dübörög szinonimái

ige
  • robajlik, döng, dörög, zeng, zörög, morajlik, zakatol, csattog, csörömpöl, dobog, duhog (tájnyelvi), dübög (tájnyelvi), dübörög-doborog (tájnyelvi)
  • (taps): felcsattan, harsog, viharzik, zúg

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

meghal

ige
  • elhuny, elhalálozik, exitál (szaknyelvi), elhal, halálát leli, megboldogul, elalszik, elszenderül, kiszenved, elmegy, eltávozik, elköltözik, életét veszti, meghalálozik (régies), kiterítik, felfordul (durva), meggebed (durva), elpatkol (durva), megdöglik (durva), kinyúlik (durva), kidől a sorból (bizalmas), bekrepál (szleng), megkrepál (szleng), megmurdel (szleng), kipurcan (szleng), kinyiffan (szleng), bekampecel (tájnyelvi), eltalpal (tájnyelvi), kihűl (tájnyelvi), megnyuvad (tájnyelvi), kiegyenesedik (tájnyelvi), megmered (tájnyelvi), betestál (tájnyelvi), elhal (tájnyelvi), elvégez (tájnyelvi) Sz: a barátok zsákjába jutott; a fekete bika a lábujjára hág; a halál fogára jut; a halál horgára akad; a hátára fektetik; a másvilágra költözik; Ábrahámra vicsorítja a fogát; alulról szagolja az ibolyát; ámen neki; átszenderül a másvilágra; az örök világosság fényeskedik neki; beadja a kulcsot (szleng); beadja a mennyország kulcsát; beadja az ipart (szleng); befejezi az életet; befejezi földi pályafutását; beleharap a halál kutyája; beszámol a bőrével; beteszi az ajtaját a halál; búcsút vesz az árnyékvilágtól; csizmáját üresen hagyja; csontjára hűl a bőre; elalszik a gyertyája; elalszik a világa; elalszik az Úrban; elalszik örökre; elejtette a kanalát; elejti a kiskést; eljön érte a Kaszás; elköltözik a másvilágra; elköltözik Ábrahám kebelébe; elköltözik az örök vadászmezőkre; elmegy Földvárra deszkát árulni (bizalmas); elmegy tormát ásni; elmegy vakondokországba; elmetszették a fonalát; elnyelte a horgot; elnyújtotta a bocskort; eloltják gyertyáját; elragadja a halál (választékos); elragadta a Szent Mihály lova; elrúgja a szeget; elszakad az élete fonala; eltávozik az élők sorából; elválik a kenyér héjától; feldobja a talpát (szleng); felkötik az állát; félreteszi a csákóját; felveszi a néhai nevet (bizalmas); férgeknek adja testét; fűbe harap (bizalmas); itt hagyja az árnyékvilágot; jobblétre szenderül; kákkot mond; karóra kerül az irhája; kiadja a lelkét; kidől a sorból; kifingott a kürtőn (durva); kifüstöl a Krisztus kéményén; kihúzták alóla a gyékényt; kikéri a levelét, kileheli a lelkét (választékos); kimúlik az árnyékvilágból (választékos); kiterítették a bőrét; kivette a csatot; koporsóba száll; körmöt rúg; lefújtak neki; lehunyja a szemét; lehunyja a szemét örökre (választékos); leköszön a hivatalról; lemond a házhelyről; leszalad a csillaga; leteszi a gondját; magához szólítja az Isten; marjára fekszik; megfőzték a torkásáját; megkönnyebbedik az ágya szalmája; megrúgta a Szent Mihály lova, soha ki nem gyógyul; megszűnik létezni; megtér atyáihoz (választékos); megtér őseihez (választékos); négy deszka közé teszik; nem eszik több lágy cipót; nem látja többet az Isten egét; örök álomba merül (választékos); örök nyugovóra tér (választékos); padlásra kerül a bőre; padra kerül a bőre; padra teszik a csizmáját; padra viszik a bőrét; papok erszényébe kerül; Pilátushoz megy vacsorára; Pilátusra vicsorítja a fogát; porba harap; ráhűl a bőr; rálép a csőszökör a lábára; sírba száll; szegre akasztják a csizmáját; testamentumot csinált; utoléri a vég; utolsót rúg; ütött az órája; vége lesz; végleg elhagyja övéit (választékos); végsőt lehel; visszaadja lelkét teremtőjének (választékos); viszatér a porba, amelyből vétetett
  • (harcban, erőszakos halállal): elpusztul, halálát leli, kimúlik, elesik, odavész, ottmarad Sz: otthagyja a fogát; fűbe harap (bizalmas)

alapanyag

főnév
  • nyersanyag, hozzávaló, kiindulóanyag, alkotórész
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dübörög szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

díj

főnév
  • díjazás, fizetés, fizetség, munkabér, munkadíj, bér, bérezés, taksa, illetmény, illeték, honorárium, tiszteletdíj, járandóság, dotáció, juttatás, javadalmazás
  • jutalom, pályadíj, kitüntetés

cégér

főnév
  • cégtábla, címtábla, reklám, hirdetés, jelvény, sild (bizalmas)
  • (régies): jel, jegy, mutató
  • ürügy, álcázás

búcsú2

főnév
  • bűnbocsánat, megbocsátás, indulgencia (idegen), egyháznap, patrocínium (idegen)
  • búcsújárás, körmenet, zarándokolás, zarándoklat, processzió (régies)

belterjes

melléknév
  • szakszerű, mély, alapos, okszerű, beható, intenzív

dölyfös

melléknév
  • gőgös, öntelt, önhitt, fennhéjázó, felfuvalkodott, pöffeszkedő, kevély, rátarti, hetyke, kekk (bizalmas), büszke, elbízott, elbizakodott, pökhendi, begyes (tájnyelvi), begyeskedő, beképzelt, arrogáns, szerénytelen, fölényes, nagyképű, nagymellű, fenn hordja az orrát, fennenköpő (tájnyelvi), negédes (régies)

