emberiség szinonimái

főnév
  • emberi nem, emberi nemzet (régies), emberi faj, emberfaj, ember, világ
  • (régies): emberség, emberiesség, humanitás, humánum

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

feltárul, föltárul

ige
  • kinyílik, felnyílik
  • megmutatkozik
  • kiderül, napvilágra kerül

szint

főnév
  • réteg, sztrátum (szaknyelvi)
  • emelet
  • színvonal, nívó, minőség, mérték, standard
  • teljesítményszint, szinteredmény
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a emberiség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elragadtatás

főnév
  • gyönyörködés, gyönyörűség, lelkesültség, lelkesedés, eksztázis, örömmámor, rajongás, bálványozás, önkívület, őrjöngés, szédület, mámor, szenvedély, enthuziazmus (idegen), eufória, megrészegülés, bűvölet, igézet, lángolás, hév, üdvözültség, túlfűtöttség, örömujjongás, diadalmámor, csodálat, bámulat, odaadás, izzás, egzaltáció (régies), transz

egyfelől

határozószó
  • egyik irányból, egy irányból
  • egyrészt, egyoldalúlag

dühödt

melléknév
  • dühös, megdühödött, feldühített, dühöngő, bősz, bőszült, felbőszült, indulatos, felindult, ádáz, haragos, mérges, bosszús, felháborodott, nekivadult, eszeveszett, mérgelődő, dúló-fúló
  • tomboló (vihar)
  • szenvedélyes, bősz

cséve

főnév
  • gombolyító, tekercs, orsó, spulni, csörlő (régies)
  • (tájnyelvi): kukoricacső

eltörik

ige
  • összetörik, széttörik, kettétörik, elpattan, elreped, összezúzódik, szétzúzódik, elszakul (tájnyelvi) Sz: Törtelre megy

ezen

melléknév
  • ez, emez, eme, e

megszid

ige
  • leszid, megdorgál, elővesz (valakit), figyelmeztet, felelősségre von, lehord (bizalmas), legorombít (bizalmas), megpirongat, megszapul (tájnyelvi), megfedd, megró, megrovásban részesít, megkorhol, rápirít, megmossa a fejét, megint, megleckéztet, letol (bizalmas), leteremtettéz, rendreutasít, leteremt (bizalmas), kioszt (bizalmas), szemrehányást tesz, leszedi a keresztvizet (valakiről), ráncba szed, megreguláz, megtanítja emberségre, ledorongol (bizalmas), leszúr (bizalmas), lepocskondiáz, megkritizál, lebaltáz (szleng), legyaláz (tájnyelvi), elkeresztel (tájnyelvi), megcirmol (tájnyelvi), megzsémbel (tájnyelvi), leorrogat (régies), megpiszkol (tájnyelvi), lerámol (szleng), lebasz (durva)

bolthajtás

főnév
  • boltozat, boltív, árkád, arcus (idegen), bógni (szaknyelvi)

bivaly

főnév
  • bivalybika, bivalytehén, bivalyborjú
  • (bizalmas): fajankó, ökör, hatökör

búb

főnév
  • kinövés, kidudorodás, púp (tájnyelvi)
  • bóbita, tollbokréta, bugolya (régies)

fancsali

melléknév
  • kedvetlen, savanyú, unott, fanyar, kényszeredett, kelletlen, mísz, fanyalgó, bosszús, nyaffadt (tájnyelvi)

felmorzsolódik, fölm

ige
  • felőrlődik, elkopik (választékos)
  • elfogy, megsemmisül

hasznosít

ige
  • felhasznál, gyümölcsöztet, értékesít (választékos), kamatoztat, kihasznál, kiaknáz, hasznát látja (valaminek), hasznát veszi (valaminek), hasznára fordít, fruktifikál (régies), tőkét kovácsol (valamiből)

gém2

főnév
  • (teniszben): játszma, játék

embertárs

főnév
  • felebarát

elővesz

ige
  • előszed, előhúz, előkap, előránt, előteremt, előkerít, előkeres, előhoz, előkotor, előhalászik, elővarázsol (bizalmas)
  • felelősségre von, számon kér, kérdőre von, megszid, lehord (bizalmas), ledorongol (bizalmas), elkapja a frakkját (bizalmas), kezelésbe vesz (szleng), megdolgoz (bizalmas)
  • elfog, rátör, hatalmába kerít, erőt vesz

érzület

főnév
  • lelkület, érzésvilág, érzelemvilág
  • érzelem, affektus (idegen), emóció (idegen)

gajdol

ige
  • énekel, kornyikál, danol, dajnol (tájnyelvi)
  • lármázik, kiabál, ordít, bőg, bömböl, rikoltozik, dadarékol (tájnyelvi)
  • fecseg, pletykál
  • (tájnyelvi): (kisgyerek) gagyog
  • sír

épeszű

melléknév
  • épelméjű, normális, beszámítható, komplett (bizalmas)

éh II.

főnév
  • éhség, éhkopp

étel

főnév
  • táplálék, élelem, ennivaló, élelmiszer, koszt (bizalmas), kaja (szleng), eledel, eleség, ét (tájnyelvi), étek, elemózsia, harapnivaló, falat, lakomány (tájnyelvi), csócsa (tájnyelvi), abrak (szleng), siló (szleng), papi (bizalmas), ellátmány (szaknyelvi), fogás, tál

gázfejlesztő

főnév
  • gázgenerátor