émelyeg szinonimái

ige
  • háborog, kevereg (tájnyelvi), kavarog (tájnyelvi)
  • émelyedik, felfordul a gyomra, felkavarodik a gyomra, hányingere van, undorodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bucskázik

ige
  • (tájnyelvi): bukfencezik, bukfencet vet, bukfencet hány, hengerbucskázik (tájnyelvi)

mar

ige
  • (állat): tép, harap, harapdál, marcangol, mardos
  • (rovar): csíp, szúr
  • csíp, éget, ingerel, esz
  • gyötör, emészt, furdal, mardos
  • bánt, bántalmaz, szapul (bizalmas), szól-szapul (tájnyelvi), rág (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a émelyeg szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elsiklik

ige
  • mellőz, elmellőz, elhanyagol, átsiklik (valami fölött)(valamivel)
  • (tájnyelvi): elcsúszik (tájnyelvi), elesik (tájnyelvi)

egymaga

névmás
  • egyedül, egyes-egyedül, egy szál maga, magamaga, önállóan, segítség nélkül, saját erőből, saját erejére utaltan, magányosan

ebihal

főnév
  • békalárva, békacenk (régies), békafi (régies), békaporonty (tájnyelvi), poronty (tájnyelvi), babaruska (tájnyelvi), ebilóca (tájnyelvi), halcsík (tájnyelvi), kutyahal (tájnyelvi)

csikorgó

melléknév
  • csikorgós, nyikorgó, fülsértő, fülhasogató, bántó, agyargó (tájnyelvi)
  • (hideg): dermesztő, farkasordító

elvágódik

ige
  • elesik, végigvágódik, elterül, elbukik, elvetődik, hanyatt esik, hanyatt vágódik, hasra vágódik, elhasal, elnyal (szleng), elzúg (bizalmas)
  • (vizsgán): megbukik, elzúg (bizalmas)

fa

főnév
  • élőfa, csemete, facsemete, fácska, sudár (régies)
  • karácsonyfa, májusfa
  • faanyag, faáru, deszka, lignin (szaknyelvi), lignum (szaknyelvi)
  • tűzifa, tüzelőfa
  • fadarab, bot, pálca, karó, celőke (tájnyelvi)
  • (szleng): egyes, elégtelen, karó (bizalmas), cuka (bizalmas), pejkó (tréfás), tök (szleng), dákó (szleng), dugó (szleng), fúró (szleng), horog (szleng), kampó (szleng), gerenda (szleng)

megtagad

ige
  • visszavon, visszautasít, elutasít, elvet, refüzál (idegen), ellene van (valaminek), ellenszegül
  • megvon, lemond
  • elvitat, kétségbe von
  • cserbenhagy, hátat fordít (valakinek), elárul, eltaszít(valaki mellett)

bont

ige
  • szétszed, szétbont, szétfejt, fejt, szétszerel
  • (csomót): kibont, old, oldoz, kiold, kiköt
  • (üveget): kidugaszol, kinyit, felnyit, felbont
  • (kapcsolatot): megszüntet, megszakít

bizonyság

főnév
  • bizonyíték, tanúbizonyság, bizonyító jel (régies), tanújel
  • (régies): bizonyságtétel, tanúság, tanúságtétel, tanúskodás, tanúvallomás, tanúbizonyság
  • bizonyosság, meggyőződés

bugyuta

melléknév
  • (bizalmas): ostoba, buta, mafla, mulya, bárgyú, oktondi, ügyefogyott, bamba, teszetosza (tájnyelvi), nyehe-nyühe (tájnyelvi)

farktoll

főnév
  • kormánytoll

felől1

névutó
  • irányából
  • miatt
  • iránt

határozott

melléknév
  • magabiztos, magabízó (régies), biztos, erélyes, erőskezű, keménykezű, kemény, karakán, tetterős, akkurátus (régies), szilárd, sziklaszilárd, elszánt, eltökélt, megingathatatlan, rendíthetetlen, hajlíthatatlan, következetes, rezolút (régies)
  • megkülönböztethető, felismerhető, kivehető, világos
  • egyértelmű, félreérthetetlen, félremagyarázhatatlan, definitív (idegen), kategorikus (idegen), ellentmondást nem tűrő, nyomatékos, apodiktikus (szaknyelvi)
  • kétségtelen, nyilvánvaló, észrevehető, szembeszökő, szembeötlő, kifejezett, kimondott, jellegzetes, markáns, pregnáns (idegen)

gépezet

főnév
  • géprendszer, gép, szerkezet, berendezés, készülék, masina, masinéria (régies), konstrukció, mechanizmus
  • szervezet, apparátus, személyzet

emigrál

ige
  • kivándorol, száműzetésbe megy, elköltözik, kimenekül, elbujdosik (régies), áttelepül, disszidál

elpuhul

ige
  • elkényesedik, finnyásodik

esőköpeny

főnév
  • esőkabát, anorák, viharkabát, orkánkabát (régies), orkán (régies)

garabonciás

melléknév
  • ördöngös, bolondos
  • jéghordozó (tájnyelvi)
  • házsártos, kötekedő

ér1

ige
  • érint, megérint, talál, eltalál, súrol
  • érkezik, elérkezik
  • elér, utolér
  • rajtakap, rajtacsíp
  • történik, megesik
  • hozzányúl, megérint
  • (időt): megér, megél

éjszakai

melléknév
  • éjjeli, éji (választékos)

evangélikus

melléknév
  • lutheránus, ágostai, protestáns, helvét hitvallású, lutyi (tréfás)

genetikus

melléknév
  • keletkezési, fejlődési
  • származási, öröklési, öröklött
  • (módszer): származtató, eredeztető, oknyomozó, történeti