evezős szinonimái

melléknév
  • csónakos, ladikos

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

agyafúrt

melléknév
  • ravasz, furfangos, leleményes, körmönfont, csavaros, fortélyos, csalafinta, dörzsölt (bizalmas), fifikus, fineszes (szleng), fúrteszű (régies), rafinált, agyas-fejes (tájnyelvi), csavaros eszű, csavaros észjárású, trükkös (bizalmas), cseles, minden hájjal megkent, éles eszű, eszes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a evezős szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eredeti

melléknév
  • első, ősi, természetes, valódi, igazi, hiteles, hamisítatlan, korabeli, originális (idegen), tőrőlmetszett, tősgyökeres
  • új, újszerű, sajátos, különös, különleges, egyéni, önálló, egyedi, páratlan, példátlan, rendkívüli, egyedülálló, óriási, fantasztikus, zseniális

elhárít

ige
  • (választékos): félretol, eltol
  • (támadást): megakadályoz, kivéd, visszaver, leszerel
  • (akadályt): eltávolít, megszüntet, felszámol
  • (gyanút): elterel, eloszlat
  • visszautasít, elutasít

elégséges I.

melléknév
  • elegendő, elég, kielégítő, megfelelő, kellő, adekvát, sufficiens (idegen)

dia

főnév
  • diapozitív, diakép, állókép

esküszik

ige
  • esküt tesz, esküvel fogad, megfogad, esküdözik, ígér, bizonykodik, fogadkozik
  • házasságot köt, esküvőt tart

felfut, fölfut

ige
  • felszalad, felrohan
  • felugrik, meglátogat
  • emelkedik, nő
  • felkúszik, felkapaszkodik, feltekergőzik
  • felér, felnyúlik

mezítláb

határozószó
  • csupaláb (tájnyelvi), meztélláb (tájnyelvi)

cica

főnév
  • macska, skodri (bizalmas), cicus, cicuka, cicóka, cirmos (bizalmas), cirus (tájnyelvi), micur (tájnyelvi), macsek (bizalmas), gyalogszőrös (tájnyelvi)
  • kislány, kedves, cicababa
  • (szleng): vagina (szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): hajfonat, varkocs
  • (tájnyelvi): fogó, fogócska, cicázás

búslakodik

ige
  • búsul, szomorkodik, kesereg, bánkódik, búsong, lógatja az orrát, nehéz a szíve, bucsálkodik (tájnyelvi), sóhajtozik, siránkozik

csapnivaló

melléknév
  • hitvány, gyatra, silány, vacak, haszontalan, rossz, pocsék, gyalázatos, bűnrossz, kriminális (bizalmas), ócska, rongy, szemét, lepra (durva), bóvli

fellebbez, föllebbez

ige
  • folyamodik, rekurrál (régies), kérvényez, fordul (valakihez), apellál (régies), opponál (szaknyelvi), remonstrál (idegen), jogorvoslást kér

fizet

ige
  • pénzt ad, kiegyenlíti a számlát
  • térít, fedez, áll, rendez, visel, elintéz, törleszt, leperkál (bizalmas), leszurkol (szleng), lepenget (bizalmas), blechol (szleng), gubál (szleng), leszúr (szleng), tejel (szleng), csenget (szleng), díjaz, bérez, honorál, javadalmaz, jutalmaz Sz: fizet, mint a köles; fizet, mint a katonatiszt; kivirítja a dudvát (szleng)
  • jövedelmez, hoz, ad
  • megfizet, megtorol, megbosszul
  • bűnhődik, lakol, meglakol, megszenved

hitvány

melléknév
  • rossz, silány, értéktelen, vacak, vicik-vacak, csapnivaló, ócska, ramaty (bizalmas), bóvli, tartalmatlan, snassz (bizalmas), szar (durva), smonca (szleng), tré (szleng), lepra (szleng), ebenlógó (tájnyelvi), kötélrevaló (tájnyelvi) Sz: bagót sem ér
  • (tájnyelvi): fejletlen, sovány, beteges, erőtlen, gyatra, nyámnyila, nyavalyás, nyeszlett, teszetosza (tájnyelvi), csenevész, vézna, nyamvadt, kaszvány (tájnyelvi), belgeges (tájnyelvi), nyehe-nyühe (tájnyelvi), nyuzga (tájnyelvi)
  • girhes (ló)
  • gyalázatos, alávaló, aljas, alantas, erkölcstelen, becstelen, jellemtelen, semmirekellő, komisz, rongy, szemét, utolsó, szarházi (durva), szarjankó (szleng), tetű (szleng), trehány, akasztófavirág, csifincs (tájnyelvi)

gyorsvonat

főnév
  • expresszvonat, gyors, expressz (bizalmas), bolondgőzös (tájnyelvi)

evolúció

főnév
  • fejlődés, kialakulás, törzsfejlődés

érc

főnév
  • ásvány, kőzet

feketepiac

főnév
  • zugpiac, KGST-piac (tréfás)
  • feketegazdaság, feketézés (szleng), feketekereskedelem, zugkereskedelem, láncolás (szleng), csencselés (bizalmas), seftelés (bizalmas), kupeckedés (bizalmas)

gyenge, gyönge I.

melléknév
  • erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
  • vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
  • munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
  • korai, fiatal, zsenge, tejes
  • puha, lágy, finom
  • erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
  • befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
  • gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
  • hatástalan, ügyetlen
  • (szél): enyhe, mérsékelt
  • (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
  • (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen

fájdalomcsillapító II.

főnév
  • analgetikum (szaknyelvi), narkotikum (szaknyelvi), érzéstelenítőszer

elkapat

ige
  • elkényeztet, ajnároz

feldühít, földühít

ige
  • feldühösít, dühbe hoz, dühbe gurít, felpiszkál, felmérgesít, felidegesít, felbosszant, felbőszít, felháborít, megharagít, haragra gerjeszt, méregbe hoz, kihoz a sodrából, kiborít, megvadít, felingerel, kiidegel (szleng), megőrjít, felcukkol (szleng), felhúz (szleng), begurít (szleng), bepörget (szleng) Sz: felébreszti az alvó oroszlánt (valakiben)

gyomos

melléknév
  • gazos, gizgazos, füves, burjános (tájnyelvi), parés (régies), gyomlálatlan, ápolatlan, gondozatlan