együttlét szinonimái
főnév
- együttélés, együttlétezés, életközösség, közös háztartás
- összetartozás, összetartás
- találkozó, találka, randevú, négyszemközt (tájnyelvi), szemtől szembe (régies), légyott (régies), pásztoróra (régies), szeánsz (bizalmas)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
kutya
főnév
- eb, házőrző, blöki (szleng), bolhabusz (szleng), cenke (tájnyelvi), kutyó (tájnyelvi)
- kutyus, kutyuli, öleb
- (tagadó kifejezésekben): semmi, senki
- szoknyavadász, nőcsábász
- (jelzőként): gyalázatos, cudar, alávaló, semmirekellő, átkozott, dög, veszett
- (jelzőként): veszedelmes, bajt okozó, nehéz
- (hsz-szerűen): szörnyen, rettenetesen, borzasztóan, nagyon
durmol
ige
- (bizalmas): alszik, húzza a lóbőrt, szunyál (szleng), szundít, szendereg, kummant (tájnyelvi)
csapás2
főnév
- gyalogút, ösvény, gyalogösvény, csapa (tájnyelvi), vadjárás, nyom
- (tevékenységé) irány, eljárásmód
cigaretta
főnév
- cigi (bizalmas), szivaróka (régies), szivarka, bagó (szleng), koporsószeg (tréfás), papiroszi (bizalmas), spangli (szleng), staub (szleng), bláz (szleng), tüdőropi (tréfás), nikotinropi (tréfás), bűzrúd (tréfás), füstrúd (tréfás), cigányrékli (tájnyelvi), cimba (tájnyelvi), cigaretli (tájnyelvi)
egyenletes
melléknév
- elegyengetett, sima, sík, lapos, csiszolt, egyszintű, redőtlen, ránctalan, lapályos (tájnyelvi)
- egységes, egyforma, egyöntetű, változatlan, szabályos, arányos, folytonos, folyamatos, állandó, lankadatlan, szakadatlan, kiegyensúlyozott, kiszámítható, ütemes, fokozatos, zökkenőmentes, megingathatatlan, gördülékeny (stílus), stacioner (idegen), stabil
elkomolyodik
ige
- elszomorodik, megilletődik, elszontyolodik (tájnyelvi), elkomorodik, elkomorul(valaminek)
baba
főnév
- játékbaba, báb (tájnyelvi)
- csecsemő, újszülött, kisbaba, pólyás, pólyás baba, bébi (bizalmas), szopós (régies), csecsszopó (régies), kicsi, pici, palánta, poronty (bizalmas), apróság
- kedves, szerető, szerelmes
- báb, bábu, tekebáb
- (bizalmas): csaj (szleng), mókus, nőcske (pejoratív), pipi (szleng), dög (szleng), bőr (szleng), spinkó (szleng)
- (szleng): (jelzőként) tetszetős, jópofa
átmegy
ige
- átlép, keresztülmegy, keresztülhalad, áthalad, végigmegy, átjut, átutazik, áthajt, átkel, átszel, átvág, átvonul, átlábol (tájnyelvi), átgázol, átvádol (tájnyelvi), átszáll, átfárad, áthatol, átfér, átjön
- átível, áthidal
- meglátogat, átugrik, vizitel (régies), megnéz, átnéz, rányitja az ajtót (bizalmas)
- átpártol, átáll, átvált
- kerül, jut, átkerül
- megváltozik, átalakul
- levizsgázik, letesz (vizsgát), befejez (osztályt)
beállítottság
főnév
- meggyőződés, szemléletmód, szemlélet, felfogás, alapállás, hozzáállás, orientáció, viselkedés, magatartás
elmerül
ige
- alábukik, alámerül, lemerül, elsüllyed, leszáll, lebukik, megfeneklik, elgöbben (tájnyelvi), elguggan (tájnyelvi), elkottyan (tájnyelvi)
- eltűnik, belevész, beleolvad
- belemélyed, elmélyed, átadja magát (valaminek)
elzálogosít
ige
- zálogba ad, zálogba tesz, zálogba csap, elzálogol (régies), zaciba ad (bizalmas), zaciba tesz (bizalmas), zaciba csap (bizalmas)
fűző
főnév
- míder (régies), korzett, vállfűző, váll
- cipőfűző, cipőzsinór, zsinór, pertli, szalag, szíj, galand (régies)
feljelent, följelent
ige
- elárul, beárul, felad, bevádol, besúg, bejelent, beköp (szleng), feldob (szleng), lebuktat (szleng), vamzol (szleng), denunciál (idegen)
éhenkórász
főnév
- kiéhezett, éhező, koplaló, rosszul táplált, éhenholt (tájnyelvi), csavargó, koldus, szegény ördög, templom egere, sanyargó, szűkölködő, ágrólszakadt, nincstelen, nyomorgó, hajléktalan, ágyrajáró, enniles (tájnyelvi), gizibuzi (tájnyelvi), sanyaróvendel (tájnyelvi)
drukkol
ige
- szorong, fél, tart (valamitől), aggódik, nyugtalankodik, retteg, remeg, reszket, izgul, szepeg, be van ijedve, be van gyulladva (bizalmas)
- szurkol, szorít (valakiért)
- (régies): (mintát) előnyom
elfogult
melléknév
- részrehajló, szubjektív, pártos (régies), előítéletes, tendenciózus (választékos), kivételező, diszkriminatív (választékos), igazságtalan, szemellenzős, szűk látókörű, elvakult, korlátolt
- (régies): elfogódott
felfog, fölfog
ige
- felkap, felragad, felvesz, felnyalábol
- megfog, felemel
- véd, elszigetel, hárít, (ütést) kivéd, feltartóztat
- (vizet): gyűjt, vesz, elnyel
- megért, érzékel, észlel, érez, ésszel felér, belát, felismer, kapcsol, beugrik (bizalmas), meghall, appercipiál (idegen), recipiál (idegen), kapiál (régies), recipiskál (régies), agnoszkál (idegen), elmél (régies), elért (régies), általért (tájnyelvi), felfogalmaz (tájnyelvi), felgondol (tájnyelvi), intefintél (tájnyelvi), kapiskál (bizalmas), eljut az agyáig (szleng) Sz: világosság gyúl az agyában; fény gyúl a fejében; leesik a tantusz (szleng); leesik a húszfilléres (szleng); veszi a lapot (bizalmas)
cselekmény
főnév
- tett, tevékenység, cselekedet, cselekvés, eljárás, művelet, ténykedés, intézkedés, beavatkozás, cselekvény (régies), akció, aktus
- történet, történés, előrehaladás, előremenet, mese, meseszövés, bonyodalom, sztori
elhuny
ige
- (választékos): meghal, elhalálozik, eltávozik, elhal (régies), halálát leli, elmegy (bizalmas), elpihen (választékos), exitál (szaknyelvi) Sz: jobblétre szenderül; kiadja a lelkét; elköltözik a másvilágra; eltávozik az élők sorából; alulról szagolja az ibolyát
- (tűz) (régies): kihuny, kialszik, elhamvad
felindul, fölindul
ige
- felbuzdul, fölhevül, nekihevül, indulatba jön, felbosszankodik, indignálódik (régies), felgerjed, felingerlődik, feldühödik, dühbe gurul, dühbe jön, felhergelődik, felfortyan, felgyúlad (régies), felmérgelődik, méregbe gurul, felbőszül, megvadul