egykorú szinonimái

melléknév
  • egyidős, korabeli, kortárs, azonos korú, egybeli (tájnyelvi), egykorási (tájnyelvi), egyívású
  • egyidejű, jelenkori, szimultán, szinkrón (idegen), párhuzamos

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

feszeng

ige
  • feszélyezi magát, zsenírozza magát (bizalmas), szorong, feszeleg (tájnyelvi), peckélődik (tájnyelvi), zsénben van (bizalmas), zavarban van, fészkelődik Sz: egyik lábáról a másikra áll; parázson áll

kidagad

ige
  • kidomborodik, kitüremlik, felpuffad, kidudorodik, felpúposodik, kidegeszedik (tájnyelvi)
  • kinő, kinyomul
  • (szem): kidülled, kigúvad, kimered, kiül (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egykorú szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

drog

főnév
  • kábítószer, narkó (bizalmas), szer (bizalmas), anyag (szleng), por (szleng), matéria (szleng), cucc (szleng), energia (szleng), kábszer, téma (szleng), valami (szleng)

csakhogy I.

kötőszó
  • azonban, de, hanem, ám (választékos), ámde
  • sőt, mi több

center

főnév
  • középcsatár, centercsatár (régies)
  • (idegen): üzletközpont, bevásárlóközpont, üzletház, bevásárlócentrum

betegeskedik

ige
  • gyöngélkedik, nyavalyog, szenved, nyavalyáskodik, kínlódik, sínylődik, kornyadozik, gunnyaszt, bágyadozik (tájnyelvi), bajlódik (tájnyelvi), döglődik (durva), göthösködik (tájnyelvi), nyomja az ágyat, rossz bőrben van, rossz színben van Sz: benne van a fene, mint az őszi malacban; gyenge lábon áll az egészsége

egybeesik

ige
  • megegyezik, azonos, egybevág, összevág, megfelel, összeillik, összetalálkozik, hasonlít, kongruens (idegen), koincidál (idegen)

eljön

főnév
  • ellátogat, elfárad, idejön, elérkezik, megérkezik
  • bekövetkezik, beköszönt, beteljesedik, megvalósul, betelik (tájnyelvi), elkövetkezik, felvirrad (nap)

libben

ige
  • lebben, repdes, lippeg (régies), hibban (tájnyelvi)
  • szökell, táncol

autós II.

főnév
  • sofőr, vezető, gépkocsivezető, gépjárművezető, úrvezető (régies)

áthidal

ige
  • (ellentéteket): kibékít, kiegyenlít, összeegyeztet, megold, elsimít, enyhít, eltüntet, applanál (idegen)
  • összekapcsol, összeköt, átal (tájnyelvi)

bárki

névmás
  • akárki, valaki, mindenki, ki-ki, akárkicsoda, boldog-boldogtalan

ellentétes

melléknév
  • ellenkező, szembenálló, antagonisztikus, antonim (szaknyelvi), poláris (szaknyelvi), differens (szaknyelvi), disszonáns (szaknyelvi), kontroverz (régies)
  • összeférhetetlen, összeegyeztethetetlen, ellenkező(választékos)
  • fordított, inverz (szaknyelvi), reciprok (szaknyelvi), ellentett (szaknyelvi)

elvár

ige
  • igényel, igényt tart, igényt támaszt, követel, megkövetel, előír, megkíván (valakitől), számít (valamire)(valamiről)

fülzúgás

főnév
  • fülcsengés, bombus (szaknyelvi)

felhatalmaz, fölhata

ige
  • feljogosít, meghatalmaz, megbíz, engedélyt ad, felruház (valamivel)
  • megtesz (valamivé), kinevez, kijelöl, kiküld, legitimál (szaknyelvi), akkreditál (idegen)

egyöntetű

melléknév
  • egységes, egyforma, egyenletes, változatlan, állandó, hasonnemű, egynemű, folyamatos, homogén, egyenértékű, egybehangzó, egyhangú, konformis (idegen), uniformis, harmonikus

dörej

főnév
  • dörrenés, dörgés, durranás, dördülés, detonáció, moraj, robaj, robbanás, pukkanás, csattanás, becsapódás

életmű

főnév
  • munkásság, oeuvre (idegen), pályakör (régies)

felelős II.

főnév
  • illetékes
  • szavatoló, kezes

éktelen

melléknév
  • (régies, választékos): dísztelen, díszítetlen
  • rút, csúnya, ronda, pocsék, ocsmány, rusnya, undok, formátlan, idomtalan, eltorzult, förtelmes
  • rendkívüli, rettenetes, borzasztó, szörnyű, rémes, hallatlan, határtalan, monstruózus (idegen), skandalózus (régies)
  • (régies): puszta, kietlen, vadon

csatársor

főnév
  • támadók, támadójátékosok, támadósor

elhalmoz

ige
  • eláraszt, elborít
  • megterhel

felgyűr, fölgyűr

ige
  • felteker, feltűr, felhajt, felhajtogat, feltűz, felgyürköd (tájnyelvi), felgyürköl (tájnyelvi)