csákány szinonimái

főnév
  • krampács (szaknyelvi), bucsák (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vérszopó II.

főnév
  • vámpír, parazita, élősdi, pióca
  • (bizalmas): uzsorás

liliom

főnév
  • szentjózsefvirág, szűzliliom, szűzvirág
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csákány szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

büdzsé

főnév
  • költségvetés, államháztartás, államkassza, állampénztár

belevegyít

ige
  • belekever, hozzákever, hozzátesz, belekavar, beletesz, belead, elegyít, egybeolvaszt

beiktat

ige
  • hivatalba állít, kinevez, inaugurál (idegen), installál (régies)(valakinek)
  • beír, beleír, feljegyez, bekönyvel, lajstromoz, inskribál (idegen), bejegyez, regisztrál, felvesz, bevezet, (nyilvántartásba) besorol
  • közbeiktat, belesző, betold, betesz, befértet, beszúr, beleszúr, bedolgoz, beledolgoz, belevesz, belefoglal, beilleszt, beleilleszt

áringadozás

főnév
  • árhullámzás, árfluktuáció

címeres

melléknév
  • hírhedt, cégéres, megbélyegzett, hétpróbás
  • (régies): jeles, kiváló, nevezetes, neves

dacoskodik

ige
  • dacol, makacskodik, duzzog, truccol (bizalmas), nyakaskodik, fejeskedik (tájnyelvi), ellenszegül, megbicsakolja magát (tájnyelvi), durcáskodik, engedetlenkedik, megátalkodik, makrancoskodik, torzonkodik (tájnyelvi), berzenkedik, dünnyög, ellenkezik, ellenáll

könyörület

főnév
  • szánalom, részvét, együttérzés, sajnálat, szánakozás, könyör (régies)
  • kímélet, megbocsátás, bocsánat, bűnbocsánat, irgalom, irgalmasság, kegy, kegyelem, könyörületesség, szemhunyás (választékos), felmentés, feloldozás, elnézés, belátás, nagylelkűség, jóakarat, jótétemény, engedelem (régies), emberiesség

ablaktábla

főnév
  • ablakszem, üvegtábla, ablakfiók (tájnyelvi), ablakkarika (tájnyelvi), ablaktányér (tájnyelvi)
  • spaletta, zsalu, zsalugáter
  • ablakszárny

akármerről

határozószó
  • bármerről, akárhonnan, bárhonnan

deprimált

melléknév
  • levert, letört, lehangolt, lesújtott, kedvetlen, elkedvetlenedett, kedveszegett, csüggedt, elcsüggedt, szomorú, szomorkodó, bánatos, bús, búsuló, búskomor, mélabús, búvalbélelt, gondterhelt, nyomott, elkeseredett, életunt, vigasztalan, gyászos, komor, depressziós, melankolikus, szplínes (régies), enervált (idegen)

egyed

főnév
  • példány, reprezentáns (idegen)
  • egyén, ember, személy, egyes

felakaszt, fölakaszt

ige
  • felfüggeszt, fellógat, biggyeszt, bigyerít (régies), eltesz, felrak
  • feltűz
  • felköt, kivégez Sz: a vármegye temette el; a pénteki kolbász megakad a torkán; csak el nem kerülheti a szálfát; ég és föld között lakik; egy poltúrán vették nyakravalóját; elszalad a nyúl a lába alatt; eltemetik szemfedél nélkül; felemelik a polcra; felfűzik, mint a kopót; felhágott a lépcsőn, de le nem jöhetett; felkötik a búfelejtőre; felmagasztalják az ég felé; felviszik a fellegvárba; főbíró prédikál a temetésén; fogasra akad; hóhér falatja lett; hosszabb lett, mint azelőtt volt; hosszú betűt csinálnak belőle; hurokra akad a torka; kiteszik a szellőre; kivitték száradni az akasztófára; kivitték, de a fán felejtették; lajtorján megy a sírba; létrán megy a másvilágra; más köti fel neki a nyakravalót; megette a hóhér; megfúlt a hóhér madzagján; megterhelte a fát; nem éri a lába a földet; olyan magasra emelik, hogy el sem érhetni; összeadja a hóhér a köteles lányával; ország-világ láttára felmagasztalják; szél hányogatja a cserfán; szél fújja a talpát; vezetni kell a sírba

