mezítláb szinonimái

határozószó
  • csupaláb (tájnyelvi), meztélláb (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kövirózsa

főnév
  • kőrózsa, égidörgő, fülbecsavarító, fülbeeresztő, fülfű, házizöld, mennydörgőfű

injekció

főnév
  • szúrás, szuri (bizalmas), befecskendezés (szaknyelvi)
  • (szaknyelvi): cementbelövés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mezítláb szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

melák

melléknév, főnév
  • tohonya, tahó (bizalmas), lomha, málé, mohamet (tájnyelvi)
  • (bizalmas): mafla, bamba, bumfordi, behemót

masszív

melléknév
  • erős, tartós, szilárd
  • nehéz, súlyos, tömött, tömör, vaskos
  • keménykötésű, robusztus, tagbaszakadt, drabális (pejoratív)

majomkodik

ige
  • (pejoratív): fintorog, bohóckodik, csúfolkodik, komédiázik, mókázik, figurázik (tájnyelvi)

lázálom

főnév
  • önkívület, kórálom (régies)
  • rémkép, rémlátomás, agyrém

merész

melléknév
  • bátor, vakmerő, elszánt, talpraesett, rettenthetetlen, halálmegvető, hősies, belevaló (bizalmas), vagány (bizalmas)
  • arcátlan, hetyke, szemtelen, emberkedő
  • kockázatos, bravúros, kalandos, hazárd, rizikós, esztelen, nyaktörő, meredek (szleng)
  • meglepő, újféle, modern
  • kihívó, szeméremsértő, szégyentelen

nagybirtokos

főnév
  • földesúr, földbirtokos, mágnás, nábob (régies), főnemes, főúr, hűbérúr (régies)
  • arisztokrata

korhely

melléknév, főnév
  • léha, léhűtő, dologkerülő, naplopó, semmirekellő, lump (bizalmas), züllött
  • kicsapongó, éjszakázó, mulatozó, dáridózó, tivornyázó, mulatós, dorbézoló, duhaj, részeges, részegeskedő, iszákos, italozó, alkoholista, kocsmatöltelék, szeszkazán, piás (szleng), borissza Sz: oda jár, ahol üveggel harangoznak

kolosszális

melléknév
  • óriási, hatalmas, nagyszabású, mérhetetlen, határtalan, eget verő, gigantikus
  • nagyszerű, remek, pompás, fantasztikus, szédületes, bámulatos, elképesztő, fenomenális(idegen)

hittan

főnév
  • hittudomány, teológia (szaknyelvi), vallástan, istentudomány (régies), istenészet (régies), dogmatika

köröz

ige
  • kering, körben jár, (levegő) áramlik, cirkulál
  • üldöz, nyomoz, kerestet, kurrentál (régies)

narkózis

főnév
  • altatás, bódítás, érzéstelenítés, reusch (idegen), anesztézia
  • kábulat, kábultság, bódulat

nyúl2

főnév
  • nyúlfi (választékos), nyuszi (bizalmas), tapsifüles (bizalmas), ugrifüles (tréfás), muci (bizalmas), bence (tájnyelvi), füles (tájnyelvi)
  • (szleng): lövész

délceg

melléknév
  • daliás, derék, deli (választékos), dali (régies), szép szál, jó kiállású, sudár, szálegyenes, sugár, szálfaegyenes, nyalka, jóvágású, jókötésű (tájnyelvi), snájdig (régies), stramm (bizalmas) Sz: olyan, mint egy gránátos
  • (régies): magabiztos, önérzetes, kevély, rátarti, gangos (tájnyelvi)

rátér

ige
  • ráfordul, rákanyarodik
  • fordítja a szót (valamire), áttér

parkolás

főnév
  • parkírozás, megállás, várakozás

mi

névmás
  • micsoda
  • ami
  • (mszó-szerűen): tessék?, milyen?, mennyi?

megveszteget

ige
  • megvásárol, megvesz, lepénzel, lefizet, lekenyerez, megken (szleng), korrumpál (idegen), bundázik (szleng), megfaggyúz (szleng), bezsebel (tájnyelvi) Sz: aranyírt ken a kezére (valakinek); hájazza a kereket, hogy jobban csússzon a szekér; megaranyozza a keze fejét (valakinek); megkeni a tenyerét (valakinek); megkeni a markát (valakinek); oldalba nyom (valakit)
  • megnyer, meghódít, elbűvöl, megigéz

mulasztás

főnév
  • hanyagság, gondatlanság, hiba, vétek, vétség, nemtörődömség
  • hiányzás, távollét, távolmaradás, abszencia (régies)

papi3

főnév
  • (bizalmas): étel, pép, pempő, kaja (bizalmas)

mint

kötőszó
  • akárcsak
  • mintsem, semhogy, semmint
  • valamiként

megállapodás

főnév
  • egyezség, egyezmény, egyetértés, megegyezés, szerződés, szerződéskötés, konszenzus (szaknyelvi), konvenció (szaknyelvi), paktum (régies), stipuláció (idegen), kiegyezés, alku
  • (tájnyelvi): megállás

műbőr

főnév
  • bőrutánzat, szkáj (szaknyelvi)

parciális

melléknév
  • részleges, részbeni
  • egyoldalú, elfogult, részrehajló