gerjeszt szinonimái

ige
  • éleszt, szít, gyullaszt, lobbant, gyújt, táplál, lángít (régies), permeszt (tájnyelvi)
  • kelt, kivált, támaszt, ingerel (valamire), izgat, lobbant, fakaszt, ösztönöz, felvillanyoz, stimulál, buzdít, indít, okoz, készt, késztet, serkent, excitál (idegen)
  • (áramot): indukál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

keletkezik

ige
  • létrejön, létesül, lesz, képződik, ered (valamiből), előáll (valamiből), fakad, fellép, kel (régies), támad, kialakul, kifejlődik, kiformálódik, kerekedik, keveredik (tájnyelvi), származik, szövődik, születik, szülemlik (választékos), alakot ölt, gerjed (tájnyelvi), kiüt (tűz)

ápol

ige
  • gondoz, gondot visel (valakire), gondoskodik (valakiről, valamiről), ellát, gyógyít, gyógykezel, kezel, kúrál, dajkál, bábál (tájnyelvi), bágyorgat (tájnyelvi)
  • tisztán tart, rendben tart, művel, karbantart
  • (kapcsolatot): fenntart, tart, erősít
  • (tervet) melenget
  • (régies): apol (régies), ölel, csókol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gerjeszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

furmányos II.

főnév
  • (régies): fuvaros

felismer, fölismer

ige
  • azonosít, ráismer, megismer, identifikál, rekognoszkál (idegen), agnoszkál (szaknyelvi)
  • meglát, észrevesz, észlel, érzékel, megállapít, felfog, felfedez, kiszúr (bizalmas), megérez, megkülönböztet, kivesz, konstatál
  • rájön, rádöbben, ráeszmél, ráébred, belát, megért, megold, megfejt

felborul, fölborul

ige
  • feldől, felbillen, felbukik, felfordul, oldalára billen, összerogy, elesik, kidől, elvágódik, elnyal (szleng), összeesik, összecsuklik, összeroskad
  • felbomlik, megbomlik (választékos), meghiúsul, szétzilálódik, összekuszálódik

énekegyüttes

főnév
  • dalegyüttes, kórus, kar, énekkar, dalárda, dalkör (régies), dalkar (régies)

garmada

főnév
  • halom, kupac, rakás
  • (jelzőként): sok, egy csomó, egy sereg

habos

melléknév
  • hullámos, tajtékos, habzó, túros (ló háta)
  • fodros

összeegyeztethető

melléknév
  • kompatíbilis (idegen), összeférő, összeillő, egybehangzó, megegyező, egybevágó, harmonizáló (idegen)(idegen)

elhajlik

ige
  • meghajlik, elgörbül, elhajol, elferdül, deformálódik, elkajszul (tájnyelvi), elvetemedik
  • elkanyarodik, elfordul, leágazik
  • eltér, elkalandozik, csapong
  • tivornyázik, mulatozik, kimarad, lumpol

elégtelen II.

főnév
  • egyes, szekunda (régies), daci (szleng), karó (szleng), peca (szleng), léc (szleng), bunkó (szleng), kampó (szleng), egy egész, egyenes ötös (tréfás), ötös részletre (tréfás), szeka (szleng), dákó (szleng), dugó (szleng), fa (szleng), facsemete (szleng), gyufa (szleng), aprófa (szleng), alágyújtós (szleng), venyige (szleng), karcsú (szleng), number one (idegen), fúró (szleng), gerenda (szleng), horog (szleng), tök (szleng), szék (szleng)

bekerül

ige
  • belekerül
  • bejut, bemegy, behatol, benyomul, beférkőzik, befurakodik
  • bevetődik, betéved, becseppen

ellentmond

ige
  • ellenszegül, szembeszáll, tiltakozik, megkontráz, ellenvet, óvást emel, kétségbe von, vitat, ellenkezik, ellenáll, opponál (szaknyelvi), affektál (tájnyelvi), megcáfol, visszautasít
  • felesel, visszabeszél, visszaszól, visszapofázik, replikázik
  • eltér, elüt, különbözik, meghazudtol

hajóhinta

főnév
  • csónakhinta, bibuca (tájnyelvi)

házigazda

főnév
  • családfő, a ház ura, családapa
  • vendéglátó
  • háztulajdonos, háziúr, főbérlő, szállásadó, házibácsi

keresztmetszet

főnév
  • harántmetszet, profil, keresztszelvény
  • átméret (tájnyelvi), szabványszelvény, oldalrajz
  • áttekintés

irányul

ige
  • szegeződik, mutat, tart, fordul
  • hat
  • (valamire): szolgál, törekszik, tendál (idegen)

gettó

főnév
  • zsidónegyed
  • nemzetiségi negyed
  • (szleng): iskola

frottírtörülköző

főnév
  • dörzstörülköző

gyerekkor, gyermekko

főnév
  • gyermekség, ifjúság, kiskor, ifjúkor

inger

főnév
  • hatás, irritáció (szaknyelvi), stimulus (szaknyelvi), impulzus (szaknyelvi), indíték, lökés, késztetés, ingerencia (tréfás)
  • szükséglet

gőgicsél

ige
  • gagyog, gügyög, gagyatol (régies), dödög (tájnyelvi), csácsorog (tájnyelvi)

felmondás, fölmondás

főnév
  • előadás, beszámoló, elbeszélés, ismétlés, eléadás (régies)
  • elmozdítás, elbocsátás, elküldés, felmentés, eltávolítás, menesztés, kirúgás (bizalmas), lapátra tétel (szleng), kicsapás
  • lemondás, leköszönés, távozás, visszavonulás

győz

ige
  • nyer, diadalmaskodik, győzelmet arat, célba ér, véghezvisz (valamit), érvényesül Sz: elviszi a pálmát; diadalt arat; megszerzi az elsőséget; az első helyen végez
  • úrrá lesz (valamin), legyűr, túltesz (valakin), leküzd, fölülkerekedik (valamin), erőt vesz (valakin valami), felül marad
  • meghódít, megszerez, elér (valamit)
  • (régies): visel, tűr

iparosít

ige
  • indusztrializál (idegen)