eskü szinonimái

főnév
  • fogadalom, esküvés, hit (régies), juramentum (idegen), fogadás (régies)
  • eskütétel
  • esküszöveg, esküforma

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csapol

ige
  • csapra ver, csapra üt
  • ereszt, folyat, enged, szivattyúz

szemetes I.

melléknév
  • gazos, sáros, söpredékes, gizgazos
  • piszkos, poros
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eskü szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

énekel

ige
  • dalol, dalolgat, nótázik, trillázik, zengedez (választékos), zeng, zöngicsél, gajdol (tájnyelvi), gajdolász (tájnyelvi), kornyikál, nyávog (pejoratív), hangicsál (régies), kántál, óbégat, dúdol, dudorászik, dajnál (tájnyelvi), dallikázik (tájnyelvi)
  • (madár): szól, fütyül, csattog, csicsereg, csiripel, csivitel, csipog, hangicsál (régies)

élethivatás

főnév
  • hivatás, pálya, életpálya, foglalkozás, mesterség, professzió (régies)

elállít

ige
  • megszüntet, megállít, megakaszt, feltartóztat, véget vet
  • lemondat, (szándékától) eltérít
  • (tájnyelvi): elszegődtet, beszervez, beszerez

dédelget

ige
  • kényeztet, becéz, becézget, babusgat, simogat, tutujgat (tájnyelvi), ajnároz, pátyolgat (tájnyelvi), apolgat (tájnyelvi), bángyál (tájnyelvi), cicamacáz (tájnyelvi), csucsujgat (tájnyelvi), dojgat (tájnyelvi), kedvesget (tájnyelvi), tutul (tájnyelvi) Sz: tenyerén hordoz; tejben-vajban füröszt; a csillagokat is rárakná; a csillagokat is lehozná neki az égből
  • (tervet, gondolatot): melenget, érlel, dajkál

ernyedt

melléknév
  • lankadt, fáradt, elerőtlenedett, erőtlen, erejét vesztett, elcsigázott, kimerült, enervált, bágyadt, gyenge, lagymatag, pilledt (tájnyelvi), tikkadt, tottyadt (tájnyelvi)
  • petyhüdt, megereszkedett, lottyadt
  • (tájnyelvi): elnyűtt, kopott, vásott, foszladozó

felbujt, fölbujt

ige
  • rábír, rábeszél, felbiztat, bujtogat, bujtorgat (tájnyelvi), felilál (tájnyelvi), felkontat (tájnyelvi)
  • fellázít, felheccel, feltüzel, felpiszkál, felszít, felloval, méltatlankodást kelt, uszít, felbujtat (tájnyelvi), felpánkol (tájnyelvi)

méregkeverő

melléknév, főnév
  • (bizalmas): mérgező, méregadó, orvosságárus, kuruzsló, javas, étető (tájnyelvi), bűbájos (régies)
  • (pejoratív): áskálódó, viszályt szító, fondorkodó, ármánykodó, gonoszkodó, furkálódó

bükkös

főnév
  • bükkerdő, bükkös erdő, bükkfaerdő, bükkfás

brácsa

főnév
  • mélyhegedű, viola (szaknyelvi), nagyhegedű (régies), öreghegedű (régies)

cirok

főnév
  • cirköles (tájnyelvi), élesmosó (tájnyelvi), élesmosófű (tájnyelvi), sorghum (idegen)
  • seprű (tájnyelvi, régies)

felfut, fölfut

ige
  • felszalad, felrohan
  • felugrik, meglátogat
  • emelkedik, nő
  • felkúszik, felkapaszkodik, feltekergőzik
  • felér, felnyúlik

fertőz

ige
  • inficiál (szaknyelvi)
  • szennyez, mocskol
  • (választékos): bomlaszt, zülleszt, szétzilál, megront, mételyez (régies)

hibáztat

ige
  • vádol, okol, kritizál, szemrehányást tesz, dorgál, felelőssé tesz, felró, gyanúsít, bevádol, inkriminál (idegen), bűnösít (tájnyelvi), kárhoztat, elítél
  • rosszall, helytelenít, nehezményez, furcsáll, kivetnivalót talál

gyarmatáru

főnév
  • koloniáláru
  • fűszer, specerej (idegen)

esőfelhő

főnév
  • nimbusz (régies), viharfelhő, zivatarfelhő

emelőrúd

főnév
  • feszítőrúd, emeltyű (régies), pájszer (bizalmas)

fatönk

főnév
  • fatuskó, tuskó, fatörzs, farönk, rönk, tőke, csutok (tájnyelvi), csutkó (tájnyelvi), fatönköly (tájnyelvi), rönköly (tájnyelvi)

gukker

főnév
  • kukker, látcső, messzelátó, távcső

évente

határozószó
  • évenként, esztendőnként

elgurul

ige
  • tovagördül, elgurigázik (tájnyelvi)
  • elmegy, elkerekezik, elhajt

fejléc

főnév
  • fej, kopf (szaknyelvi), vignetta (idegen)
  • homlokléc
  • cégjelzés

gyanta

főnév
  • mézga, kolofórium (idegen), mirha, enyv (régies), macskaméz (régies), gyantár (tájnyelvi), gyantusz (tájnyelvi)
  • hegedűgyanta
  • (régies): borostyánkő