Szinonimaszótár

agonizál szinonimái

ige
  • haldoklik, halódik, haláltusáját vívja, halálán van, a végét járja, az utolsókat rúgja
  • pusztulóban van, tönkremegy
  • (szleng): aggályoskodik, aggódik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tipp

főnév
  • ötlet, javaslat, tanács, éca (bizalmas), füles (bizalmas), drót (bizalmas)

naiv

melléknév
  • gyermeteg, gyermekded, gyerekes, ártatlan, szűzies
  • nyílt, őszinte, természetes, keresetlen
  • óvatlan, tapasztalatlan, tájékozatlan, egyszerű, jámbor, együgyű, balga, járatlan, butácska
  • hiszékeny, jóhiszemű, gyanútlan, könnyen hívő, félrevezethető, rászedhető, átejthető
  • népi (eposz)
  • ösztönös, autodidakta, neoprimitív
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a agonizál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

abesszin

melléknév, főnév
  • abesszíniai, etióp, etiópiai

ambíció

főnév
  • becsvágy, törekvés, nagyravágyás, buzgalom, törtetés, nagyratörés, érvényesülési vágy, dicsvágy, nagyralátás (régies), dicsszomj (régies)
  • iparkodás, buzgóság

hozzátartozó

főnév
  • családtag, rokon, retyerutya (tájnyelvi)

apparátus

főnév
  • szervezet, adminisztráció, bürokrácia, gépezet, személyzet
  • jegyzetanyag, segédeszköz
  • (régies): berendezés, készülék, szerkezet, eszköz, mechanizmus
  • felszerelés, apparatúra
  • szervrendszer

avasodik

ige
  • megromlik, megbüdösödik, romlik

csíptet

ige
  • megfog, beszorít, odaszorít, erősít, rögzít, becsíp

bízvást

határozószó
  • bizonyosan, bátran, bizalommal, nyugodtan, nyugodt lélekkel, bizonyára, biztosan, teljes joggal, bízottan (tájnyelvi), bízvásan (tájnyelvi)

agyagáru

főnév
  • fazekasáru, cserépáru, cserép, kerámia

alkat

főnév
  • felépítés, szerkezet, forma, struktúra, konstrukció
  • testalkat, termet, idomzat (régies)
  • alaptermészet, természet, egyéniség, adottság, vérmérséklet, temperamentum, konstitúció (szaknyelvi), habitus, típus

billen

ige
  • dől, megdől, félrehajlik, csuklik, nyaklik, rezdül, lingázódik (tájnyelvi)

akármi II.

főnév
  • valami, vacak, bigyó (szleng), izé (bizalmas), bizgentyű (szleng), ketyere (bizalmas), dolog, etvasz (szleng)

álló

melléknév
  • álldogáló, ácsorgó, várakozó, veszteglő, mozdulatlan, nyugvó
  • függőleges, vertikális (szaknyelvi), merőleges, függvényes (régies)

bizonytalan

melléknév
  • kétes, kétséges, kétségbevonható, kérdéses, esetleges, kétértelmű, többértelmű, félreérthető, homályos, ködös (választékos), megkérdőjelezhető, vitatható, vitás, dubiózus (idegen), hajszálon függ
  • (időjárás): kiszámíthatatlan, szeszélyes, változékony
  • ingatag, labilis, ingó, dülöngélő, tántorgó, imbolygó, ingadozó, támolygó, instabil (idegen), gyenge
  • habozó, ingadozó, bizonytalankodó, határozatlan, tétova, tétovázó, hezitáló, döntésképtelen, téveteg, vacilláló (bizalmas)