elbír szinonimái

ige
  • elhord, fenntart, megbír
  • (valakivel, valamivel): megbirkózik (valamivel), elgyőz (tájnyelvi)
  • győz
  • elvisel, kiáll, tűr, elszenved, kibír, tolerál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szarkasztikus

melléknév
  • gúnyos, gunyoros, csúfondáros, rosszmájú, rosszindulatú, epés, csípős, éles, metsző, fullánkos, kaján, szatirikus, maliciózus

iroda

főnév
  • hivatalszoba, hivatali helyiség (szaknyelvi), dolgozószoba, dolgozó (bizalmas)
  • hivatal, szervezet, büró (idegen), kancellária (régies)
  • vállalat, vállalkozás
  • irodaház, irodaépület
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elbír szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egybeforr

ige
  • összeforr, egybeolvad, egybeforrad, eggyé forr, összenő, egyesül, összekapcsolódik, összecsatolódik, összeillesztődik, vegyül, elegyedik, keveredik, fuzionál, szövetkezik

csépel

ige
  • (termést): kiver, hadar (tájnyelvi)
  • nyomtat
  • ver, üt, üt-ver, páhol, eltángál, elagyabugyál, elfenekel
  • szid, csepül, ócsárol, szapul
  • (bizalmas): ismétel, hajtogat, mondogat, darál

cuppog

ige
  • szortyog, tocsog, locsog, vartyog (tájnyelvi), csemcseg (tájnyelvi), csicsog (tájnyelvi), laspog (tájnyelvi), lepcseg (tájnyelvi)

birkózó II.

főnév
  • díjbirkózó, pankrátor (idegen)

éhenkórász

főnév
  • kiéhezett, éhező, koplaló, rosszul táplált, éhenholt (tájnyelvi), csavargó, koldus, szegény ördög, templom egere, sanyargó, szűkölködő, ágrólszakadt, nincstelen, nyomorgó, hajléktalan, ágyrajáró, enniles (tájnyelvi), gizibuzi (tájnyelvi), sanyaróvendel (tájnyelvi)

elmezavar

főnév
  • tudatzavar, elmebaj, elmebetegség, téboly, tébolyodottság, őrültség, őrület, beszámíthatatlanság, agybaj (bizalmas), delírium (szaknyelvi), dementia (szaknyelvi)

madárijesztő

főnév
  • ijesztőbáb (tájnyelvi), seregélyijesztő (tájnyelvi), maskara (régies), váz (tájnyelvi), szalmatörök (tájnyelvi)

bántó

melléknév
  • kellemetlen, ízléstelen, fülsértő (hang), éles (hang), erős, vakító (fény), rikító (szín)
  • sértő, lealacsonyító, gúnyos, megalázó, kellemetlen, bosszantó, zavaró, visszataszító, visszatetsző, pimasz, udvariatlan, faragatlan, goromba, barátságtalan, maró, fullánkos (megjegyzés)

avat

ige
  • felvesz, beiktat, (tanoncot) felszabadít, (tudományos fokozatra) promoveál (idegen)
  • átad, felavat
  • (textilneműt): beavat, áztat

behajt2

ige
  • behajlít, begörbít, meggörbít, meghajt, meghajlít, elhajlít, megdönt, előrehajlít, meghorgaszt (régies)
  • ráhajt
  • (ajtót) becsuk, betesz, bezár, behúz

előkotor

ige
  • előkeres, előszed, előhoz, kiszed, kikapar, kiemel, előás, megkeres, előhúz, előhalász, kibányász (bizalmas), kiguberál (bizalmas)

epe

főnév
  • epeváladék, sár (régies)
  • epehólyag
  • (tájnyelvi): bosszúság, harag, indulat, méreg

geográfia

főnév
  • (szaknyelvi): földrajz, földleírás (régies), föci (szleng), földike (szleng), geosz (szleng)

felpofoz, fölpofoz

ige
  • felképel, leken egy pofont, nyaklevest ad, arcul csap, arcul üt, pofon üt, pofon vág, feltasliz (régies), ad egy susnyákot (szleng), fültövön vág (szleng), felhókol (tájnyelvi), felmókol (tájnyelvi), felnyakal (tájnyelvi), fejbeket ad (tájnyelvi), felszájal (tájnyelvi)

elbolondít

ige
  • bebolondít, rászed, beugrat, megcsal, becsap, bepaliz (bizalmas), lóvá tesz, félrevezet, megtéveszt
  • elcsal, elcsábít
  • magába bolondít, befűz (szleng), meghódít, elszédít, elcsavarja a fejét, behálóz, ujja köré csavar

ég1

ige
  • lángol, lángban áll, lángba borul, izzik, lobog, fellobog, fellobban, lobbot vet, lohog (tájnyelvi), rohog (tájnyelvi), parázslik, pislog, langallik (tájnyelvi), pislákol, senyved, ropog, kojtol (tájnyelvi), égdegél (tájnyelvi), (kályha) duruzsol Sz: megeszi a vörös bika; felszáll a vörös kakas (tájnyelvi)
  • világít, melegít, fűt, fűl (tájnyelvi), ragyog, tündöklik, fénylik, csillog, villódzik, vakít, villog, sugárzik
  • (hőségtől): perzselődik, fonnyad
  • (arc): pirul, piroslik, tüzel
  • sajog, fáj, lüktet, mar, szúr, csíp, hasogat, mardos, gyötör, marcangol, emészt
  • (valamiért): hevül, buzdul, lelkesül, felbuzdul, buzog, buzgólkodik, lelkesedik, rajong, él-hal (valakiért, valamiért), imád, felgerjed
  • (szleng): szégyelli magát, pironkodik
  • (szleng): felsül, kudarcot vall, lebőg (szleng), leszerepel

elit II.

főnév
  • színe-java, színe-virága, krémje, legjava

felköszönt, fölköszö

ige
  • üdvözöl, gratulál, megural (régies), megköszönt (tájnyelvi), elbarázdál (tájnyelvi)
  • áldomást mond, tósztot mond, pohárköszöntőt mond

elénekel

ige
  • eldalol, eldall (régies), elfúj (bizalmas), elkántál (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): (halottat) elbúcsúztat

csillagfürt

főnév
  • farkasbab, fügebab, gerezdesviola, kávéborsó, kisasszony tenyere, magyarkávé, spanyol viola

ellenére I.

névutó
  • dacára, szemben, ellentétben, noha

felölel, fölölel

ige
  • fölemel, ölbe fog, fölfog, fölvesz, karjába vesz
  • tartalmaz, magában foglal, kiterjed (valamire), átfog, beleért
  • betölt, elfoglal, beleszámít, áll (valamiből)