ejtőzik szinonimái

ige
  • (bizalmas): pihen, sziesztázik (bizalmas), lazít, emészt (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hígul

ige
  • ritkul, gyérül, lazul, oldódik, oszlik, folyósodik (régies)

iszonyatos

melléknév
  • iszonyú, iszonytató, borzasztó, borzalmas, dermesztő, hajmeresztő, vérfagylaló, vérfagyasztó, ijesztő, félelmetes, rémes, irtózatos, irtóztató
  • utálatos, undorító, förtelmes, visszataszító, ocsmány, undok
  • iszonyú nagy, óriási, hatalmas, rettenetes, rettentő, szörnyű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ejtőzik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ebédidő

főnév
  • ebédszünet, déli szünet, delelő (tájnyelvi)
  • dél, délidő

csatlakozó

főnév
  • (szaknyelvi): konnektor, dugó (bizalmas), dugaszolóaljzat (szaknyelvi), falicsatlakozó, érintkező

cinege

főnév
  • széncinege, cinke, párismadár (régies), cicitár (tájnyelvi), csincsarara (tájnyelvi), kimpics (tájnyelvi), cince (tájnyelvi), kimpicskó (tájnyelvi), kimpicsmadár (tájnyelvi), nyitnikék (tájnyelvi)
  • őszapóka, kékcinke
  • (jelzőként): cingár, nyápic, vékony

bevett

melléknév
  • elterjedt, túlnyomó, általános, szokásos, megszokott, elfogadott, meghonosodott, hagyományos, bevezetett, divatos, elismert, konvencionális, közhasználatú, közkeletű, begyökerezett, meggyökeresedett, megrögzött, rögzült, megcsontosodott, jóváhagyott, kipróbált

egyhangúlag

határozószó
  • együttesen, egyöntetűen, egy emberként, közfelkiáltással, közakarattal, egybehangzóan, közös megegyezéssel, egyetértésben, közös erővel, ellentmondás nélkül

ellenfél

főnév
  • vetélytárs, versenytárs, küzdőtárs, küzdőfél, partner, játékostárs, ellenlábas, antipodus (választékos), rivális, konkurens, opponens (szaknyelvi)
  • rosszakaró, ellenség(bizalmas)

lótusz

főnév
  • tündérrózsa, tavirózsa, vízililiom, vízitök (tájnyelvi)

bajtársias

melléknév
  • baráti, segítő, egyetértő, támogató, szövetséges

átszivárog

ige
  • átszűrődik, keresztülszivárog, átcsöpög, átfolyik, keresztülfolyik, áthatol, átüt, átitatódik, átivódik, átszivárkodik (tájnyelvi), csuromkodik (régies)
  • áthallatszik, átszüremlik, átszüremkedik, átsejlik
  • átmegy, átjut, átterjed

becsukódik

ige
  • bezáródik, bezárul, betevődik, csukódik, záródik, csapódik, lezárul, lezáródik, bebillen (tájnyelvi)
  • (szem) bekoppan (tájnyelvi), behunyódik
  • (tájnyelvi): bezárkózik, becsukatkozik (tájnyelvi)

elnyom

ige
  • szétnyom, agyonnyom
  • kizsákmányol, leigáz, nyomorgat, sanyargat, zsarnokoskodik (valakin), hatalmaskodik (valakin), basáskodik (valakin)
  • elfojt, elsimít, (felkelést) vérbe fojt
  • (hangot, fényt, szagot): elnyel

emelkedik

ige
  • ível, felszáll, hág, emeledik (tájnyelvi)
  • felül, feláll
  • árad, dagad, duzzad
  • magaslik, magasodik, tornyosodik, tornyosul, kiemelkedik, kimagaslik, felnyúlik
  • nő, növekedik, nőttön-nő, fokozódik, erősödik, gyarapodik, szaporodik, nagyobbodik, felfut, (ár) felmegy, (láz) felszökik
  • előlép, előrejut, előrukkol, avanzsál (régies)

gangréna

főnév
  • üszök, üszkösödés

fellebbezés, föllebb

főnév
  • folyamodvány, folyamodás, rekurzus (idegen), panasztétel, panasz, fellebbvitel, apelláció (régies), apelláta (régies), jogorvoslat

ékezet

főnév
  • mellékjel, diakritikus jel (szaknyelvi), írásjel, vonás, vonal, vessző, pont, ékjel (régies), akcentus (régies), komma (régies)

durranólég

főnév
  • sújtólég, bányalég

elhalálozás

főnév
  • meghalás, haláleset, elmúlás, elhunyta (valakinek), eltávozás, jobblétre szenderülés

felhánytorgat, fölhá

ige
  • fölemleget, felhoz, felhány, felpanaszol, szemrehány, szemére vet, szemrehányást tesz, szemére lobbant, az orrára hány (valakinek valamit), az orra alá dörgöl, gravaminál (idegen), felhánydál (tájnyelvi), felorrol (tájnyelvi), hányakodik (tájnyelvi)

elcsap

ige
  • (régies): elvág, levág
  • elsuhan, elzúg
  • kidob, elbocsát, destituál (idegen), meneszt, elküld, elmozdít, letesz, felment, fölmond, kirúg, szélnek ereszt
  • (régies): elűz, elkerget, elzavar
  • (tájnyelvi): (jószágot) szabadjára enged, legelőre terel, kicsap
  • (gyomrot): elront
  • (pénzt): elver, elkölt

csepereg, csöpörög

ige
  • szemerkél, permetez, szitál, szemereg (tájnyelvi), szemetel, csepellérezik (tájnyelvi), csepétel (tájnyelvi), ficsereg (tájnyelvi), pernyékel (tájnyelvi), pityereg (tájnyelvi), potyorász (tájnyelvi)

elkábít

ige
  • elaltat, narkotizál (szaknyelvi), eltompít, elérzéstelenít, elbódít, elálmosít, megrészegít, elzsongít
  • rabul ejt, elbűvöl, megigéz, elszédít, megbolondít, megbabonáz, elbájol, elvakít, elkápráztat, elcsavarja a fejét
  • befolyásol, meghülyít (bizalmas), beetet (szleng), levesz a lábáról
  • megzavar, fejébe száll

felkészül, fölkészül

ige
  • készülődik, késztelődik (tájnyelvi), előkészül, hozzákészül, összeszedi magát, nekigyürkőzik, felvértezi magát (valami ellen), megteszi a szükséges lépéseket, nekivetkőzik, köpi a markát, fegyverkezik (tájnyelvi)
  • tanul