megsemmisít szinonimái

ige
  • eltüntet, romba dönt, eltöröl a föld színéről, ledönt, elpusztít, tönkretesz
  • eléget, eltüzel, elhamvaszt
  • szétzúz, tönkrever, összezúz, likvidál, annullál
  • ártalmatlanná tesz, hatástalanít, semlegesít
  • (szaknyelvi): hatályon kívül helyez, hatálytalanít, érvénytelenít, érvénytelenné nyilvánít, semminek nyilvánít, sztorníroz, visszavon, keresztülhúz
  • felgöngyölít, felszámol, felőröl, felmorzsol, szétver, legyőz, kiirt, megszüntet
  • elemészt, felemészt
  • összetör, lesújt, megbénít
  • megdönt, eltapos, eltipor
  • szertefoszlat, szétfoszlat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

virágtartó

főnév
  • váza
  • virágállvány

végigmegy

ige
  • végighalad, végigsuhan, végigvonul, végighúzódik, végigfárad, végigballag, végigsétál, végigrohan (választékos), végigcsörtet, végigutazik
  • érint, átfut, átnéz, megvizsgál
  • végignyúlik, végigfut, végigvisz, végigvezet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megsemmisít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megint2

határozószó
  • újból, újra, ismét, ismételve, ismételten, esmét (régies), újfent, ezután, továbbá, újon (régies), újonnan (régies), újólag (régies), újolog (régies), megintelen (régies), ismég (régies)

letét

főnév
  • letétemény, foglaló, kaució, talon, zálog, óvadék, depozitum (idegen), depó (bizalmas)
  • átirat, átírás

lélekvesztő

főnév
  • csónak, sajka, ladik

közbelépés

főnév
  • beavatkozás, megszakítás, félbeszakítás, közbenjárás, intézkedés, segédkezés, interveniálás (szaknyelvi)

megnyitó

melléknév, főnév
  • felavató, beköszöntő, bevezető, kezdő
  • tanévnyitó, venisancte (idegen)
  • (választékos): előbeszéd (régies)
  • nyitány, előzene, ouverture (szaknyelvi)
  • vernisszázs (választékos)

metszőolló

főnév
  • nyesőolló, kerti olló

zárlat

főnév
  • karantén
  • blokád, ostromzár
  • kádencia (szaknyelvi), záradék
  • (bizalmas): rövidzárlat, áramkimaradás

kiröhög

ige
  • kinevet, kikacag, kigúnyol, kicsúfol, megguggol (régies)
  • lenéz, lekicsinyel

kilóg

ige
  • kilátszik (valami alól), kivillan, előtűnik, kifityeg (tájnyelvi), kileffeg (tájnyelvi)
  • kicsúszik, kibújik, elmozdul, kimozdul, kitűrődik, kifittyen (régies)
  • (kilógja magát): kisimul, kirugódik
  • (bizalmas): elszökik, kiszökik, kioson, kilopódzik

harmat

főnév
  • ködpára, nedvesség, lust (tájnyelvi), lam (tájnyelvi), cseter (tájnyelvi), cafat (tájnyelvi)
  • harmatcsepp, gyöngyharmat, harmatgyöngy (régies), csépgyöngy (régies)
  • (régies): vízcsepp, könny, verejték

kíváncsiskodik

ige
  • érdeklődik, kérdezősködik, tudakozódik, informálódik, búvárkodik, fürkészik, kutakodik, vizsgálódik, kikérdez, kifaggat, vallat, szaglász, nyomoz, firtat, vizsgáztat, leskelődik, beleüti az orrát

minőségű

melléknév
  • kiképzésű, alkatú

napló

főnév
  • diárium (régies), naplójegyzetek, följegyzés
  • naplófüzet
  • emlékkönyv, vendégkönyv
  • jegyzőkönyv, feljegyzések
  • osztálynapló, osztálykönyv, pecatár (szleng)

császármetszés

főnév
  • császár (bizalmas), metrotomia (szaknyelvi), sectio caesarea (szaknyelvi)
  • (régies): huszárvágás

porcsinrózsa

főnév
  • kukacvirág (tájnyelvi), délike

ördöngösség

főnév
  • bűbájosság, varázserő
  • boszorkányság, varázslat
  • ügyesség, ravaszság, furfang

megsirat

ige
  • meggyászol, megkönnyez, könnyeket ejt, könnyeket hullat, elsirat
  • megbán, sajnál, fájlal

meghirdet

ige
  • kihirdet, nyilvánosságra hoz, elhíresztel, közread, bejelent, kikiált, hírré tesz (régies), közhírré tesz, kikürtöl
  • felolvas, kiplakátoz, kiír, közzétesz, kitűz (választékos), felkínál

mendemonda

főnév
  • pletyka, pletykálkodás, trécselés, fecsegés, szóbeszéd, fáma, dajkamese, mesebeszéd, hallomás, csevegés, koholmány, valótlanság, agyszülemény, duma (szleng), költemény, álhír

öltés

főnév
  • tűzés, fűzés, tűszúrás
  • varrás

megterhel

ige
  • megrak, telerak, rányom (bizalmas), nyakába varr, felmálház, elnehezít, megpakol
  • (gyomrot): megfekszik, megnyom, megül
  • túlterhel
  • ráterhel, felszámít, terhére ír, számlájára ír, betábláz

libben

ige
  • lebben, repdes, lippeg (régies), hibban (tájnyelvi)
  • szökell, táncol

mérgező

melléknév
  • mérges, toxikus (szaknyelvi), maszlagos (tájnyelvi), halálos, mortális (szaknyelvi), letális (szaknyelvi)
  • veszélyes, veszedelmes, ártalmas, káros, egészségtelen, bomlasztó, romboló, mételyező (tájnyelvi)

öntudat

főnév
  • önérzet, öntudatosság, identitás
  • lelkiismeret, önismeret, tudat
  • eszmélet, éberség, józanság