elszalad

ige
  • elfut, elrohan, elrobog, megszalad, elszökik, elillan, elinal, eliramlik, eliramodik, elkotródik, elnyargal, ellohol, elmenekül, eltűnik, kereket old, nyaka közé szedi a lábát, ellép, megfut, megfutamodik, futásban keres menedéket, elpárolog (bizalmas), meglép (bizalmas), kilő (bizalmas), meglóg (bizalmas), elugrik (bizalmas), megugrik (bizalmas), eliszkol, elinócol (tájnyelvi), elkotringol (tájnyelvi), elpitlikel (tájnyelvi), elpustol (tájnyelvi), ellencel (tájnyelvi), elpusztol (tájnyelvi), dobbant (szleng), lelécel (szleng), megpattan (szleng), elspurizik (szleng) Sz: a lábára bízza életét, nem a karjára; a sarkával fenyeget (valakit); eloldja a kereket; eloldja a cigánykereket; fel sem fűzhette a bocskorát; felköti a nyulak bocskorát; felszíjazza a bocskorát; hátat ad; illára veszi a dolgot; jól felszedi a kapcát; nyúllá válik; száz vitézt is hajt maga után; viszi a büdöset
  • (idő): elfut, elsuhan, elmúlik, eltelik, elröppen, elszáll

család

főnév
  • família, háznép (régies), a háziak, az otthoniak, az övéi, pereputty (bizalmas)
  • nemzetség, atyafiság, rokonság, uralkodóház, ház, dinasztia (szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): gyerek, ivadék, utód, cseléd (tájnyelvi), kis szolga (tájnyelvi)

búskomor

melléknév
  • bánatos, bús, búnak ereszti a fejét, levert, lehangolt, mélabús, elbúsult, búsuló, szomorú, szomorkodó, kedveszegett, életunt, enervált, kedélybeteg, elszontyolodott, kedvetlen, melankolikus, szplínes (régies), csüggeteg, világfájdalmas, deprimált, depressziós, gyászos, búvalbélelt (bizalmas), mélakóros (régies), bánatbeteg (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a fancsali feszület (tájnyelvi)

csizma

főnév
  • bilgeri, botos (tájnyelvi), ebenlógó (tájnyelvi)
  • hótaposó (bizalmas), hótapsi (bizalmas)

elpáhol

ige
  • elagyabugyál, megver, elnáspángol, eltángál, elkalapál (bizalmas), megrak (bizalmas), ellátja a baját, elnadrágol, elfenekel, megruház (bizalmas), megüt, megcsap, megvesszőz, megfenyít, megbotoz, megcsépel (régies), megbunyóz (szleng), megpotyol (tájnyelvi), kiherészel (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), megazsagol (tájnyelvi), elpüföl, elver, helybenhagy, eldönget, összever Sz: kiporolja a nadrágját; szíjat hasít a hátából; laposra ver

cseber, csöbör

főnév
  • vödör, veder (tájnyelvi), rocska (tájnyelvi), sajtár, vízhordó edény

benyomás

főnév
  • hatás, élmény, érzés, érzet, kép, tapasztalat, impresszió

csőr

főnév
  • madárorr (régies), csorr (tájnyelvi)
  • (szleng): száj, pofa (durva), etető, lepényleső (tréfás), csipogó, bagóleső (tréfás)
  • (edényé): kiöntő, kifolyó, száj

elsőrendű

melléknév
  • elsőrangú, kiváló, jeles, első osztályú, kitűnő, osztályon felüli, remek, pompás, remekbe készült, klasszikus, mintaszerű, példaszerű, tökéletes, utolérhetetlen, páratlan, kifogástalan, csodálatos, bámulatos, kimagasló, válogatott, kiemelkedő, briliáns, pazar, példás, fantasztikus, tüneményes, mesés, mesébe illő, minden képzeletet felülmúló, híres-neves, felséges, fenséges, egyedülálló, példátlan, extra, príma, eminens