fennáll szinonimái

ige
  • létezik, egzisztál (idegen), szubszisztál (idegen), megvan, megmarad, fennforog, működik, tart
  • áll, érvényben van, előfordul

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összezördül

ige
  • összevész, veszekedik, összekülönbözik, összetűz, összekoccan, összekap, összeugrik, összeütközik, összeszólalkozik, összezörren, összezajdul (tájnyelvi), összejön (tájnyelvi), hajba kap, összerúgja a port, összerúgja a patkót

beszéd

főnév
  • megszólalás, közlés, szóáradat, szóözön, élőszó, duma (szleng), traccs (bizalmas), csacsogás, szpícs (szleng), hadova (szleng), blabla (bizalmas), sóder (szleng), vaker (szleng), szósz (szleng), sermó (szleng), smonca (szleng), halandzsa (bizalmas), szöveg (szleng), rizsa (szleng)
  • kifejezésmód, beszédmód, stílus, beszédstílus
  • beszélgetés, társalgás, tárgyalás, diskurálás, diskurzus, eszmecsere, párbeszéd, dialógus, csevegés, terefere
  • közölnivaló, mondanivaló, megbeszélnivaló, beszélnivaló
  • szóbeszéd, pletyka, mesebeszéd, mese habbal
  • szónoklat, prédikáció, oráció (régies), dikció (régies), felszólalás, előadás, szózat, tiráda (választékos), szpícs (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fennáll szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felmar, fölmar

ige
  • fölsebez, feltép, fölszaggat, megrongál, összemar, szétmar, megtámad, kirág, felesz (tájnyelvi), erodál (idegen), korrodál

érdemtelen

melléknév
  • tisztességtelen, becstelen
  • igazságtalan, méltatlan, jogtalan, méltánytalan

elzártság

főnév
  • elszigeteltség, izoláció

elfúl

ige
  • (választékos): elfullad, bennreked, elakad

félt

ige
  • aggódik, óv, őriz, vigyáz, ügyel

fővádlott

főnév
  • főbűnös

nyájas

melléknév
  • kedves, barátságos, szíves, szívélyes, jóindulatú, jóságos, kegyes (régies), jámbor, szelíd, emberséges, jószívű, készséges, előzékeny, kellemes, közvetlen, udvarias, joviális (régies), affábilis (régies)
  • mézesmázos, leereszkedő, behízelgő, émelyítő

diszkó

főnév
  • dizsi (szleng), seggriszáló (szleng)

délkör

főnév
  • hosszúsági kör, délvonal, főkör, meridián (szaknyelvi)

arcátlan, orcátlan

melléknév
  • szemtelen, pimasz, szégyentelen, szemérmetlen, pofátlan (durva) Sz: szemtelen, mint a piaci légy; van bőr a képén; van bőr a pofáján; kidobják az ajtón, bejön az ablakon; ráfér a pofájára (tájnyelvi); szem nélkül való (tájnyelvi); nincs arca, csak pofája (tájnyelvi); sem orcája, sem pofája (tájnyelvi); sem orcája, sem szégyene (tájnyelvi); bagaria az orcája (tájnyelvi); disznóbőr az orcája (tájnyelvi); bivalybőr van a képén (tájnyelvi); bocskor a pofája (tájnyelvi); bocskorbőr az orcája (tájnyelvi)
  • gyalázatos, botrányos, felháborító, vérlázító, példátlan, elképesztő

dunszt

főnév
  • kigőzölés, gőzpára
  • párakötés, borogatás, pakolás
  • (szleng): fogalom, sejtés, sejtelem, előérzet, gőz (bizalmas)

függeszt

ige
  • akaszt, aggat, felakaszt, felköt, fellógat, csemmeszt (tájnyelvi), biggyeszt
  • kapcsol, told, hozzáfűz, kiegészít

gyámhatóság

ige
  • gyámügy (bizalmas), árvaszék

izolál

ige
  • elszigetel, elhatárol, elválaszt, elkülönít, elzár, szeparál (választékos)

hidász

főnév
  • (szaknyelvi): hídverő, utász, hídvető

fennszóval

határozószó
  • fennhangon, hangosan, hangos szóval, nagy hangon, fennen (választékos), torkaszakadtából, teli torokkal, teli torokból

felképel, fölképel

ige
  • felpofoz, megpofoz, képen teremt, arcul üt, pofon üt, pofon csap, lekever egyet (bizalmas)

folt

főnév
  • paca (bizalmas), pecsét, plecsni (bizalmas), flekni (bizalmas), petty
  • maszat, piszok, koszfolt
  • (régies): maradék, hulladék, pöszlék (tájnyelvi), faradék (régies)
  • takargatnivaló, szeplő, szégyenfolt, bélyeg
  • toldás, flekk (bizalmas), hozzátétel (régies)
  • (tájnyelvi): falka, csapat

helyváltoztatás

főnév
  • mozgás, járás, kimozdulás, mozgolódás
  • költözködés, migráció (szaknyelvi), vándorlás, elvándorlás

feszület

főnév
  • kereszt, keresztfa, krucifix (régies)

erősödik

ige
  • erősbödik (választékos), edződik, izmosodik, izmosul, acélosodik, erőre kap, tagosodik (tájnyelvi), vállasodik (tájnyelvi)
  • fokozódik, nő, növekszik, gyarapodik, fejlődik, föllendül, emelkedik
  • (kapcsolat) elmélyül
  • (iram) gyorsul

forró

melléknév
  • zubogó, forrásban levő, lobogó, fövő, párolgó, gőzölgő, heveteges (régies)
  • tüzes, izzó, égető, meleg, áthevült
  • kánikulai, trópusi, tropikus (szaknyelvi), délszaki, egzotikus, tűző, tikkasztó
  • heves, lángoló, bensőséges, áhítatos, indulatos, lobbanékony, vehemens, rajongó, lázban égő, parázs, odaadó, temperamentumos, eszeveszett, őrült
  • (tájnyelvi): lázas, belázasodott

hiábavaló

melléknév
  • céltalan, fölösleges, haszontalan, hasztalan, hiú, értelmetlen, sziszifuszi, reménytelen, célszerűtlen, meddő, improduktív, gyenge, erőtlen, eredménytelen, fölös
  • (személy) (tájnyelvi): mihaszna, semmirekellő