csontképződés szinonimái

főnév
  • csontosodás, ossificatio (szaknyelvi), oszteogenezis (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nagybőgős

főnév
  • bőgős, brúgós (tájnyelvi), búrogós (tájnyelvi), búgós (tájnyelvi), barborás (régies), gordonos (régies)

sohase

határozószó
  • sose, sosem, sohse, sohsem, sohasem, soha, semmikor, semmikor sem, sohanapján (bizalmas), sohanapkor (tájnyelvi), bíbicnapkor (tájnyelvi), bíbicnap (tájnyelvi), szentbíbicnap (tájnyelvi, régies), majd ha fagy (tréfás)
  • soha többé
  • (tiltásban): soha ne
  • egyáltalán ne
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csontképződés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csatorna

főnév
  • kanális, folyóka, lefolyó, befolyó, befolyóka, kövezetfolyóka, árok, vízeresz (szaknyelvi), csurgó (tájnyelvi), csorga (szaknyelvi), bevezető árok, esővízi árok (régies), alagcső (szaknyelvi), eszterhéjeresz (tájnyelvi), eszterhéjcsepegő (tájnyelvi)
  • szennyvízcsatorna, szennyvízlevezető, vízbevezető
  • esőcsatorna, ereszcsatorna, eresz, vízköpő
  • bevágás, vájat, horony, hornyolat, barázda, mélyedés, rovátka, nút (szaknyelvi)
  • frekvenciasáv

bidé

főnév
  • ülőmosdó, altestmosó

beszalad

ige
  • befut, belohol, benyargal, bepucol (szleng), beinal, beiszkol, bemenekül
  • benéz, betér, beszagol, beszaglász, belátogat, beugrik

autópálya

főnév
  • autósztráda, sztráda, autóút

csillámlik

ige
  • felcsillan, megcsillan, felvillan, villódzik, villózik, csillog, csillog-villog, ragyog, felragyog, világlik, világol, fénylik, tündöklik, villog, szikrázik, sziporkázik, sugárzik, vakít

dögönyöz

ige
  • páhol, püföl, dömöcköl (tájnyelvi), gyömöszöl (tájnyelvi), csömöszköl (tájnyelvi)
  • ver, gyomroz, agyabugyál, fenekel, lazsnakol (régies)
  • masszíroz, gyúr, nyomkod, bedörzsöl

kulcshelyzet

főnév
  • döntési helyzet, kulcspozíció (idegen), kulcsállás

albérlő

főnév
  • lakó, bérlő, szobaúr (régies), cimmerherr (régies)

akármerről

határozószó
  • bármerről, akárhonnan, bárhonnan

alternatíva

főnév
  • lehetőség, esély, kilátás, sansz (bizalmas), választás, posszibilitás (idegen)

düh

főnév
  • dühöngés, harag, indulat, égedelem (régies), méreg, őrjöngés, bőszültség, tombolás, furor (idegen), dühödtség, pulykaméreg, méltatlankodás, felháborodás, felindulás, bosszúság, feldúltság, pipa (szleng)
  • vágy, hév, szenvedély, túlfűtöttség

elemista

melléknév, főnév
  • alsós, alsó osztályos, alsó tagozatos, kisiskolás

félrelép

ige
  • botlik, rosszul lép, mellélép, csetlik-botlik
  • (bizalmas): megcsal, hűtlenkedik, ballépést követ el, hibázik, megtéved, felszarvaz, félrenéz, félredug (durva), félrekefél (szleng), feketézik (tájnyelvi), kalandozik

érdeklődik

ige
  • tudakol, tudakozódik, kíváncsiskodik, kérdezősködik, faggatózik, puhatolózik, feszeget, informálódik, kérdezget, faggat, firtat, utánajár, végére jár, búvárkodik, beleássa magát, kutat, tapogatózik
  • vonzódik (valami, valaki iránt)

csoportosít

ige
  • elrendez, rendszerez, osztályoz, feloszt, besorol, rangsorol, fajtáz (régies), kategorizál, szétválogat, kartotékol (szaknyelvi), elkülönít, szortíroz (bizalmas), skatulyáz (pejoratív), aggregál (szaknyelvi), gruppíroz (régies)

csaplyuk

főnév
  • illesztőfurat (szaknyelvi)

dicső

melléknév
  • dicsőséges, fenséges, felséges, magasztos, gloriózus (régies), majesztatikus (választékos)

énekel

ige
  • dalol, dalolgat, nótázik, trillázik, zengedez (választékos), zeng, zöngicsél, gajdol (tájnyelvi), gajdolász (tájnyelvi), kornyikál, nyávog (pejoratív), hangicsál (régies), kántál, óbégat, dúdol, dudorászik, dajnál (tájnyelvi), dallikázik (tájnyelvi)
  • (madár): szól, fütyül, csattog, csicsereg, csiripel, csivitel, csipog, hangicsál (régies)

csúsztatás

főnév
  • (régies): csempészés
  • (bizalmas): félremagyarázás, megtévesztés, hazugság, ámítás, valótlanság

bizonykodik

ige
  • (tájnyelvi): erősködik, bizonygat, kardoskodik, esküdözik Sz: égre-földre esküdözik; minden szentekre esküdözik; megesküszik a lelke üdvösségére

divatékszer

főnév
  • bizsu, csecsebecse, zsuzsu (régies)

épületszárny

főnév
  • traktus (bizalmas), épületrész, toldalék, ála (idegen)