, elkótyavetyél, szétforgácsol, fölapróz, eldorbézol, elcsesz (szleng)

díszvacsora

főnév
  • bankett, díszlakoma (régies), társasvacsora, estély, fogadás

evez

ige
  • lapátol, csónakázik, ladikázik (tájnyelvi)

felkutat, fölkutat

ige
  • átkutat, átvizsgál, kémlelődik, kifürkész, kikémlel, felkajtat (tájnyelvi)
  • megkeres, előkeres, kinyomoz, felderít, kiderít, kipuhatol, kimotoz (régies), felkurkál (régies), felszuszakol (régies), felkutúszik (tájnyelvi), felmatat (tájnyelvi)
  • kiás, előás, előkapar, napfényre hoz
  • megtalál, rátalál, rálel, felfedez

minősítés

főnév
  • kvalifikáció, osztályzat, klasszifikáció (idegen), képesítés, megítélés, jellemzés
  • cím, rang
  • helyezés

civilizált

melléknév
  • kulturált, kiművelt, művelt, pallérozott, csiszolt, kifinomult, kifinomodott

céh

főnév
  • közösség, testület, liga, ipartestület (régies), egyesület, társulat

ablakpárkány

főnév
  • ablakdeszka, ablakszemöldök, ablakhíd (régies), könyöklő (tájnyelvi), ablakkönyök (tájnyelvi), párkány

csenget, csönget

ige
  • csendít, pendít, kondít, kongat, zenget, csilinkol (tájnyelvi), csörömpöl (bizalmas)
  • (bizalmas): felhív, telefonál, odacsenget (bizalmas)

félrenéz

ige
  • elfordul, arcát elfordítja, fejét elfordítja
  • hűtlenkedik, félrelép, megcsal
  • kacérkodik

fohász

főnév
  • ima, imádság, kérelem, kérés, folyamodás, sóhaj, kívánság
  • esedezés, esdeklés, könyörgés

homorít

ige
  • öblöz, völgyel (szaknyelvi)
  • meghajlít, begörbít, ívbe feszít (testet)
  • (szleng): bizonyít, erőlködik

habozik

ige
  • tétovázik, ingadozik, tanakodik, tűnődik, bizonytalankodik, tipródik, spekulál, vacillál (bizalmas), hezitál Sz: két közben van; nincs lelkének hova lenni; sehogy se jut dűlőre

fájós

melléknév
  • fájó, fájdalmas, beteg, beteges, sajgó, érzékeny, kényes, rossz, fájlalatos (régies), bodzás (láb) (tájnyelvi)

erősödik

ige
  • erősbödik (választékos), edződik, izmosodik, izmosul, acélosodik, erőre kap, tagosodik (tájnyelvi), vállasodik (tájnyelvi)
  • fokozódik, nő, növekszik, gyarapodik, fejlődik, föllendül, emelkedik
  • (kapcsolat) elmélyül
  • (iram) gyorsul

félelem

főnév
  • ijedség, ijedelem, félés (választékos), félsz, félelemérzés (szaknyelvi), félelemérzet (szaknyelvi)
  • aggodalom, remegés, bizonytalanság, aggály, szorongás, fóbia (szaknyelvi), feszültség, rémület, rettegés, rettenet, aggódás, frász (bizalmas), cidri, majré (szleng), szurkolás, drukkolás, lámpaláz

gyönyörűség

főnév
  • élvezet, öröm, kedvtelés, szórakozás, mulatság, passzió (bizalmas), gyengéje (valakinek)
  • boldogság, lelkesültség, elragadtatás, mennyország, éden, mámor, eufória, gyönyör, delícia (régies)

favorizál

ige
  • előnyben részesít, támogat, kedvel, kegyel (régies), pártfogol, futtat, kedvezményez (szaknyelvi), kivételez (valakivel)(valakivel)(valakire)
  • (régies): udvarol, teszi a szépet

ellentmondás

főnév
  • tiltakozás, ellenvetés, cáfolat, óvatkozás (régies), feleselés, visszaszólás, szembeszegülés, szembenállás
  • ellentét, következetlenség, logikátlanság, antinómia (szaknyelvi), paradoxon, kontradikció (régies), diszparitás (szaknyelvi)

felhangzik, fölhangz

ige
  • felcsendül, felcsattan, megszólal, felzeng, megzendül, felzúg, felharsan, felsír, felszárnyal, felzivatarlik (régies)

habár

határozószó
  • bár, noha, jóllehet, holott, ámbátor, ugyan