emésztő szinonimái

melléknév
  • nyomasztó, mardosó, kínzó, györtő, marcangoló, étető (tájnyelvi), idegölő, idegőrlő, pusztító

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

űrtartalom

főnév
  • térfogat, köbtartalom, volumen, befogadóképesség, kapacitás, kubatúra (régies)

házassági

melléknév
  • házastársi, hitvesi, családi, connubialis (szaknyelvi), matrimoniális (szaknyelvi), nuptialis (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a emésztő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elsirat

ige
  • elbúcsúztat, megsirat, meggyászol, gyászol, elparentál (régies)

egynéhány

névmás
  • néhány, egyik-másik, némely, egynémely, egy-kettő, egypár

ecet

főnév
  • ecetsav, borecet, acetum (idegen), bundalé (tájnyelvi)
  • lőre (tájnyelvi), vinkó, csiger (tájnyelvi)

csillagánizs

főnév
  • csillagos ánizs

elválaszt

ige
  • szétválaszt, különválaszt, elkülönít, elkülönöz (régies), kettéválaszt, szeparál, leválaszt, levág, elrekeszt, elszakít, elszakaszt (tájnyelvi), lekapcsol (bizalmas), elzár, elvág, elszigetel, elhatárol, megkülönböztet, izolál, diszjungál (szaknyelvi)
  • (szót) megszakít

fabula

főnév
  • mese, állatmese, tanítómese

megtáltosodik

ige
  • felülmúlja önmagát, nekibuzdul, összekapja magát (bizalmas)

bonyolít

ige
  • komplikál, kuszál, összekuszál, összezavar, összegabalyít, gabalyít, megnehezít, kever (régies), kavar (szleng)
  • lebonyolít, elintéz, intéz

bizottság

főnév
  • választmány, komisszió (régies), komité (régies), bizottmány (régies)

bujdosó

főnév
  • hontalan, hazátlan, menekült, száműzött, emigráns

fárosz

főnév
  • világítótorony
  • irányító, vezérlő szellem, útmutató

felöltözik, fölöltöz

ige
  • felöltözködik, magára kap (valamit), felecselkedik (tájnyelvi), felhúzódik (tájnyelvi), felkészül (tájnyelvi), felszedőzik (tájnyelvi)
  • kiöltözik
  • beöltözik
  • felruházkodik, kiruházkodik, felgúnyásodik (tájnyelvi)

határtalan

melléknév
  • végtelen, vég nélküli, véget nem érő, végeérhetetlen, végeláthatatlan, beláthatatlan, illimitált (idegen)
  • hatalmas, óriási
  • nagyfokú, nagyarányú, mértéktelen, szertelen, túláradó, kitörő, éktelen, hallatlan, kimeríthetetlen, kifogyhatatlan, kiapadhatatlan, parttalan, feneketlen
  • engesztelhetetlen (gyűlölet)

gépies

melléknév
  • ösztönös, ösztönszerű, beidegzett, reflexszerű, akaratlan, önkéntelen, automatikus, mechanikus, begyakorlott
  • gépszerű, lélektelen, fásult, unott, unalmas, megszokott
  • sablonos, elcsépelt, elkoptatott, sematikus, leegyszerűsített

emlékbeszéd

főnév
  • gyászbeszéd, nekrológ, búcsúztató

elpusztul

ige
  • meghal, életét veszti, megeszi a fene (bizalmas), felfordul (durva), kimúlik, odavész, elviszi az ördög (bizalmas), elhal, kihal, elveszik, elhull, beledöglik (durva), belegebed (bizalmas), kiszusszantja magát (tájnyelvi), elvesződik (tájnyelvi)
  • tönkremegy, megsemmisül, elenyészik (választékos) Sz: cigánykézre kerül; ebek harmincadjára jut; farkasfogra kel; írmagja se marad; kimegy hegyesre; szűzre megy (valami)
  • eltakarodik, elkotródik, elhányódik, elhordja magát, elpucol (bizalmas)

este I.

határozószó
  • esténként, estefelé, estidőben, napnyugtakor, naplementekor, napszállatkor (régies), alkonyatkor, szürkületkor, esthajnalkor, napestekor (régies), estenden (régies), sötétedéskor, sötétedés után

garas

főnév
  • vas, peták, fitying, fillér

érckohó

főnév
  • huta (szaknyelvi), vashuta (régies), ércolvasztó

ejtőzik

ige
  • (bizalmas): pihen, sziesztázik (bizalmas), lazít, emészt (szleng)

évelő

melléknév
  • áttelelő, perennis (idegen)

gennyes

melléknév
  • gennyező, gennyedő, gennyedt, váladékos, váladékozó, meggyűlt, gyulladásos, kelevényes, fertőzött, purulens (idegen), szeptikus (szaknyelvi), fekélyes, túros (tájnyelvi), eves (tájnyelvi), enyekes (tájnyelvi), gyülevész (tájnyelvi)
  • (szleng): visszataszító, utálatos, undorító, genyus (durva), lepra (durva), tetű
  • rossz, silány, ócska, vacak, tropa (szleng)