megszid szinonimái

ige
  • leszid, megdorgál, elővesz (valakit), figyelmeztet, felelősségre von, lehord (bizalmas), legorombít (bizalmas), megpirongat, megszapul (tájnyelvi), megfedd, megró, megrovásban részesít, megkorhol, rápirít, megmossa a fejét, megint, megleckéztet, letol (bizalmas), leteremtettéz, rendreutasít, leteremt (bizalmas), kioszt (bizalmas), szemrehányást tesz, leszedi a keresztvizet (valakiről), ráncba szed, megreguláz, megtanítja emberségre, ledorongol (bizalmas), leszúr (bizalmas), lepocskondiáz, megkritizál, lebaltáz (szleng), legyaláz (tájnyelvi), elkeresztel (tájnyelvi), megcirmol (tájnyelvi), megzsémbel (tájnyelvi), leorrogat (régies), megpiszkol (tájnyelvi), lerámol (szleng), lebasz (durva)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sehonnai

melléknév
  • hazátlan, földönfutó, ágrólszakadt, jöttment, bitang (tájnyelvi), vízhajtotta (régies)
  • senkiházi, semmirekellő, mihaszna, haszontalan, csavargó

eltöröl

ige
  • eltüntet, megsemmisít, felszámol, visszavon, hatálytalanít, érvénytelenít, deleál, likvidál, nullifikál (idegen), felmorzsol, leradíroz (szleng), elenyészt (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megszid szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megkezdődik

ige
  • elkezdődik, megindul, kitör, bejön (tájnyelvi), kezdetét veszi, fölvirrad
  • beáll, beköszönt, bekövetkezik

leves I.

melléknév
  • lédús, leveses, nedves, nedvdús, zaftos, lecses (tájnyelvi), lüccsedt (tájnyelvi), succulens (idegen)

lenge

melléknév
  • lengő, libegő, lebegő, hajladozó
  • légies, könnyed, játszi (szél), lebke (régies)
  • (öltözet): könnyű, finom, szellős, vékony, hajszálvékony, leheletvékony, leheletfinom, leheletszerű, leheletkönnyű, pehelykönnyű, habkönnyű, súlytalan, áttetsző, lengeteg (tájnyelvi)

középutas

főnév
  • középpárti, centrista (idegen), opportunista

megpróbáltatás

főnév
  • csapás, teher, szenvedés, kín, keserűség, tortúra, gyötrelem, próbatétel, próbakő, kereszt (választékos), hányattatás, viszontagság, vész, nyomor, szükség, ínség, pokoljárás, nyomás, stressz

millenáris

főnév
  • ezeréves, ezredévi

zenés

melléknév
  • dallamos, muzikális, melodikus

kislány

főnév
  • lányka, leányka, gyermeklány, leányzó, kisasszony, fruska, bakfis, cica (bizalmas), csirke (bizalmas), babuci (bizalmas)

kincsesbánya

főnév
  • tárház, lelőhely, forrás, lelet, fogás, aranybánya

használhatatlan

melléknév
  • felhasználhatatlan, hasznavehetetlen, haszontalan, alkalmatlan, döglött (szleng), bedöglött (bizalmas), tropa (szleng) Sz: annyit ér, mint az ötödik kerék

kizavar

ige
  • kikerget, kiűz, kidob

mód

főnév
  • rend, forma, módszer, metódus, út, eljárás, modor, szokás, processzus (idegen), szer (tájnyelvi), csízió
  • mérték
  • lehetőség, alkalom
  • igemód

négyes

főnév
  • kvartett (szaknyelvi), négyesdi (tájnyelvi)
  • jó, daru (szleng), fotel (szleng), jojó (szleng), kapufa (szleng), nózi (szleng), nyúl (szleng), szögletes jegy (szleng), csitiri (szleng), csetür (szleng)
  • (régies): elégtelen (érdemjegy)

cselédlány

főnév
  • szolgáló, szolgálólány, mindenes lány, mindenes, háztartási alkalmazott, csecsi (pejoratív), dézsatündér (tréfás)

pótlólag

határozószó
  • pótlásként, kiegészítésként
  • visszamenőleg, utólag

örömteli

melléknév
  • vidám, boldog, jókedvű, derűs, elégedett, örvendező, örvendő, ujjongó, elragadtatott, eksztatikus (idegen)
  • örömteljes, örvendetes

megszokott

melléknév
  • szokásos, szokott, szokványos, szokásszerű, rendszeres, rendes, elfogadott, bevett, általános, állandó, mindennapi, mindennapos, közönséges, normál (idegen), normális, átlagos, tipikus, habituális (idegen), unalmas, monoton, sablonos, begyakorlott, rutinszerű
  • konvencionális, bevett, közkeletű, hagyományos, bevált, régi, tradicionális, hétköznapi, profán, banális, közhelyszerű, elcsépelt
  • gépies, mechanikus (régies)

megjár

ige
  • megtesz, bejár, végigjár, legyalogol, bekóborol, bebolyong, bebarangol
  • beutazik, megfordul, jár-kel, végigvándorol, felfedez
  • (bizalmas): pórul jár, rosszul jár, ráfizet (bizalmas), rajtaveszt, ráfázik (szleng), ráfarag (szleng), befürdik (szleng), koppan (szleng), ráfagy (szleng), rossz boltot csinál, kihúzza a gyufát (szleng), pléhre csúszik (szleng), megégeti a száját
  • (tájnyelvi): behatol, átjár, áthat

mennyei

melléknév
  • paradicsomi, túlvilági, isteni, angyali, tündéri, mennybéli, édeni, szentséges, szent, földöntúli, égi, örökkévaló, üdvözítő
  • fenséges, éteri, kéjes, gyönyörűséges, gyönyörű, csodás, remek, pompás, magasztos, csodálatos, nagyszerű

önkritika

főnév
  • önbírálat
  • megbánás, belátás
  • (régies): önismeret, önértékelés

megvág

ige
  • belevág, belemetsz, megmetsz, megnyisszent (tájnyelvi), felhasít, elvág
  • megszeg
  • felvág, összevág, darabol, felaprít, megszeg
  • (szleng): megkopaszt, kicsal, megfej (szleng), pumpol (bizalmas), kiuzsoráz (bizalmas), levág (szleng), meghúz (bizalmas)
  • (szleng): megbuktat, elhúz (bizalmas), elránt (bizalmas)

lodzsa

főnév
  • erkély, balkon

mészárszék

főnév
  • szék, húsbolt, vágóhíd, vágószék, hentesbolt, húsüzlet

örökkévalóság

főnév
  • örök élet, aeternitas (idegen), örökéletűség, öröklét
  • eón (idegen)
  • másvilág, túlvilág, menny