élvonal szinonimái

főnév
  • élmezőny, élcsapat, élboly
  • arcvonal

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lezár

ige
  • befed, lecsuk, becsuk, bezár, bedugaszol
  • lehuny, behuny
  • lepecsétel, lelakatol, leragaszt, leplombál
  • (területet): bekerít, elrekeszt, elhatárol, blokál (idegen)
  • pontot tesz a végére (valaminek)
  • berekeszt, beszüntet

felterjesztés, fölte

főnév
  • javaslat, indítvány, előterjesztés, beadvány
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a élvonal szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előző

melléknév
  • korábbi, előbbi, előbbeni (tájnyelvi), megelőző, eddigi, régi, régebbi, hajdani, egykori, tavalyi, korai, előidejű, fentebbi, fenti, nevezett

egyenrangú

melléknév
  • egyenjogú, egyenértékű, egyenlő, azonos, egybeeső, egyforma, megfelelő, magafajta, hasonszőrű

dulakodik

ige
  • tülekszik (régies), birkózik, verekedik, hadakozik, küzd, hajba kap, ölre megy, ökölre megy, birokra kel, tusakodik, viaskodik, győzködik (tájnyelvi), külekedik (tájnyelvi), hatajkodik (tájnyelvi)

cserbenhagy

ige
  • elhagy, pácban hagy, elpártol (valakitől), elfordul (valakitől), faképnél hagy, sárban hagy, saroglyában hagy, vízben hagy, sorsára hagy, csalban hagy (tájnyelvi) Sz: a maga kínjára hagy; ebadóban hagy; farba rúg; hátat fordít; hoppon marad; otthagyja, mint Szent Pál az oláhokat(valaki mellett)
  • (valakit valamije): felmondja a szolgálatot

elterjedt

melléknév
  • közkeletű, elfogadott, bevett, befutott, meghonosodott, járatos, gyakori, közönséges, általános, divatos, uralkodó
  • közismert, népszerű, hírült (régies)

évszak

főnév
  • szezon, idény, évad

megszakítás

főnév
  • félbeszakítás, felfüggesztés, szüneteltetés, leállítás, elhalasztás, elnapolás, interrupció (idegen), intermezzo (idegen)
  • szétkapcsolás
  • közbeszólás, közbelépés
  • szünet, cezúra, pauza (idegen), intervallum
  • túlerőltetés

bokszmérkőzés

főnév
  • ökölvívó-mérkőzés, bokszmeccs, ökölharc, öklözés, bunyó (szleng), verekedés, viadal, harc, összecsapás, ütközet, összeütközés, mérkőzés, erőpróba

bírál

ige
  • értékel, minősít, véleményez, kritizál, megbírál, kifogásol, helytelenít, rosszall, leszól, kiveséz, ledorongol, leránt, ostoroz, cikiz (bizalmas)

bővérű

melléknév
  • vérmes, heves, tüzes, szenvedélyes

fakszni

főnév
  • szeszély, hóbort, bogár, rigolya, dili, rapli (bizalmas), hepp (szleng)

fellebbezés, föllebb

főnév
  • folyamodvány, folyamodás, rekurzus (idegen), panasztétel, panasz, fellebbvitel, apelláció (régies), apelláta (régies), jogorvoslat

hasal

ige
  • hasonfekszik
  • hasra esik, elhasal
  • (bizalmas): mellébeszél, kitalál, blöfföl (szleng), hamukázik (szleng), blabláz (szleng), hantáz (bizalmas), halandzsázik (bizalmas), szalmázik (bizalmas), lantol (bizalmas), hasára üt (bizalmas), ujjából szopja (bizalmas)

gazdag II.

főnév
  • milliomos, milliárdos, sikerember, pénzember, nagymenő (szleng), tőkés, tőkepénzes, pénzeszsák

elvtelen

melléknév
  • megalkuvó, köpönyegforgató, gerinctelen, jellemtelen, opportunista, tisztességtelen, becstelen, kétkulacsos

előremegy

ige
  • előrelép, előresiet, előrenyomul, megelőz, továbbmegy
  • előrehalad, felemelkedik, javul, halad, érvényesül, gyarapszik, növekszik, boldogul, sikert arat, feljavul, megjavul, tökéletesedik, nemesedik, kiművelődik, prosperál, virágzik, terjed, virul

érvényesít

ige
  • jogosít (szaknyelvi), hatályba léptet, foganatosít, ratifikál (szaknyelvi), jóváhagy, megpecsétel
  • érvényre juttat, érvényt szerez (valaminek), keresztülvisz, megvalósít, végrehajt

fűszerüzlet

főnév
  • fűszerkereskedés, csemegekereskedés, élelmiszerüzlet, szatócsbolt (régies), vegyesbolt

engedetlenség

főnév
  • szófogadatlanság, ellenszegülés, fegyelemsértés, ellenállás, renitencia (régies), makacskodás, makacsság, önfejűség, akaratosság, nyakasság, nyakaskodás, konokság, dac, dacoskodás, megátalkodottság, durca (régies)

egyszer-egyszer

határozószó
  • néha, néha-néha, nagy néha, néhanapján, időnként, ritkán, nagyritkán, egyszer-máskor, hellyel-közzel, kivételesen, alkalomadtán, alkalmilag, esetenként, némelykor, egynémelykor, némelynap, olykor, olykor-olykor, véletlenül, hébe-hóba, hébe-korba, imitt-amott, elvétve, egyedszer-egyedszer (tájnyelvi)

eszméletlen II.

határozószó
  • magánkívül, öntudatlanul, kábultan, eszméletlenül, önkívületben, kómában

garmada

főnév
  • halom, kupac, rakás
  • (jelzőként): sok, egy csomó, egy sereg