érc szinonimái

főnév
  • ásvány, kőzet

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szolgáltatás

főnév
  • juttatás, adás, nyújtás
  • ellátás, biztosítás

miskulál

ige
  • (bizalmas): kever, kotyvaszt
  • mesterkedik, csal, fő a feje
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érc szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eltesz

ige
  • elhelyez, elrak, elpakol, elrámol
  • helyrerak, helyretesz, zsebre tesz, zsebre rak, zsebre dug, zsebre vág
  • félretesz, félrerak, elraktároz, tárol, rezervál, megőriz, megzsugorgat (tájnyelvi)
  • befőz, tartósít, elrak, konzervál, besóz
  • eldug, eltüntet, elrejt, elhány, elkever (bizalmas), elpaterol (szleng), elberhel (tájnyelvi), eltökít (tájnyelvi)

elábrándozik

ige
  • eltűnődik, elrévedezik, elrévül, elálmodozik, elméláz, eltűnődik, elgondolkodik, elmereng, mereng, elkalandozik

egyenjogúsít

ige
  • egyenlősít, felszabadít, önállósít, függetlenít, emancipál (idegen)

csomó

főnév
  • bog (tájnyelvi), hurok, csimbók (tájnyelvi), csombók (tájnyelvi), gubanc
  • csomósodás, görcs, bütyök, göcsört (bizalmas), göb (tájnyelvi), bök (tájnyelvi), göcs (tájnyelvi), bücök (tájnyelvi)
  • halom, rakás, tömeg, sereg, nyaláb, köteg, fürt, csomag, sokaság, halmaz, kupac, kazal (bizalmas), paksaméta
  • (szn-szerűen): sok, temérdek, számos, rengeteg, nagyszámú

émelyítő

melléknév
  • émelygős, érzelgős, émelyes (tájnyelvi), csömörletes (régies), édeskés, mézesmázos, szirupos, geil (bizalmas)

farkatlan

melléknév
  • csonka, suta (tájnyelvi)

megveszteget

ige
  • megvásárol, megvesz, lepénzel, lefizet, lekenyerez, megken (szleng), korrumpál (idegen), bundázik (szleng), megfaggyúz (szleng), bezsebel (tájnyelvi) Sz: aranyírt ken a kezére (valakinek); hájazza a kereket, hogy jobban csússzon a szekér; megaranyozza a keze fejét (valakinek); megkeni a tenyerét (valakinek); megkeni a markát (valakinek); oldalba nyom (valakit)
  • megnyer, meghódít, elbűvöl, megigéz

bök

ige
  • (valami): szúr, döf, gyak (tájnyelvi), szurdal (régies)
  • (tájnyelvi): öklel, szarval
  • (valamire): rámutat

bolond I.

melléknév
  • őrült, gyengeelméjű, elmebeteg, elmebajos, tébolyult, eszelős, eszeveszett, eszement, zavart elméjű, féleszű, félkegyelmű, tébolyodott, agyalágyult, beszámíthatatlan, háborodott, hibbant, hülye, hígvelejű, agyatlan, ütődött (bizalmas), pszichopata (szaknyelvi), rögeszmés, mániás, bogaras, dilis, dilinyós (bizalmas), esztelen, eszetlen, eszeficamodott, együgyű, mafla, kótyagos, botor, badar, hóbortos, hőbörödött (tájnyelvi), idétlen, zagyva, kerge, csajbókos (tájnyelvi), kolontos (tájnyelvi), félcédulás, félnótás, félnadrág, flepnis (bizalmas), sügönye (bizalmas), rigolyás, kretén, flúgos (szleng), lökött (szleng), nyomott, nyomi (szleng), sügér, bohó (régies), füves (régies), golyós (szleng), balyóka (tájnyelvi), bódi (tájnyelvi), csába (tájnyelvi), csánbókos (tájnyelvi), csuba (tájnyelvi), dideli (tájnyelvi), kanyókás (tájnyelvi), bődült (tájnyelvi) Sz: Alföldön zarándokoskodik az esze; anyja hasában sem volt esze; baj van a káptalanban; beírták a bolondok könyvébe; bolond fáról puffant; bolondgombát evett; disznón keres gyapjút; elment a jó dolga; elszalasztotta az eszét; forgószél van a fejében; hat pénteken se jöhet eszére; hiányzik egy deszkája; hol okos, hol bolond; kivették a kerekét; kóvályog az esze; lágyára esett a sulyok; legelni küldte az eszét; Lipótmezőre való; lóg egy dongája; maszlagot evett; mind esze, mind mesze; mindig kuckóban ül, még sincs otthon; motoz van a fejében, mint a bolond birkának; nem talál útjára az esze; nem tud eszével számot vetni; nincs ki egészen; nincs ki húszra; nincs ki neki a kupa; nincsenek otthon nála; odahaza felejtette az eszét; olyan ember, aki a meszet issza meg tej fejében; olyan, mint aki az ablakfával elszaladt; olyan, mint akitől az Isten őrizzen; se tű, se cérna; visszára beszél
  • értelmetlen, meggondolatlan, hebehurgya, hebrencs (tájnyelvi)
  • (ötlet): képtelen, komikus, ésszerűtlen, fura, furcsa, különös, szokatlan, valószínűtlen, abszurd, groteszk

