fejedelmi szinonimái

melléknév
  • uralkodói, hercegi, kegyúri, vezéri, fővezéri, nagyúri, szuverén, monarchikus
  • fenséges, felséges, pompás, fényűző, nagyszerű, kiváló, előkelő, pazar, értékes, busás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kemény

melléknév
  • szilárd, acélos, törhetetlen
  • rágós, nyers, főtlen (étel)
  • éles, szikár
  • katonás, férfias, erős, erélyes, határozott, szívós, edzett, stramm (bizalmas), keménykötésű, keménytökű (tájnyelvi), markos (tájnyelvi)
  • könyörtelen, kíméletlen, kegyetlen, durva, kőszívű, keményszívű, szívtelen, érzéketlen, rideg, hideg
  • szigorú
  • zord, zordon, nehéz, szigorú, fáradságos
  • konvertibilis (szaknyelvi)
  • dúr (szaknyelvi)(szaknyelvi)

nyomtat

ige
  • nyom
  • sajtol, présel
  • (tájnyelvi): csépel
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fejedelmi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

évődik

ige
  • enyeleg, tréfálkozik, kötekedik, tréfál, kötődik, ingerkedik, húz (valakit), gonoszkodik, huncutkodik, mókázik, heccel, cicáz, kokettál, cukkol, csipkelődik, kisálkodik (tájnyelvi), böllenkedik (tájnyelvi), incselkedik
  • (tájnyelvi): rágódik, tépelődik, eszi magát

eloldoz

ige
  • elold, kioldoz, elköt, kibont, szétnyit, szétkapcsol, kikapcsol, felbont, elenged, elereszt, szabadjára enged, megszabadít

elkeseredés

főnév
  • szomorúság, fájdalom, bánat, lehangoltság, levertség, rosszkedv, kétségbeesés, reményvesztettség, kedvetlenség, keserűség, csüggedtség, pesszimizmus

dulakodik

ige
  • tülekszik (régies), birkózik, verekedik, hadakozik, küzd, hajba kap, ölre megy, ökölre megy, birokra kel, tusakodik, viaskodik, győzködik (tájnyelvi), külekedik (tájnyelvi), hatajkodik (tájnyelvi)

fáradt

melléknév
  • kimerült, megfáradt, elcsigázott, törődött, agyonhajszolt, bágyadt, lankadt, nyúzott, pilledt, tikkadt, kialvatlan, levert, megviselt, gyenge, lerobbant (bizalmas), lestrapált (bizalmas), tropa (szleng), enervált, kidöglött (durva), kipurcant (szleng), kolladt (tájnyelvi) Sz: alig áll a lábán; kilóg a nyelve; kivan, mint a liba; lankad, mint a tökvirág; nem győzi szusszal; olyan, mint a kifacsart citrom; úgy elfáradt, mint a lőtt kutya; úgy elfáradt, hogy restell még restellni is
  • (szín): halvány, tompa, világos, fakó, bágyadt

felszólal, fölszólal

ige
  • előad, hozzászól, szólásra emelkedik, szót kér, átveszi a szót, beszédet mond, szónokol, szpícsel (szleng), interpellál (idegen), remonstrál (idegen)
  • beleavatkozik, közbeveti magát, közbenjár, pártfogol
  • tiltakozik (valami ellen), szembehelyezkedik, szembeszáll, ellenszegül, ellenez

motyog

ige
  • motyorog (bizalmas), suttog, makog (pejoratív), seppeg (tájnyelvi), motyoráz (tájnyelvi), mantyog (tájnyelvi), motyorékol (tájnyelvi), orra alatt beszél, bajusza alatt beszél
  • pusmog
  • dünnyög, mormog, dörmög, dohog, zsörtölődik, böstörög (tájnyelvi), mohog (pejoratív), kummog (tájnyelvi), hummog (tájnyelvi), káricál (tájnyelvi), dödög (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): motoszkál (bizalmas), piszmog, bíbelődik, pepecsel, tesz-vesz, szöszmötöl, szaszmatol (tájnyelvi)

cselekedik, cseleksz

ige
  • tesz, csinál, ténykedik, teszeget (régies), teszen (régies), tesz-vesz, működik, dolgozik, munkálkodik, igyekszik, fárad, robotol (bizalmas)
  • eljár (valamiben), véghezvisz, elvégez, kivitelez, művel, végez, elkövet, mível (régies), operál
  • (tájnyelvi): piszkít, csinál, becsinál

cukornád

főnév
  • méznád

ájul

ige
  • elájul, elalél, alél (választékos), eszméletét veszti, összerogy, összeroskad

csók

főnév
  • puszi (bizalmas), cuppanós (bizalmas), csattanós (bizalmas), puszkó (bizalmas), pusszancs (szleng), smár (szleng), smaci (szleng), csócsi (tájnyelvi), ápolat (régies)
  • puszedli, aprósütemény, habcsók

feneketlen

melléknév
  • mély, mélységes
  • telhetetlen (gyomor)
  • féktelen, heves, engesztelhetetlen, határtalan, kielégíthetetlen

főnemes

főnév
  • arisztokrata, mágnás, patrícius (idegen), főúr, oligarcha (régies), országnagy (régies), nagyúr (régies)

hurcol

ige
  • szállít, cipel, trógerol (szleng), vonszol, hordoz, hurcolász, hordogat (régies), visz, hurimál (tájnyelvi)
  • deportál, száműz

halászat

főnév
  • halfogás, halászás, horgászat, pákászat, pecázás (bizalmas)

fejhang

főnév
  • falzett hang, falzett, fisztulahang, kappanhang (pejoratív), eunuchhang (pejoratív)

étkezik

ige
  • eszik, táplálkozik, kosztol (bizalmas), fogyaszt, lakomázik, lakmározik, falatozik, eszeget, eddegél, majszol, kanalaz, bekebelez, tömi a majmot, zabál (szleng), kajál (szleng), kosztolódik (tájnyelvi)

féllábú

melléknév
  • egylábú, csollák (tájnyelvi), gama (tájnyelvi)
  • (szleng): másodidőszakos (katona), félidős (katona)

hajlamos

melléknév
  • hajlandó, hajlik (valamire), kész, kapható (valamire), alkalmas, képes
  • fogékony

felcsillan, fölcsill

ige
  • feltűnik, felvillan, megcsillan, felfénylik, felragyog

előnév

főnév
  • predikátum (idegen), cím

felránt, fölránt

ige
  • felnyit, kinyit, felcsap, feltép, felcsaptat (régies), felszakaszt (tájnyelvi)
  • (ruhát): felhúz, magára ölt, felvesz

haladó

melléknév
  • felvilágosult, progresszív (idegen), élenjáró, korszerű, modern, mai, előremutató, reformpárti
  • jövő-menő, járkáló, előremozgó