Szinonimaszótár

agonizál szinonimái

ige
  • haldoklik, halódik, haláltusáját vívja, halálán van, a végét járja, az utolsókat rúgja
  • pusztulóban van, tönkremegy
  • (szleng): aggályoskodik, aggódik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

haldoklik

ige
  • haldokol (választékos), agonizál (idegen), haldosik (tájnyelvi), utolján van (tájnyelvi)
  • halódik, halófélben van, pusztulóban van Sz: a végét járja, az utolját járja, végsőket vonaglik, utolsókat lélegzik, halálán van, halálküzdelmet vív (választékos), haláltusáját vívja, az utolsókat rúgja (durva), dögrováson van (durva), a halál révén áll; a nyelve hegyén van a lélek; ásóra, kapára nem soká fog várni; búcsúzik az árnyékvilágtól; csak órái vannak hátra; Istennél az obsitja; kiveri a halál vize; lába is a temető felé áll; oly aprót lélegzik, mint a moharmag; orrában hordozza a harangozópénzt; orrában van már a harangkötél; tépi a kontraktust; tusakodik a halállal

cipőtisztító

főnév
  • cipőpucoló, cipőfényesítő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a agonizál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

abesszin

melléknév, főnév
  • abesszíniai, etióp, etiópiai

ambíció

főnév
  • becsvágy, törekvés, nagyravágyás, buzgalom, törtetés, nagyratörés, érvényesülési vágy, dicsvágy, nagyralátás (régies), dicsszomj (régies)
  • iparkodás, buzgóság

hozzátartozó

főnév
  • családtag, rokon, retyerutya (tájnyelvi)

apparátus

főnév
  • szervezet, adminisztráció, bürokrácia, gépezet, személyzet
  • jegyzetanyag, segédeszköz
  • (régies): berendezés, készülék, szerkezet, eszköz, mechanizmus
  • felszerelés, apparatúra
  • szervrendszer

avasodik

ige
  • megromlik, megbüdösödik, romlik

csíptet

ige
  • megfog, beszorít, odaszorít, erősít, rögzít, becsíp

bízvást

határozószó
  • bizonyosan, bátran, bizalommal, nyugodtan, nyugodt lélekkel, bizonyára, biztosan, teljes joggal, bízottan (tájnyelvi), bízvásan (tájnyelvi)

agyagáru

főnév
  • fazekasáru, cserépáru, cserép, kerámia

alkat

főnév
  • felépítés, szerkezet, forma, struktúra, konstrukció
  • testalkat, termet, idomzat (régies)
  • alaptermészet, természet, egyéniség, adottság, vérmérséklet, temperamentum, konstitúció (szaknyelvi), habitus, típus

billen

ige
  • dől, megdől, félrehajlik, csuklik, nyaklik, rezdül, lingázódik (tájnyelvi)

akármi II.

főnév
  • valami, vacak, bigyó (szleng), izé (bizalmas), bizgentyű (szleng), ketyere (bizalmas), dolog, etvasz (szleng)

álló

melléknév
  • álldogáló, ácsorgó, várakozó, veszteglő, mozdulatlan, nyugvó
  • függőleges, vertikális (szaknyelvi), merőleges, függvényes (régies)

bizonytalan

melléknév
  • kétes, kétséges, kétségbevonható, kérdéses, esetleges, kétértelmű, többértelmű, félreérthető, homályos, ködös (választékos), megkérdőjelezhető, vitatható, vitás, dubiózus (idegen), hajszálon függ
  • (időjárás): kiszámíthatatlan, szeszélyes, változékony
  • ingatag, labilis, ingó, dülöngélő, tántorgó, imbolygó, ingadozó, támolygó, instabil (idegen), gyenge
  • habozó, ingadozó, bizonytalankodó, határozatlan, tétova, tétovázó, hezitáló, döntésképtelen, téveteg, vacilláló (bizalmas)