fertőz szinonimái

ige
  • inficiál (szaknyelvi)
  • szennyez, mocskol
  • (választékos): bomlaszt, zülleszt, szétzilál, megront, mételyez (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

alkotóerő

főnév
  • alkotóképesség, teremtőerő, géniusz, tehetség, kreativitás, teremtőképesség, ihlet, lendület

cipősarok

főnév
  • stekli (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fertőz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

félreértés

főnév
  • tévedés, hiba, zavar, téves nézet, tévképzet, tévhit, elnézés, hibás ítélet, balmagyarázat (régies), melléfogás, értelemzavar, összecserélés, quidproquo (idegen)
  • civódás, viszály, konfliktus, bonyodalom, ellentét, összezördülés, összekülönbözés
  • disszonancia, elcsavarás (régies)

erősködik

ige
  • bizonykodik, bizonygat, fogadkozik, kardoskodik, köti magát (valamihez)
  • (régies): fáradozik, erőlködik
  • huzakodik

énekel

ige
  • dalol, dalolgat, nótázik, trillázik, zengedez (választékos), zeng, zöngicsél, gajdol (tájnyelvi), gajdolász (tájnyelvi), kornyikál, nyávog (pejoratív), hangicsál (régies), kántál, óbégat, dúdol, dudorászik, dajnál (tájnyelvi), dallikázik (tájnyelvi)
  • (madár): szól, fütyül, csattog, csicsereg, csiripel, csivitel, csipog, hangicsál (régies)

elhull

ige
  • elszóródik, kiesik, kipotyog, elpereg
  • (levél, virág): lehull, lepereg
  • (állat): meghal, elesik, elpusztul, kimúlik, megdöglik (durva), felfordul (durva), meggebed (durva)

felvilágosítás

főnév
  • tájékoztatás, információ, informálás, útbaigazítás, magyarázat(szleng)

furulya

főnév
  • furuglya (régies), pásztorsíp, fűzfasíp, pikula (tájnyelvi), tilinkó (tájnyelvi), tilinka (tájnyelvi), csilinka (tájnyelvi), csimpolya (tájnyelvi)
  • síp, tutu (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): hímvessző, pénisz
  • (szleng): besúgó
  • (szleng): (orális) szex, franciázás (bizalmas)

nyes

ige
  • metsz, nyír, vág, visszavág, kurtít, csonkol, csonkít, stuccol (bizalmas)
  • csavar (labdát)

domborodik

ige
  • dagad, kidagad, duzzad, dudorodik, gömbölyödik, kigömbölyödik, csomósodik, bütykösödik, feldagad, dalmahodik (tájnyelvi)
  • kiemelkedik, domborul

diadalmaskodik

ige
  • győz, nyer, győzedelmeskedik, győzelmet arat, diadalra jut, diadalt arat, diadalt ül, diadalmat ül (régies), elnyeri a pálmát, elnyeri a babérkoszorút, babért arat, triumfál (régies), felül marad, felülkerekedik

artikulálatlan, arti

melléknév
  • tagolatlan, érthetetlen

edzett

melléknév
  • megedzett, kemény, szilárd, erős, jó állóképességű, törhetetlen, robusztus, ellenálló, teherbíró, keménykötésű, kisportolt, szívós, trenírozott, tagbaszakadt, spártai
  • kipróbált, tapasztalt, hétpróbás, harcedzett, viharedzett
  • acélos, megkeményített, acélozott, nádolt (régies)

gágog

ige
  • gágál (tájnyelvi), gágározik (tájnyelvi), gigágog (tájnyelvi), gebeg (tájnyelvi)
  • (pejoratív): beszél, jártatja a száját, dumál (szleng), rizsázik (szleng)

gyermekes

melléknév
  • családos
  • éretlen, infantilis, gyerekes, gyermeki, kiforratlan, naiv, butuska, együgyű, bibasz (régies)

javított

melléknév
  • tökéletesített, átdolgozott, módosított, átalakított, reformált
  • ellenőrzött, jó

história

főnév
  • történelem, történettan, történelemtudomány, történetírás
  • krónika, elbeszélés, történet, sztori (bizalmas), mese, monda, mítosz, legenda
  • széphistória
  • képzelgés, szóbeszéd, feltevés, álhír, agyszülemény, mendemonda

festetlen

melléknév
  • színezetlen, kendőzetlen

felosztás, fölosztás

főnév
  • feldarabolás, felbontás, szétszedés, szétosztás, felparcellázás, elkülönítés, szétválasztás, partíció (idegen), disztribúció (idegen), departíció (idegen), allokáció (idegen)
  • tagolás, osztályozás, rendszerezés, kategorizálás, részletezés, klasszifikáció (idegen), taglat (régies), analízis (régies)

formula

főnév
  • minta, modell, szabály, frázis, képlet, előírás, megkötés, szövegminta
  • recept, utasítás
  • összegzés, meghatározás, tétel
  • kifejezés, szólásmód, szólás
  • (régies): ige, varázsszó, varázsige

hiánytalan

melléknév
  • teljes, egész, sértetlen, ép, hibátlan, kerek, befejezett, kifogástalan, csonkítatlan, csorbítatlan, maradéktalan, hibamentes, makulátlan, szeplőtlen (régies), kezdetlen, bontatlan, komplett, intakt (szaknyelvi), integrális (idegen)

fiú

főnév
  • fiúgyerek, fiúgyermek, gyerek (tájnyelvi), gyerekcse (tájnyelvi), csimota (tájnyelvi)
  • fi (régies), srác, skac (szleng), gyerkőc, gyerkőce (tájnyelvi), lurkó, kölyök, legényke, kisfiú, gézengúz (bizalmas), nebuló, ördögfióka, pubi (bizalmas), krapek (szleng), fickó, kamasz, tacskó (bizalmas), siheder, suttyó (tájnyelvi), fattyú (tájnyelvi), surbankó (tájnyelvi), süvölvény
  • (birtokszóként): udvarló, jövendőbeli

esendő

melléknév
  • gyarló, gyenge, bizonytalan, habozó

főszereplő

főnév
  • főhős, címszereplő, főalak
  • hősnő
  • vezető, főember, főkolompos (pejoratív), hangadó, prímás (pejoratív)

híres I.

melléknév
  • hírneves, nevezetes, ismert, elismert, híres-neves, tekintélyes, világhírű, világhíres, jelentős, illusztris, kiváló, népszerű, beérkezett, befutott, közkedvelt, famózus (idegen), prominens (idegen), nagynevű, neves, jónevű, nagyhírű Sz: a verebek is róla csiripolnak; hét országra szól, mint a lőcsei kalendárium; hét országra szól, mint a zsidó kalendárium; hét vármegyére szól; híres, mint az őri bicsak
  • (pejoratív): hírhedt, elhíresült, elhíresedett, közönséges, rossz hírű, famózus (idegen), címeres (tájnyelvi)