hasznosít szinonimái

ige
  • felhasznál, gyümölcsöztet, értékesít (választékos), kamatoztat, kihasznál, kiaknáz, hasznát látja (valaminek), hasznát veszi (valaminek), hasznára fordít, fruktifikál (régies), tőkét kovácsol (valamiből)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

innenső

melléknév
  • közelebbi, közelebb eső, innétső (tájnyelvi)

kiengesztel

ige
  • megbékít, lecsillapít, kibékít, konciliál (idegen), megnyugtat, bocsánatot kér, elnézést kér, pacifikál (idegen), összhangba hoz, megkövet (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hasznosít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

halászat

főnév
  • halfogás, halászás, horgászat, pákászat, pecázás (bizalmas)

függés

főnév
  • lógás, csüngés, fityegés
  • függőség, kiszolgáltatottság, alárendeltség, alattvalóság (régies), alávetettség, dependencia (idegen), függelem (szaknyelvi)

fotokópia

főnév
  • fénymásolat, fakszimile (szaknyelvi), kópia, másodpéldány

felismer, fölismer

ige
  • azonosít, ráismer, megismer, identifikál, rekognoszkál (idegen), agnoszkál (szaknyelvi)
  • meglát, észrevesz, észlel, érzékel, megállapít, felfog, felfedez, kiszúr (bizalmas), megérez, megkülönböztet, kivesz, konstatál
  • rájön, rádöbben, ráeszmél, ráébred, belát, megért, megold, megfejt

hánytatógyökér

főnév
  • ipekakuána

hódító

melléknév, főnév
  • leigázó, erőszakos, annexiós (idegen), agresszív, támadó, terjeszkedő, rabló
  • megnyerő, vonzó, csábító, népszerű, nőcsábász, szoknyapecér (bizalmas)

pótlólag

határozószó
  • pótlásként, kiegészítésként
  • visszamenőleg, utólag

erény

főnév
  • erkölcs, rény (régies), erkölcsösség, virtus, érték, érdem, jóság, jámborság, becsületesség, feddhetetlenség, tisztesség, romlatlanság, ártatlanság

emigráció

főnév
  • kivándorlás, száműzetés, számkivetés, számkivetettség

bugyuta

melléknév
  • (bizalmas): ostoba, buta, mafla, mulya, bárgyú, oktondi, ügyefogyott, bamba, teszetosza (tájnyelvi), nyehe-nyühe (tájnyelvi)

esztendő

főnév
  • év

horribilis

melléknév
  • óriási, roppant nagy, mérhetetlen, tetemes, eget verő, elképesztő, rendkívüli, irdatlan, rettentő, rettenetes, irtózatos, szörnyű, istentelen

ingatlan

főnév
  • immobilia (idegen)

koccan

ige
  • nekiütődik, hozzáér (valamihez), nekimegy, összeütközik
  • (régies): vacog, keceg (tájnyelvi), kocog (tájnyelvi)

képző II.

főnév
  • szuffixum (szaknyelvi), formáns (szaknyelvi)
  • (bizalmas): tanítóképző, preparandia (régies)
  • szeminárium (régies)

hát II.

kötőszó
  • tehát, azért, egyszóval, röviden szólva, következésképpen

hajthatatlan

melléknév
  • kitartó, kérlelhetetlen, könyörtelen, intranzigens (idegen), megátalkodott (választékos), csökönyös, makacs, nyakas, fúrteszű (régies), fúrtfejű (régies)
  • elszánt, önfejű, megrögzött, keményfejű, keményszívű, eltökélt, rendíthetetlen, hajlíthatatlan, konok, állhatatos, tántoríthatatlan, megingathatatlan

hézagpótló

melléknév
  • hiánypótló, nélkülözhetetlen, szükséges, fontos

kém

főnév
  • besúgó, spicli (bizalmas), spion, hírszerző, titkos ügynök, ügynök, ágens (régies), felderítő, beépített ember, tégla (bizalmas)

hazahív

ige
  • hazakéret, hazaszólít, hazarendel, hazaparancsol, visszarendel

gádor

főnév
  • bejárat, előtér (pincéhez, padláshoz)
  • folyosó, tornác

hírlik

ige
  • híre jár, híre megy, híre terjed, mesélik, rebesgetik, azt beszélik, suttogják, közkézen forog, forgalomban van, kering (bizalmas), cirkulál (idegen), csapódik (tájnyelvi), hallatódik (tájnyelvi) Sz: verebek csiripelik; az a hír járja; azt suttogja a fáma

képtelen II.

határozószó
  • bődületes, iszonyú, fantasztikus, óriási