elővesz szinonimái

ige
  • előszed, előhúz, előkap, előránt, előteremt, előkerít, előkeres, előhoz, előkotor, előhalászik, elővarázsol (bizalmas)
  • felelősségre von, számon kér, kérdőre von, megszid, lehord (bizalmas), ledorongol (bizalmas), elkapja a frakkját (bizalmas), kezelésbe vesz (szleng), megdolgoz (bizalmas)
  • elfog, rátör, hatalmába kerít, erőt vesz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ízes

melléknév
  • ízletes, jóízű, finom, zamatos, ínycsiklandó, étvágygerjesztő, fűszeres, kívánatos, gusztusos
  • lekváros, dzsemes
  • hatásos, élvezetes, szellemes, találó, elmés, zamatos (beszéd, nyelvjárás)

hétszilvafás

melléknév
  • bocskoros, elszegényedett, kis, kurta, kisbirtokos, vagyontalan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elővesz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellenálló

melléknév
  • tartós, időtálló
  • ellenállóképes, edzett, szívós, erős, immúnis (szaknyelvi)
  • ellenszegülő, makacs, konok, nyakas, dacos, önfejű, csökönyös, akaratos, makrancos, fegyelmezetlen, engedetlen, szófogadatlan, felkelő, lázadó, kuruc, zendülő, rebellis (régies), inszurgens (régies), forradalmár

dózis

főnév
  • adag, porció, mennyiség

diadalittas

melléknév
  • diadalmas, boldog, mámoros, örvendező, ujjongó, fellelkesült, elragadtatott, felajzott (választékos), megittasult (választékos)

címszereplő

főnév
  • főszereplő, sztár

előérzet

főnév
  • sejtés, sejtelem, megsejtés, megérzés, előjel, intő jel, gyanítás, intuíció, prognózis, ándung (tájnyelvi), balérzet (régies), balsejtelem, dunszt (szleng), spúr (szleng), spuri (szleng)

eredményes

melléknév
  • sikeres, gyümölcsöző, hasznos, áldásos, foganatos, hatékony, hatásos, hathatós, effektív, produktív, jövedelmező, nyereséges, előnyös, szerencsés, célravezető, termelő, termelékeny

megjár

ige
  • megtesz, bejár, végigjár, legyalogol, bekóborol, bebolyong, bebarangol
  • beutazik, megfordul, jár-kel, végigvándorol, felfedez
  • (bizalmas): pórul jár, rosszul jár, ráfizet (bizalmas), rajtaveszt, ráfázik (szleng), ráfarag (szleng), befürdik (szleng), koppan (szleng), ráfagy (szleng), rossz boltot csinál, kihúzza a gyufát (szleng), pléhre csúszik (szleng), megégeti a száját
  • (tájnyelvi): behatol, átjár, áthat

betokosodik

ige
  • betokozódik
  • begyepesedik, elparlagiasodik, berozsdásodik

bepúderez, bepúderoz

ige
  • beporoz, beszór, behint
  • elkendőz, eltüntet, eltitkol

blamál

ige
  • (bizalmas): megszégyenít, szégyent hoz (valakire), szégyenbe hoz, szégyenbe ejt (választékos), kompromittál, lejárat, leéget (bizalmas)

érzékel

ige
  • észlel, érez, észrevesz, tapasztal, felvesz (tájnyelvi), percipiál (idegen), appercipiál (idegen), felismer, felfog, konstatál
  • elképzel, fogalmat alkot (valamiről)

fékező

melléknév
  • visszatartó, visszafogó, lassító, gátló, késleltető, akadályozó, represszív (idegen)

hajthatatlan

melléknév
  • kitartó, kérlelhetetlen, könyörtelen, intranzigens (idegen), megátalkodott (választékos), csökönyös, makacs, nyakas, fúrteszű (régies), fúrtfejű (régies)
  • elszánt, önfejű, megrögzött, keményfejű, keményszívű, eltökélt, rendíthetetlen, hajlíthatatlan, konok, állhatatos, tántoríthatatlan, megingathatatlan

földvezeték

főnév
  • földelés

előzőleg

határozószó
  • előbb, korábban, fent, fentebb, megelőzőleg, előzően, azelőtt, előzetesen, kezdetben, eleinte, az elején, előre, régebben, valamikor, egykor, hajdanában

elkever

ige
  • összekever, összevegyít, elvegyít
  • (bizalmas): elveszít, elhány
  • (bizalmas): eltéved, elkeveredik

embertan

főnév
  • antropológia, embertudomány (régies)

forgalmaz

ige
  • forgalomba hoz, elad, kereskedik, árusít, értékesít

elszámolás

főnév
  • számadás, kiegyenlítés, (bankátutalással) klíring (szaknyelvi)
  • beszámoló, mérleg, számvetés, kimutatás

dudor

főnév
  • kidomborodás, daganat, duzzanat, tipli (bizalmas), púp, búb, kinövés, megnagyobbodás, bibircsók, bütyök, pukli (bizalmas), csomó, görcs (tájnyelvi), göcs (tájnyelvi), göcsört (tájnyelvi), bog (tájnyelvi), göb (tájnyelvi), gumó

ép

melléknév
  • csorbítatlan, hiánytalan, egész, csonkítatlan, felbontatlan, osztatlan, bántatlan, töretlen, sértetlen, hibátlan, érintetlen, intakt (szaknyelvi), integer (idegen), romlatlan, rontatlan (régies), vesztegetlen (régies)
  • egészséges, erőteljes, jó karban levő, jó állapotban levő, gyógyult
  • épkézláb, érthető, világos, hasznos, termékeny, életrevaló

földesúr

főnév
  • földbirtokos, nagybirtokos, bojár, uraság (régies), jószágbirtokos (régies)