megtorol szinonimái

ige
  • megbosszul, bosszút áll, revansot vesz, elégtételt vesz, tromfol, megfizet, meglakoltat, megbüntet, visszavág, törleszt, visszaüt, viszonoz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

genealógia

főnév
  • származástan
  • családfa, leszármazási rend

iszalag

főnév
  • ördögcérna, semfűsemfa
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megtorol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ige
  • megfüröszt, megtisztít, vízbe márt, lemos, megmos, lecsutakol (bizalmas)
  • (tájnyelvi): megdorgál, megszid, leszúr (bizalmas)

lodzsa

főnév
  • erkély, balkon

leszakít

ige
  • letép, leválaszt, leszakajt (tájnyelvi), lecihel (tájnyelvi), leszed
  • defloreál (idegen)

közvélemény-kutatás

főnév
  • demoszkópia (idegen)

megszakítás

főnév
  • félbeszakítás, felfüggesztés, szüneteltetés, leállítás, elhalasztás, elnapolás, interrupció (idegen), intermezzo (idegen)
  • szétkapcsolás
  • közbeszólás, közbelépés
  • szünet, cezúra, pauza (idegen), intervallum
  • túlerőltetés

mínusz

főnév
  • mínuszjel
  • hiány, tartozás, negatívum
  • (hsz-szerűen): kivonva, levonva, leszámítva

zúzottkő

főnév
  • zúzalék
  • kavics, sóder, murva, kő

kitárulkozik

ige
  • megmutatkozik, megnyilatkozik

kirakodik

ige
  • kirak, szétrak, kitesz, kipakol, kirámol, kirakoszik (tájnyelvi), kivonszolkodik (tájnyelvi)
  • kiürít

hátsó II.

főnév
  • hátsó rész, fenék, ülep, far, popó (bizalmas), popsi (bizalmas), segg (durva), valag (durva), alapszerv (tréfás), sejhaj (tréfás), ülőgumó (tréfás), alfél, alváz (szleng), csücsülő (tréfás), délisarok (tréfás)

kollektív

melléknév
  • közös, közösségi, együttes, társas, testületi, csoportos

morog

ige
  • (állat): kaffog, kurrog (tájnyelvi), drummog, mörmöl (tájnyelvi)
  • (bizalmas): morgolódik, dohog, füstölög, dörmög, zsörtölődik, elégedetlenkedik, zúgolódik, berzenkedik, dudog (tájnyelvi), dödög (tájnyelvi), dörcög (tájnyelvi), zsémbel, dúl-fúl, haragszik, óg-móg (tájnyelvi) Sz: dohog, mint a terhes felhő
  • (has): korog

nemkívánatos

melléknév
  • alkalmatlan, kéretlen, helytelen, elutasítandó, eltávolítandó

cserszömörce

főnév
  • parókafa, szkumpia, szömörce, szumák, timorfa

próba

főnév
  • kísérlet, próbálkozás, vizsgálat, teszt, experimentum (idegen)
  • kipróbálás, kivizsgálás, szúrópróba
  • ellenőrzés
  • kereskedelmi minta, próbaminta
  • istenítélet
  • megpróbáltatás
  • próbatétel, próbatét
  • (régies): viadal, ütközet, csata
  • (régies): vizsga
  • (előadásé, műsoré): gyakorlás, próbálás
  • ruhapróba, felpróbálás
  • fémjelzés, ponc (szaknyelvi)

összefonódás

főnév
  • összefűződés
  • korrupció

megtréfál

ige
  • megviccel, felültet (bizalmas), rászed, ugrat, behúz (bizalmas), elbolondít, csúffá tesz, kitréfál (tájnyelvi), megfiguráz (tájnyelvi), tréfát űz, kiviccel, beugrat, átejt (bizalmas), lóvá tesz Sz: áprilist járat vele

meglehetősen

határozószó
  • tűrhetően, eléggé, elfogadhatóan, valamennyire, többé-kevésbé, csak-csak, nagyjából, kielégítően, megközelítően, körülbelül, hozzávetőlegesen, jóformán (régies), elegendően (tájnyelvi)
  • nagyon, jócskán

mester

főnév
  • iparos, szakember, majszter (bizalmas), kézműiparos, szaki (bizalmas), szakértő
  • műértő, szaktekintély, profi (bizalmas)
  • művezető, főnök, műhelyfőnök
  • művész, maestro (idegen), virtuóz
  • tanítómester, kántortanító, tanító, magiszter (régies), pedagógus, oktató

örökös II.

főnév
  • várományos, utód, szukcesszor (idegen), ivadék
  • jogutód

melegség

főnév
  • meleg, hő, hőség, forróság, kánikula, hévség (régies)
  • gyengédség, szívélyesség, bensőség, bizalmasság, meghittség

lumen

főnév
  • fény, világosság, világ (tájnyelvi)
  • (szleng): ész, elme, lángész, lángelme, géniusz

miliő

főnév
  • környezet, atmoszféra, keret, kör, háttér, légkör, klíma, levegő, vidék, környék
  • asztalközép

összeegyeztethető

melléknév
  • kompatíbilis (idegen), összeférő, összeillő, egybehangzó, megegyező, egybevágó, harmonizáló (idegen)(idegen)