egybevet szinonimái

ige
  • összehasonlít, összevet, szembeállít, összemér, összeolvas, egyeztet, összeegyeztet, összeilleszt, kollacionál (régies), komparál (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

firka

főnév
  • rajz, ábrázolat
  • irkafirka, krikszkraksz, ákombákom, macskakaparás, firkálmány
  • (szleng): csel, trükk, fogás, furfang, praktika
  • (szleng): elesés, elvágódás

megnyilatkozik

ige
  • megnyilvánul, megszólal, kifejez, tudtára ad, üzen, bejelent, kinyilatkoztat
  • megmutatkozik, előtűnik, láthatóvá válik, kiütközik
  • megnyílik, kitárulkozik, feltárja szívét, kinyílik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egybevet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dologtalan

melléknév
  • munkanélküli, tétlen, léhűtő, semmirekellő, lebzselő, henye, here, naplopó, ingyenélő, rest, tunya, lomha, munkátlan, heverő, kenyérpusztító, kenyérevő (tájnyelvi), kéficér (tájnyelvi), lezsák (tájnyelvi), lajha (régies), renyhe, lustálkodó, munkakerülő, dologkerülő, amerikázó (régies), lógós, kapa-kasza kerülő (tájnyelvi), mihaszna, semmittevő

cincér

főnév
  • hőscincér

buzogány

főnév
  • csatacsillag (régies), buzdogány (régies)

bérlő

főnév
  • lakó, haszonbérlő, albérlő, bennlakó, árendás

dühroham

főnév
  • dühkitörés, kitörés, dühöngés, őrjöngés, önkívület, tombolás, epeömlés, paroxizmus (szaknyelvi), fúria (régies)

elhagyott

melléknév
  • elhagyatott, társtalan, magányos, magára hagyott, magára maradt, kitett, lelenc, talált, árva
  • kóbor, bitang, gazdátlan, elárvult, elhanyagolt (állat)
  • lakatlan, néptelen, üres, kihalt, kietlen, puszta, élettelen, uratlan (régies)

letargia

ige
  • fásultság, levertség, közöny, apátia
  • kiábrándultság

átnyúlik

ige
  • átér, áthúzódik, átterjed, átmegy, elér, kiterjed, folytatódik

asszimilál

ige
  • hasonít, beolvaszt, magába olvaszt, bekebelez, felszív, elnyel, áthasonít (szaknyelvi)

balettszoknya

főnév
  • tüllszoknya, tüszi (szaknyelvi), tütü (szaknyelvi)

elkényeztet

ige
  • elkapat, félrenevel, elnevel, elront, elpuhít (régies), elfinnyásít (régies), ajnároz, babusgat, dédelget, becézget, kecsegtet (régies) Sz: szereti, mint majom a fiát; tejben-vajban füröszti

eltáncol

ige
  • eljár, elrop, ellejt

fúj

ige
  • liheg, fújtat, szuszog
  • lehel, hujákol (tájnyelvi)
  • játszik, megszólaltat
  • énekel, dalol
  • mérgelődik, dohog, döhög (régies), neheztel, haragszik
  • áramlik, lengedez, zúg, búg, süvít

félelem

főnév
  • ijedség, ijedelem, félés (választékos), félsz, félelemérzés (szaknyelvi), félelemérzet (szaknyelvi)
  • aggodalom, remegés, bizonytalanság, aggály, szorongás, fóbia (szaknyelvi), feszültség, rémület, rettegés, rettenet, aggódás, frász (bizalmas), cidri, majré (szleng), szurkolás, drukkolás, lámpaláz

egyedüli

melléknév
  • egyetlen, kizárólagos

divatjamúlt

melléknév
  • ódivatú, idejétmúlt, idejemúlt, régimódi, régies, ómódi, ósdi, ódon, elavult, korszerűtlen, túlhaladott, özönvíz előtti, ócska, avítt, avult, avatag, ásatag, levitézlett

eldug

ige
  • elrejt, eltesz, eltüntet, elsinkófál (bizalmas), elsuvaszt (tájnyelvi), elrekkent (tájnyelvi), elsusol (régies), eltitkol
  • elbújtat, elás, eltemet, elkaparít (régies)
  • elszigetel, izolál, száműz

fekvés

főnév
  • pihenés, heverés, alvás, feküvés (régies), feke (régies)
  • ágynyugalom (szaknyelvi)
  • betegség
  • helyzet, szituáció (szaknyelvi), elhelyezkedés, pozíció, környezet, situs (szaknyelvi)

egypetéjű

melléknév
  • monozigotikus (szaknyelvi), uniovuláris (szaknyelvi)

cuppog

ige
  • szortyog, tocsog, locsog, vartyog (tájnyelvi), csemcseg (tájnyelvi), csicsog (tájnyelvi), laspog (tájnyelvi), lepcseg (tájnyelvi)

életkedv

főnév
  • életöröm, lelkesültség, életigenlés, élénkség, élni akarás, életerő, kakaó (szleng), spiritusz (bizalmas)

feldörzsöl, földörzs

ige
  • feltör, felsebez, felcseszer (tájnyelvi), felhorzsol, felsért
  • (szleng): beköp (szleng), besúg (bizalmas)