elér

ige
  • terjed (valameddig), ér (valameddig)
  • eljut, elérkezik
  • odaér
  • utolér, beér, elkap, elcsíp
  • beteljesedik (valakin valami)
  • megvalósít, valóra vált, kivív, véghez visz

lenéz

ige
  • letekint, lepillant, alánéz, alátekint, lesandít, lebukkant (bizalmas)
  • lemásol, leles, elles, lelop, lepuskáz (bizalmas), indigózik (szleng), kancsalít (szleng), lekopíroz, lekoppint (szleng), lekottáz (szleng), kukkerol (szleng), kuksizik (szleng)
  • lebecsül, alábecsül, ócsárol, lefitymál, megvet, leköp, lekicsinyel, lekezel, lemosolyog, kiröhög, lesajnál (szleng), fütyül (valakire), fumigál Sz: a csizmáját se törölné bele; a sáros cipőjét se törülné belé; annyiba se veszi, mint a köpését; annyira becsül, mint a téli agárt; fölényesen kezel; huszonnyolcra vesz (szleng); kutyába se veszi; leereszkedően bánik (valakivel); levegőnek néz; magas lóról beszél; magasról szarik rá (durva); pillantásra se méltat; semmibe vesz; úgy néz rá, mint a lúd a piros kukoricára
  • lelátogat, leutazik, leruccan (bizalmas), leugrik (bizalmas)

átbocsát

ige
  • átenged, átereszt, átmeneszt

áringadozás

főnév
  • árhullámzás, árfluktuáció

autópálya

főnév
  • autósztráda, sztráda, autóút

elhagyott

melléknév
  • elhagyatott, társtalan, magányos, magára hagyott, magára maradt, kitett, lelenc, talált, árva
  • kóbor, bitang, gazdátlan, elárvult, elhanyagolt (állat)
  • lakatlan, néptelen, üres, kihalt, kietlen, puszta, élettelen, uratlan (régies)

elragad

ige
  • elvisz, ellop, elrabol, elhurcol, elvesz, magával visz, elvonszol, eltulajdonít, elsajátít (szaknyelvi), elidegenít (szaknyelvi), zsákmányol, harácsol, lop, megszerez, megkaparint, hatalmába kerít, rabul ejt, birtokba vesz, eloroz (régies), eltiedel (tájnyelvi)
  • magával ragad, elvarázsol, megigéz, lebilincsel, elkápráztat, elszédít (bizalmas), megnyer, megbabonáz, elbűvöl, leköt, gyönyörködtet, lenyűgöz, foglyul ejt

fosztogat

ige
  • rabol, prédál, ragadoz, zsákmányol, kirámol, harácsol, lenyúz, eltulajdonít, elemel, megdézsmál, elsikkaszt, elkoboz, lefoglal, zabrál (szleng), konfiskál (régies)

fejvesztés

főnév
  • fővesztés, lefejezés, lenyakazás, dekapitáció (idegen)

dülöngél

ige
  • dülöng, tántorog, inog, imbolyog, támolyog, ingadozik, csetlik-botlik, bukdácsol, botorkál, botladozik, ténfereg, inog-binog (tájnyelvi), dülöngőzik (tájnyelvi), illeng (tájnyelvi)

dézsmál

ige
  • lop, elvesz, elemel, elvisz, eltulajdonít, fosztogat, elcsen, elcsór (szleng), elsinkófál (bizalmas)
  • vámol (régies), harácsol, zabrál (régies), zsákmányol

eksztázis

főnév
  • elragadtatás, egzaltáció, révület, révedezés, önkívület, őrjöngés, transz (bizalmas), delírium, megszállottság
  • örömmámor, diadalmámor, eufória, lelkesültség, lelkesedés, túlfűtöttség, rajongás, ujjongás

fázik

ige
  • didereg, vacog, reszket, remeg, fagyoskodik, rázza a hideg, citerázik (bizalmas), cidrizik (bizalmas), fázódik (régies), fázlódik (tájnyelvi), cebereg (tájnyelvi), cerkedezik (tájnyelvi), gebedezik (tájnyelvi), hűtőzik (tájnyelvi) Sz: eszi a reszteltet; vacog a foga; reszket az ina, mint a fázós agáré; reszket, mint a nyárfalevél; reszket, mint a falevél; reszket, mint a kocsonya; csak úgy izzad a nyelve; majd megveszi az isten hidege
  • (valamitől): fél, tart, húzódozik, ódzkodik, idegenkedik, vonakodik, viszolyog, drémál (szleng), trémázik (szleng), caplizik (bizalmas)

egyben

határozószó
  • egészben, osztatlanul
  • (régies): nyomban, rögtön, tüstént, legott (régies), íziben (tájnyelvi), mindjárt, azonnal, egyszeriben
  • együtt, egyúttal, egyszersmind, ugyanakkor, egyidejűleg

cihelődik

ige
  • szedelőzködik, készülődik, kászálódik, tollászkodik, vászkálódik (régies), csühődik (régies), csimpeszkedik (tájnyelvi)

elcsen

ige
  • ellop, elidegenít, eltulajdonít, elsinkófál (bizalmas), kölcsönvesz (tréfás), elszed, eloroz, elcsór (szleng), elemel, meglógat (bizalmas), elcsízel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), elcsakliz (bizalmas), megcsap (szleng), meglovasít (szleng)

fejhang

főnév
  • falzett hang, falzett, fisztulahang, kappanhang (pejoratív), eunuchhang (pejoratív)