gáztűzhely szinonimái

főnév
  • gázfőző, gázsparhelt, sparhelt (tájnyelvi), takaréktűzhely, tűzhely
  • gázrezsó, rezsó, gázfőzőlap, gázforraló, gázmelegítő, gázégő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eltaszít

ige
  • ellök, félrelök, ellódít, eltol, eltávolít, eltaszigál (tájnyelvi)
  • kivet, kitaszít, megtagad, elkerget, elküld, repudiál (régies)

személy

főnév
  • ember, alak, tag (szleng), fráter, illető, flótás, fej (szleng), mókus (bizalmas), pali (szleng), pofa (szleng), pónem (szleng)
  • egyén, egyed, személyiség, egyéniség, individuum, perszóna, szubjektum, alany
  • (tájnyelvi): nőszemély
  • kurva (durva)
  • (bizalmas): személyvonat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gáztűzhely szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

főz

ige
  • párol, puhít, abál, köveszt (tájnyelvi)
  • szakácskodik, főzőcskézik, kotyvaszt (pejoratív), buktatárkodik (tájnyelvi), korficol (tájnyelvi)
  • kifőz, fertőtlenít, megtisztít, desztillál
  • kivon, előállít (szeszt)
  • (titokban): tervez, forral, kiagyal, kimódol, szándékában áll
  • kér, kérlel, udvarol, fűz (bizalmas)
  • rábeszél, puhít, győzköd, gyúr (bizalmas)

felfortyan, fölforty

ige
  • feldühödik, felmérgesedik, felháborodik, kifakad, felhördül, felhorkan, felpattan (tájnyelvi), felindul, haragra gyúl, kirobban, felpaprikázódik, begerjed (szleng), bepöccen (szleng), bepörög (szleng), begurul (szleng), elveszti a türelmét, dühbe gurul, fölindul, indulatba jön, zabos lesz (szleng), felforr az agyvize (szleng), elborul az agya (szleng), kimegy a fázis (szleng), duzmad (tájnyelvi), buszámodik (tájnyelvi), feltorpan (tájnyelvi), felruccanik (tájnyelvi), nekimérgesedik (régies)

fejteget

ige
  • kifejt, magyaráz, foglalkozik (valamivel), értelmez, taglal, ismertet, tárgyal, kommentál, explikál (szaknyelvi), boncolgat, elemez, vizsgál, részletez, bemutat, leír, disszertál (régies)

embercsoport

főnév
  • tömeg, népség, sokaság, népréteg, embersereg, nyáj (pejoratív), csürhe

fűtő

főnév
  • kalefaktor (régies), peckás (régies)
  • (tájnyelvi): tüzelő, tűzrevaló, tüzelőanyag

gyújtópont

főnév
  • fókusz (szaknyelvi), tűzpont (régies), gyúpont (régies)

örökzöld

melléknév, főnév
  • télizöld (régies)

élettörténet

főnév
  • életrajz, emlékirat, életregény (szaknyelvi), biográfia (szaknyelvi), életírás (régies), memoár (választékos), emlékirat (választékos), curriculum vitae (választékos)

elborul

ige
  • beborul, elsötétedik, elsötétül, befelhősödik, elfelhősödik, elhomályosodik, morcsoskodik (tájnyelvi)
  • elkomorodik, elkomorul, elszomorodik
  • (az elméje): megőrül, megbolondul, megtébolyodik, megzavarodik
  • (tájnyelvi): felborul, feldől, leborul

behatás

ige
  • hatás, ráhatás, befolyás, tekintély, súly

elkomorodik, elkomor

ige
  • elkomolyodik, elmogorvul (régies), megszigorodik(valaminek)
  • (választékos): elborul, befelhősödik, elsötétedik, elhomályosul

hadtest

főnév
  • hadkar (régies), corps (régies)

hátsó II.

főnév
  • hátsó rész, fenék, ülep, far, popó (bizalmas), popsi (bizalmas), segg (durva), valag (durva), alapszerv (tréfás), sejhaj (tréfás), ülőgumó (tréfás), alfél, alváz (szleng), csücsülő (tréfás), délisarok (tréfás)

képzelődik

ige
  • álmodozik, ábrándozik, fantáziál, képzeleg, képzel, képzelősködik (tájnyelvi), hallucinál (idegen), rémeket lát, preszupponál (idegen), prezumál (idegen), gondolicskálódik (tájnyelvi), eltűnődik, elmereng

ínséges

melléknév
  • nyomorúságos, nélkülöző, szűkös, szegény, szegényes, szűkölködő, sovány, katasztrófa sújtotta, siralmas, nyavalyás, szánalmas, szánandó, sanyarú, nyomorgó, éhenkórász, koldusbotra jutott

gémeskút

főnév
  • ágaskút (tájnyelvi), kankalikos kút (régies)

földönfutó

főnév
  • hontalan, hazátlan, otthontalan, üldözött, bujdosó, száműzött, számkivetett, jogfosztott, kiközösített, jöttment, sehonnai
  • szegény, földhözragadt, nincstelen

gyámoltalan

melléknév
  • ügyefogyott, ügyetlen, tehetetlen, élhetetlen, anyátlan (bizalmas), mafla, málé, félénk, nyámnyila, szerencsétlen, önállótlan, magatehetetlen, pipogya, erélytelen, teddide-teddoda, tutyimutyi (bizalmas), nyomorult, erőtlen, teszefosza (tájnyelvi), bókla (tájnyelvi), mantikos (tájnyelvi), nyehe-nyühe (tájnyelvi) Sz: nem e világra való; az anyja szoknyáján ül; egy rakás szerencsétlenség; egy kanál vaj meg nem olvad a szájában

immorális

melléknév
  • erkölcstelen, erkölcsrontó, erkölcsellenes, tisztességtelen, romlott, züllött, amorális

góbé

főnév
  • székely (ember)

feljelent, följelent

ige
  • elárul, beárul, felad, bevádol, besúg, bejelent, beköp (szleng), feldob (szleng), lebuktat (szleng), vamzol (szleng), denunciál (idegen)

gyilokjáró

főnév
  • védőfolyosó

ingerlő

melléknév
  • bosszantó, mérgesítő, idegesítő, nyugtalanító, zaklató, csípős, metsző, sértő, sértegető
  • csábító, étvágygerjesztő, felpezsdítő
  • kacér, kihívó, vonzó, ösztönző, kísértő, csalogató, stimuláló, erotikus