elpusztul szinonimái

ige
  • meghal, életét veszti, megeszi a fene (bizalmas), felfordul (durva), kimúlik, odavész, elviszi az ördög (bizalmas), elhal, kihal, elveszik, elhull, beledöglik (durva), belegebed (bizalmas), kiszusszantja magát (tájnyelvi), elvesződik (tájnyelvi)
  • tönkremegy, megsemmisül, elenyészik (választékos) Sz: cigánykézre kerül; ebek harmincadjára jut; farkasfogra kel; írmagja se marad; kimegy hegyesre; szűzre megy (valami)
  • eltakarodik, elkotródik, elhányódik, elhordja magát, elpucol (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

alapos

melléknév
  • megalapozott, nyomós, komoly, jogos, döntő, indokolt, motivált (gyanú, ok)
  • gondos, pontos, részletes, aprólékos, elmélyült, precíz, beható, pedáns, korrekt, körültekintő, lelkiismeretes, akkurátus (régies), tüchtig (bizalmas), átfogó, kimerítő, derekas, tüzetes
  • jelentős, gyökeres, mélyreható, teljes, radikális, átfogó, totális, intenzív, drasztikus, döntő

henye

melléknév
  • henyélő, lusta, tunya, tohonya, semmittevő, rest, tétlen, haszontalan, mihaszna, semmirekellő, naplopó, penye (tájnyelvi), vaszka (tájnyelvi), here
  • (megnyilatkozás, magatartás): odavetett, felületes, semmitmondó, nyegle
  • (életforma): haszontalan, semmittevő, munkátlan, dologtalan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elpusztul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellenszenves

melléknév
  • antipatikus, unszimpatikus, taszító, visszataszító, visszatetsző, kellemetlen, kiállhatatlan, utálatos, szenvedhetetlen (régies), borzasztó, gyűlöletes
  • tenyérbe mászó (arc)

dörgölődzik, dörgölő

ige
  • (bizalmas): törleszkedik, hízelkedik, hízeleg, helyezkedik, sündörög (valaki körül), búj (valakit), nyalizik (bizalmas), nyal (szleng), gazsulál (szleng), stréberkedik (bizalmas), pedálozik (szleng), behízelgi magát, kegyeibe férkőzik (valakinek), hajt (szleng), kendőzködik (tájnyelvi)

differenciálódik

ige
  • elkülönül, szétválik, megoszlik, szétágazik, bonyolódik, árnyalódik

cirkáló

főnév
  • hadihajó, csatahajó, romboló (szaknyelvi)
  • (régies): cserkész, kurkász (régies)

előkerít

ige
  • elővesz, előhoz, előkeres, előkapar, előkotor, előszed, megkeres, felkutat, előráncigál (bizalmas), előteremt, megszerez, megtalál, szert tesz, megkerít, felhajt (bizalmas)

érkezés

főnév
  • jövetel, jövet, megérkezés, megjövés, jövés, közeledés, megjelenés, belépés
  • (tájnyelvi): ráérő idő

megkésik

ige
  • elkésik, késlekedik, késedelmeskedik, várat magára
  • elmarad, lemarad, visszaesik, leszakad, megfeneklik

beütés

főnév
  • beszakítás, beverés
  • (régies): betörés, berontás
  • tulajdonság, vonás, jellegzetesség

bérmentve

határozószó
  • bérmentesen, ingyen, semmiért, szerelemből (bizalmas), frankó (idegen), potyán (bizalmas), ingyen és bérmentve (tréfás), a két szép szeméért (szleng)

bogáncs

főnév
  • szamártövis, szamárkóró, bogáncskóró (tájnyelvi)

esetleg

határozószó
  • lehet, talán, tán, talántán (tájnyelvi), netalán, netalántán, netán, adott esetben, alkalmasint
  • esetlegesen, akaratlanul, történetesen, váratlanul, véletlenül

félbehagy

ige
  • abbahagy, megszakít, félbeszakít, megszakaszt, szüneteltet, felfüggeszt, félretesz, pihentet, szünetet tart, pihenőt tart, pauzál (régies)

halandzsa

főnév
  • fecsegés, mellébeszélés, blabla (bizalmas), zagyvaság, süket duma (szleng), kitaláció, szószátyárkodás, locsogás, mesebeszéd, szájjártatás, süketelés (szleng), púder (szleng), karattyolás (bizalmas), maszlag (szleng), sóder (szleng), kamu (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng), hasalás (bizalmas)

főzőedény

főnév
  • edény, fazék, lábas, serpenyő, kukta, üst, kondér

elrejtőzik

ige
  • elbújik, megbújik, meglapul, meghúzódik, meghúzza magát, dekkol (szleng), ellappan (tájnyelvi), ellappang (tájnyelvi), lappang

ellen1

névutó
  • szemközt, szemben, ellenében, iránt, kontra (választékos), dacára
  • terhére (valakinek), kárára (valakinek)

emlék

főnév
  • emlékkép, reminiszcencia (idegen), emlékezet
  • emléktárgy, szuvenír, ereklye, relikvia, klenódium (régies)
  • emlékmű, monumentum (régies)

forrongás

főnév
  • elégedetlenség, nyugtalanság, háborgás, hullámzás, zavargás, lázongás, lázadás, zendülés, ellenszegülés, felkelés, pártütés, tumultus (régies), megmozdulás, felfordulás, rendzavarás, forradalom, revolúció (régies)

elszörnyed

ige
  • megijed, elrémül, megrémül, visszahőköl, megborzad, elirtózik, elborzad, eliszonyodik, megundorodik, elretten, visszairtózik (régies), megütközik, megbotránkozik, felháborodik, szörnyülködik, elszörnyenkedik (tájnyelvi)

durranólég

főnév
  • sújtólég, bányalég

épség

főnév
  • teljesség, integritás (idegen), sértetlenség, hiánytalanság, csorbítatlanság, érintetlenség, tökéletesség

főpincér

főnév
  • fizetőpincér, főúr (bizalmas)