felemelő, fölemelő szinonimái

melléknév
  • lelkesítő, lélekemelő, épületes (szleng), magasztos, fenséges, fennkölt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

seprű, söprű

főnév
  • seperő (tájnyelvi), boszorkányszekér (tréfás), cirok (tájnyelvi), seprő (régies)

esztétika

főnév
  • szépészet (régies), széptan (régies), ízléstan (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felemelő, fölemelő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fáradalom

főnév
  • fáradság, fáradozás, vesződség, erőfeszítés, igénybevétel, strapa (bizalmas), viszontagság

elpirul

ige
  • belevörösödik, belepirul, elvörösödik Sz: elönti az arcát a pír; elfutja az arcát a vér; arcába szökik a vér; lángot vet az arca; lángba borul az arca; lángol az arca; rózsás lesz az arca; olyan lesz, mint a láng

elnevezés

főnév
  • névadás, keresztelés, elkeresztelés, megnevezés, megjelölés
  • név, nevezet (régies), szóhasználat, megnevezés

egyenértékű

melléknév
  • megfelelő, azonos értékű, egyforma, egyenlő, hasonértékű, hozzáillő, identikus (idegen), egybevágó, egyenrangú, ekvivalens, egál (idegen), adekvát

féktávolság

főnév
  • fékút, fékezési úthossz

fénylik

ige
  • ragyog, csillog, csillámlik, világít, világol (régies), fényellik (régies), fényeskedik (régies), csillaglik (régies), sziporkázik, villódzik, villózik, tündököl, tündöklik, pislákol, pilácsol (tájnyelvi), glancol (tájnyelvi), sajog (régies)
  • (nap) süt
  • (arc): ragyog, sugárzik

műszertábla

főnév
  • műszerfal, szerelvényfal, műszerdeszka

csipked

ige
  • csipdes, szaggat, csipdel (tájnyelvi), csiped (tájnyelvi), csiribel (tájnyelvi)
  • csipeget, eszeget, szemelget, csiperész (tájnyelvi)
  • bosszant, ingerel, csúfol, gúnyol, ugrat, piszkál, pikíroz (régies), szurkál, heccel, húz (bizalmas), csipkelődik, évődik, csúfolódik, gúnyolódik, ingerkedik, piszkálódik, kötekedik

cseles

melléknév
  • furfangos, ravasz, csavaros, csalafinta, fortélyos, rafinált, agyafúrt, elmés, fondorlatos, fineszes (szleng), fifikás (bizalmas), minden hájjal megkent, leleményes, trükkös (bizalmas)

alaposság

főnév
  • részletesség, tüzetesség, gondosság, lelkiismeretesség, pontosság, precizitás, aprólékosság, pedantéria(bizalmas)

dacoskodik

ige
  • dacol, makacskodik, duzzog, truccol (bizalmas), nyakaskodik, fejeskedik (tájnyelvi), ellenszegül, megbicsakolja magát (tájnyelvi), durcáskodik, engedetlenkedik, megátalkodik, makrancoskodik, torzonkodik (tájnyelvi), berzenkedik, dünnyög, ellenkezik, ellenáll

filmgyár

főnév
  • filmstúdió, stúdió

fülzúgás

főnév
  • fülcsengés, bombus (szaknyelvi)

iga

főnév
  • járom, hám
  • rabság, zsarnokság, rabiga (választékos), szolgaság, rabszolgaság
  • robot (szleng), favágás (bizalmas), gályázás (szleng), gürcölés, gürizés (szleng), kulizás (szleng)

hányaveti

melléknév
  • nyegle, pökhendi, hetvenkedő, elbizakodott, kérkedő, hetyke, pórkevély (régies), szélhajtó (régies), markaköpi (tájnyelvi), kágyász (tájnyelvi), hincihánci (tájnyelvi), ickificki (tájnyelvi)
  • hanyag, rendetlen, kapkodó, nemtörődöm, gondatlan, tessék-lássék, összecsapott, felületes, slendrián

felértékel, fölérték

ige
  • felbecsül, felmér, megbecsül
  • leltároz
  • feljavít (értéket), revalvál (idegen), valorizál (idegen)
  • magasztal, dicsér, dicsőít, túlértékel

fakul

ige
  • halványodik, halványul, színtelenedik, ereszt (színt), színét hagyja, színét veszti, keshed (tájnyelvi), fakódik (tájnyelvi), hagyul (tájnyelvi), hókul (tájnyelvi)
  • sápad

felszállít, fölszáll

ige
  • felhord, felvisz, felcipel, feljuttat
  • (járműre): felültet, felsegít

hamar I.

határozószó
  • gyorsan, szaporán, frissen, hamarjában, csakhamar, hamarosan, mielőbb, nemsokára, korán, hirtelen, azonnal, tüstént, sebtében, máris, rögtön, késedelem nélkül, lóhalálában, nyomban, egykettőre, rövid úton, legott (régies), mindjárt, teketória nélkül (bizalmas), ízibe (tájnyelvi), hanyatt-homlok, villámsebesen, melegében, hevenyében, jókor, ripsz-ropsz, hippre-hoppra (tájnyelvi)
  • könnyen (felejt) Sz: míg egy tojás megsül

félig-meddig

határozószó
  • valamennyire, annyira-amennyire, valamelyest, félig, felébe, alig-alig, mintegy, látszólag, nagyjából, felületesen, felszínesen, tűrhetően, futólag, hanyagul, rendetlenül, félbe-szerbe (tájnyelvi), feléből-harmadából (tájnyelvi), féligformán (tájnyelvi), félsehogysem (tájnyelvi), félszakosan (tájnyelvi), fennedén (tájnyelvi)

elszakíthatatlan

melléknév
  • eltéphetetlen, széttéphetetlen, erős, szilárd, rugalmas

felváltva, fölváltva

határozószó
  • váltakozva, váltott sorrendben, szerre-szerre (tájnyelvi)

hantáz

ige
  • összevissza beszél, fecseg, süketel, karattyol, hadovál, locsog, hetet-havat összehord, halandzsázik (bizalmas)
  • mellébeszél, hazudik, füllent, lódít, hasal