émelyeg szinonimái
ige
- háborog, kevereg (tájnyelvi), kavarog (tájnyelvi)
- émelyedik, felfordul a gyomra, felkavarodik a gyomra, hányingere van, undorodik
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
mar
ige
- (állat): tép, harap, harapdál, marcangol, mardos
- (rovar): csíp, szúr
- csíp, éget, ingerel, esz
- gyötör, emészt, furdal, mardos
- bánt, bántalmaz, szapul (bizalmas), szól-szapul (tájnyelvi), rág (tájnyelvi)
elsiklik
ige
- mellőz, elmellőz, elhanyagol, átsiklik (valami fölött)(valamivel)
- (tájnyelvi): elcsúszik (tájnyelvi), elesik (tájnyelvi)
egymaga
névmás
- egyedül, egyes-egyedül, egy szál maga, magamaga, önállóan, segítség nélkül, saját erőből, saját erejére utaltan, magányosan
ebihal
főnév
- békalárva, békacenk (régies), békafi (régies), békaporonty (tájnyelvi), poronty (tájnyelvi), babaruska (tájnyelvi), ebilóca (tájnyelvi), halcsík (tájnyelvi), kutyahal (tájnyelvi)
csikorgó
melléknév
- csikorgós, nyikorgó, fülsértő, fülhasogató, bántó, agyargó (tájnyelvi)
- (hideg): dermesztő, farkasordító
elvágódik
ige
- elesik, végigvágódik, elterül, elbukik, elvetődik, hanyatt esik, hanyatt vágódik, hasra vágódik, elhasal, elnyal (szleng), elzúg (bizalmas)
- (vizsgán): megbukik, elzúg (bizalmas)
fa
főnév
- élőfa, csemete, facsemete, fácska, sudár (régies)
- karácsonyfa, májusfa
- faanyag, faáru, deszka, lignin (szaknyelvi), lignum (szaknyelvi)
- tűzifa, tüzelőfa
- fadarab, bot, pálca, karó, celőke (tájnyelvi)
- (szleng): egyes, elégtelen, karó (bizalmas), cuka (bizalmas), pejkó (tréfás), tök (szleng), dákó (szleng), dugó (szleng), fúró (szleng), horog (szleng), kampó (szleng), gerenda (szleng)
megtagad
ige
- visszavon, visszautasít, elutasít, elvet, refüzál (idegen), ellene van (valaminek), ellenszegül
- megvon, lemond
- elvitat, kétségbe von
- cserbenhagy, hátat fordít (valakinek), elárul, eltaszít(valaki mellett)
bont
ige
- szétszed, szétbont, szétfejt, fejt, szétszerel
- (csomót): kibont, old, oldoz, kiold, kiköt
- (üveget): kidugaszol, kinyit, felnyit, felbont
- (kapcsolatot): megszüntet, megszakít
bizonyság
főnév
- bizonyíték, tanúbizonyság, bizonyító jel (régies), tanújel
- (régies): bizonyságtétel, tanúság, tanúságtétel, tanúskodás, tanúvallomás, tanúbizonyság
- bizonyosság, meggyőződés
bugyuta
melléknév
- (bizalmas): ostoba, buta, mafla, mulya, bárgyú, oktondi, ügyefogyott, bamba, teszetosza (tájnyelvi), nyehe-nyühe (tájnyelvi)
határozott
melléknév
- magabiztos, magabízó (régies), biztos, erélyes, erőskezű, keménykezű, kemény, karakán, tetterős, akkurátus (régies), szilárd, sziklaszilárd, elszánt, eltökélt, megingathatatlan, rendíthetetlen, hajlíthatatlan, következetes, rezolút (régies)
- megkülönböztethető, felismerhető, kivehető, világos
- egyértelmű, félreérthetetlen, félremagyarázhatatlan, definitív (idegen), kategorikus (idegen), ellentmondást nem tűrő, nyomatékos, apodiktikus (szaknyelvi)
- kétségtelen, nyilvánvaló, észrevehető, szembeszökő, szembeötlő, kifejezett, kimondott, jellegzetes, markáns, pregnáns (idegen)
gépezet
főnév
- géprendszer, gép, szerkezet, berendezés, készülék, masina, masinéria (régies), konstrukció, mechanizmus
- szervezet, apparátus, személyzet
emigrál
ige
- kivándorol, száműzetésbe megy, elköltözik, kimenekül, elbujdosik (régies), áttelepül, disszidál
ér1
ige
- érint, megérint, talál, eltalál, súrol
- érkezik, elérkezik
- elér, utolér
- rajtakap, rajtacsíp
- történik, megesik
- hozzányúl, megérint
- (időt): megér, megél
genetikus
melléknév
- keletkezési, fejlődési
- származási, öröklési, öröklött
- (módszer): származtató, eredeztető, oknyomozó, történeti