bűnszövetkezet

főnév
  • bűnbanda, maffia, klikk, banda, klán, camorra

fejleszt

ige
  • növeszt, kibocsát
  • (energiát): termel, létrehoz
  • bővít, gyarapít, fellendít, felvirágoztat, gazdagít, növel, épít
  • csiszol, finomít, palléroz (választékos), alakít
  • korszerűsít, modernizál, forradalmasít, beruház, előrevisz, erősít

felszólaló, fölszóla

melléknév, főnév
  • hozzászóló, interpelláló
  • javasló, pártoló, támogató, közbenjáró

házias

melléknév
  • serény, ügyes, jóháztartó (tájnyelvi)
  • (étel): hazai, falusi, ízletes

gondoskodik

ige
  • eltart, ellát, istápol, segít, gyámolít, támogat, gondoz, gondját viseli, gondja van (valakire), provideál (idegen), ápol, ápolgat, táplál, törődik (valakivel), foglalkozik (valakivel), felkarol, pártfogol, szemmel tart
  • szorgoskodik, fáradozik, ügyel, vigyáz, tesz (valamiről), utánanéz, karbantart
  • felszerel, biztosít, előteremt, nyújt, szolgáltat

érdekes

melléknév
  • érdekfeszítő, izgalmas, izgi (bizalmas), tetszetős, regényes, szenzációs (bizalmas), figyelemfelkeltő, figyelemre méltó, fordulatos, kalandos, olvasmányos, lebilincselő, szórakoztató, lenyűgöző, megkapó, megragadó, elmés, ötletes, színes
  • különös, furcsa, bizarr, groteszk

elszorul

ige
  • összeszorul, összehúzódik, elfullad

évkönyv

főnév
  • almanach, annales (szaknyelvi), krónika, zsebkönyv, kalendárium, értesítő

gereblyéz

ige
  • gereblyél, gereblél (tájnyelvi)
  • (szleng): fésül

erőszakos

melléknév
  • kíméletlen, brutális, belemenős, agresszív, goromba, drasztikus, hatalmaskodó, basáskodó, rámenős, tolakodó, rabiátus, követelődző, erővelesett (tájnyelvi), parancsuralmi, önkényuralmi, zsarnoki, despotikus, diktatórikus
  • (régies): rohanó, sebes

elcsábít

ige
  • elszédít (bizalmas), behálóz, meghódít, elbolondít, elcsavarja a fejét (valakinek), magába bolondít, levesz a lábáról (valakit), elkap (szleng), ujja köré csavar, megejt (tájnyelvi)
  • elcsal, elbolondít
  • elszeret, elhódít, elszipkáz (szleng), elvarnyúz (szleng), lecsap a kezéről (szleng)

fahéj

főnév
  • cimet (régies), édesforgács (tájnyelvi), fahaj (tájnyelvi)
  • fakéreg, faháncs

gombostű

főnév
  • férctű