búb szinonimái
főnév
- kinövés, kidudorodás, púp (tájnyelvi)
- bóbita, tollbokréta, bugolya (régies)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
hóka I.
melléknév
- (ló, szarvasmarha): csillagos, fehér foltos, holdas
- sápadt, halvány, halovány, fakó, beteges
nagyétkű
melléknév
- nagy étvágyú, nagyevő, nagybélű (tájnyelvi), étkes, bélpoklos, pokolbélű (tájnyelvi), feneketlen bendőjű, hasimádó, haspárti, kajás (bizalmas), nagyehető (tájnyelvi), lóbélű (tájnyelvi), farkasbélű (tájnyelvi), sáskabélű (tájnyelvi), tanyahasú (tájnyelvi), falánk, mohó, duplabélű (tájnyelvi), éhendés (tájnyelvi), zabálós (durva)
- telhetetlen
- torkos, ínyenc Sz: annyit eszik, mint a ló; az Isten se győzné pénzes máléval; egész nap azon van, mit vessen a szájába; elnyelné a világot; eszik, mint a cséplő; farkas lakik a gyomrában; ha malacot mutatsz, disznód is elkéri; keze-lába csupa száj; kolbásszal fűszerezi a levest; nála mindig beharangoznak; nála a pulykasült cinege; sohasem telik meg, mint a koldus tarisznyája; telhetetlen, mint a barátzsák
bárányhimlő
főnév
- varicella (szaknyelvi), báránycsécs (tájnyelvi), birkakanyaró (tájnyelvi), kecskehimlő (tájnyelvi), himlő
alkalmilag
határozószó
- alkalomadtán, ritkán, véletlenül, időnként, átmenetileg, esetenként, esetlegesen, egyszer-egyszer, hébe-hóba, néha, néhanapján, kivételesen
borzol
ige
- összeborzol, felborzol, kócol, összekócol, kuszál, berzel (tájnyelvi), bodraz (tájnyelvi)
- felborzaszt
csattog
ige
- kattog, pattog, zakatol, csattog-pattog, durrog, dörög, ropog, csatarászik (tájnyelvi), kaffog (tájnyelvi)
- (fülemüle) trillázik, énekel, dalol, szól, fütyül
cseveg
ige
- társalog, beszélget, szót vált, fecseg, locsog, csacsog, csivitel, csicsereg, szájal, dumál (bizalmas), traccsol (bizalmas), trécsel (bizalmas), kaszinózik (bizalmas), pletykál, tereferél, pusmog, sustorog, kotyog, trafikál, jártatja a száját, szövegel (szleng), konverzál (régies), apacsol (szleng), smúzol (szleng), pofázik (durva)
elkölt
ige
- felhasznál, kiad, elvásárol, elpazarol, eltékozol, fölél, fölemészt, elver, nyakára hág, fenekére ver (szleng)
- elfogyaszt, megeszik, ellakmároz (régies)
blamál
ige
- (bizalmas): megszégyenít, szégyent hoz (valakire), szégyenbe hoz, szégyenbe ejt (választékos), kompromittál, lejárat, leéget (bizalmas)
cipőfűző
főnév
- fűző, pertli, cipőzsinór, cipőfűzőzsinór, fűzőzsinór, fűzőszalag, cipőmadzag, cipőpertli (bizalmas)
elhunyt
főnév, melléknév
- meghalt, halott, megboldogult (választékos), néhai (választékos), megdicsőült, elhalálozott, kiszenvedett, kimúlt
családfa
főnév
- származásfa, törzsfa (szaknyelvi), nemzetségtábla
- eredet, leszármazás, genealógia (idegen), pedigré (idegen)
elkésik
ige
- lemarad, lekésik, elmulaszt Sz: lemarad, mint a borravaló; elmegy a vonatja; lekési a csatlakozást; ebéd után forgatja a nyársat; akkor vet, amikor más arat; akkor kap puskához, amikor elrepült a varjú; akkor zárja az istállót, amikor ellopták a fakót; vásár végére jön meg az esze
- késlekedik, várat magára Sz: jókor jön, elkölt a szüret; jókor jő, mint Balázs pap a vecsernyére