elcipel szinonimái

ige
  • elhurcol, elfuvaroz, elvisz, elhoz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ádáz

melléknév
  • vad, elvakult, engesztelhetetlen, könyörtelen, véres, bősz (választékos), bőszült, felbőszült, esküdt (ellenség), dühös, dühödt, nekidühödött, elkeseredett, gonosz, megveszekedett (tájnyelvi)
  • indulatos, erőszakos, kegyetlen, veszett (régies), mérges (régies)
  • szörnyű, pusztító, dühöngő, tomboló, iszonyú, iszonyatos, borzasztó

flangál

ige
  • (bizalmas): kószál, lófrál (bizalmas), lődörög, lézeng, lötyög (bizalmas), ődöng, őgyeleg, ténfereg, kóborol, csatangol, cselleng, csámborog, kujtorog, kóricál, bitangol (tájnyelvi), kalézol (tájnyelvi), gévalyog (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elcipel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyenértékű

melléknév
  • megfelelő, azonos értékű, egyforma, egyenlő, hasonértékű, hozzáillő, identikus (idegen), egybevágó, egyenrangú, ekvivalens, egál (idegen), adekvát

cserez

ige
  • (bőrt): pácol, kikészít
  • megedz

családapa

főnév
  • családfő, családatya
  • családgazda (tájnyelvi), pater familias (idegen)

bizalmi II.

főnév
  • megbízott

éjszakás

melléknév, főnév
  • éjjeles, éjjeli műszakos

elnézés

főnév
  • figyelmetlenség, tévedés, félreértés, hiba, botlás, vétség, mulasztás, gondatlanság, hanyagság, felületesség, melléfogás, baklövés
  • megbocsátás, engedelem (régies), bocsánat, pardon (régies), kímélet, engedékenység, jóindulat, jóakarat, türelem

magaslik

ige
  • kimagaslik, magasodik, emelkedik, kiemelkedik, mered, áll

barázdabillegető

főnév
  • leánykamadár (tájnyelvi), billegény (tájnyelvi)

aztán

határozószó
  • azután, utána, majd, később, azt (tájnyelvi)
  • továbbá, és, meg

beillik

ige
  • beleillik (valamibe), beleilleszkedik, belesimul, belepasszol, belepászol (tájnyelvi), belevág
  • (valaminek): felér (valamivel), alkalmas (valaminek), megfelel (valaminek), való, beválik (valaminek) (tájnyelvi)

előredől

ige
  • előrehajol, előrehajlik, meggörbed, meghajol

épkézláb

melléknév
  • munkaképes, munkabíró, dologbíró, egészséges, magabíró (tájnyelvi)
  • ép, kifogástalan, jó, hasznavehető, használható, valamirevaló, életképes, értelmes
  • járható, lehetséges, keresztülvihető, kivihető, megvalósítható, reális

gépszíj

főnév
  • hajtószíj, heveder, hajtóheveder

félrenéz

ige
  • elfordul, arcát elfordítja, fejét elfordítja
  • hűtlenkedik, félrelép, megcsal
  • kacérkodik

elcsenevészedik

ige
  • elsatnyul, elfajul, elfajzik, elkorcsosul, visszamarad, degenerálódik (szaknyelvi)

égszínkék

melléknév, főnév
  • égkék, világoskék, azúrkék, azúr, lazúrkék, nefelejcskék, halványkék, kékes, kék

elkényeztet

ige
  • elkapat, félrenevel, elnevel, elront, elpuhít (régies), elfinnyásít (régies), ajnároz, babusgat, dédelget, becézget, kecsegtet (régies) Sz: szereti, mint majom a fiát; tejben-vajban füröszti

felmar, fölmar

ige
  • fölsebez, feltép, fölszaggat, megrongál, összemar, szétmar, megtámad, kirág, felesz (tájnyelvi), erodál (idegen), korrodál

éleszt

ige
  • magához térít, fellocsol (bizalmas), életet önt (valakibe), elevenít (régies)
  • (régies): üdít, frissít, élénkít
  • szít, gerjeszt, lángra lobbant, táplál

csíp

ige
  • csippent, fog, csikkent (tájnyelvi), csubbant (tájnyelvi)
  • szúr, bök, döf
  • mar, éget, (szél) metsz
  • (fülön, galléron): kap, ér, fog, ragad
  • (szleng): kedvel, szeret, bír (bizalmas), komál (szleng), kamel (szleng)

ellenszegülés

főnév
  • ellenállás, szembeszállás, tiltakozás, szembeszegülés, makacskodás, nyakaskodás, csökönyösség, berzenkedés, böstörködés (régies), makrancosság, dac, trucc (bizalmas), durca
  • engedetlenség, szófogadatlanság, fegyelemsértés

félre II.

módosítószó
  • el innen!, vigyázz!