dehogynem szinonimái

kötőszó
  • de, de igen, dehogyisnem, dehogysem (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

alkalmatlan

melléknév
  • képtelen, hasznavehetetlen, tehetetlen, ügyetlen, impotens, élhetetlen Sz: alkalmatos, mint a vak a tetűfogásra
  • időszerűtlen, kedvezőtlen, rossz, szerencsétlen
  • terhes, nyűgös, bosszantó, idegesítő

tülekedik

ige
  • tolong, tolakodik, lökdösődik
  • dulakodik, türkőzik (tájnyelvi), nyomakodik, nyomul
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dehogynem szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csipkés

melléknév
  • csipkézett, kicsipkézett, recés, fogazott, cakkos, fűrészes, fűrészelt

bolondgomba

főnév
  • mérges gomba

billentyűzet

főnév
  • billentyűsor, tasztatúra (idegen), klaviatúra (szaknyelvi), manuál (szaknyelvi), taszter (idegen)

bárcsak

határozószó
  • csak, vajha (régies), bár, bárha (választékos)

csuklya

főnév
  • kámzsa, kapucni, csuha, kápa (régies), kapucium (régies), kukla (régies), csucska (tájnyelvi), süsü (tájnyelvi)

égi

melléknév
  • mennyei, túlvilági, földöntúli, éteri, szeráfi, szerafikus, angyali, édeni, paradicsomi, isteni, testetlen, légies, finom, átszellemült, természetfeletti, emberfölötti, lelki, szellemi, magasabb rendű, felsőbb rendű, halhatatlan, szent
  • (választékos): magasztos, fenséges, magasröptű

laktató

melléknév
  • kiadós, tápláló, tartalmas, jóllakató, kompakt, fogós (tájnyelvi)

általában

határozószó
  • általánosságban, általában véve, egészében véve, többnyire, rendszerint, rendesen, mindent egybevéve, szokás szerint, javarészt, nagyjából, szokásszerűen, átaljában (tájnyelvi), általán (tájnyelvi), átlagvéve (tájnyelvi), nagyrészt
  • különben, egyébként

alkalmatlanság

főnév
  • képtelenség, cselekvőképtelenség, tehetetlenség, erőtlenség, gyengeség, impotencia, imposszibilitás (régies)
  • időszerűtlenség, kényelmetlenség, kellemetlenség, inkommoditás (idegen)

aranyszőke

melléknév
  • aranyhajú

egyik

névmás
  • valamelyik

elijeszt

ige
  • megijeszt, elrémít, elrettent, elbátortalanít, eltántorít, elriaszt, elzavar, megfélemlít
  • visszariaszt, visszatart

fenőkő

főnév
  • köszörűkő, kaszakő

este II.

főnév
  • est, estve (régies), esthajnal (régies), napnyugta, napest (régies), napszállat (régies), napszentület (tájnyelvi)
  • alkony, alkonyat, szürkület
  • előeste

dekorál

ige
  • díszít, feldíszít, ékesít, szépít, dekoríroz (régies)
  • (régies): kitüntet

csillagőszirózsa

főnév
  • csillaggerebcsin, csillagvirág, kékcsillagfű, krisztusszem, virgiliusz-aszter

dörren

ige
  • dördül, durran, csattan, robban, detonál, dörgen (tájnyelvi), dühent (tájnyelvi)
  • elsül
  • (valakire): ráripakodik, rákiált, ráordít, ráfenekedik (tájnyelvi), förmed, rivall

értekezés

főnév
  • disszertáció, dolgozat, tanulmány, esszé, trakta (régies), traktátus (régies), monográfia (idegen)
  • (régies): megbeszélés, tanácskozás, tárgyalás, eszmecsere, értekezlet, konferencia

diák

főnév
  • diákgyerek, tanuló, tanítvány, nebuló (bizalmas), növendék, középiskolás, gimnazista, egyetemista, hallgató, egyetemi hallgató, főiskolai hallgató, főiskolás, discipulus (régies)

borosüveg

főnév
  • borospalack, palack, butélia (régies), flaska (bizalmas)

dühít

ige
  • dühösít, haragít, haragra gerjeszt, megharagít, mérgesít, méregbe hoz, felingerel, bőszít, idegesít, provokál, zaklat, háborgat, felcukkol (szleng), vadít, felhúz (szleng), cikiz (bizalmas), bepöccent (szleng), bepipásít (szleng), dühbe hoz, hergel, felpaprikáz Sz: fejébe kergeti a vért; csípi a csőrét
  • (valakit valami): bosszant, bánt

esket

ige
  • összead, összeházasít
  • fölesket, megesket, esküdtet