egyke szinonimái

melléknév
  • egyetlen, egyetlenke, anyaegye (tájnyelvi), aranyszar (tájnyelvi), egyecske (tájnyelvi), egyfi (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

abszurdum

főnév
  • abszurditás, képtelenség, lehetetlenség, esztelenség, értelmetlenség, ostobaság

szellő

főnév
  • fuvallat, légáramlat, légáram, szellőcske, széllökés, fuvalom (régies), légvonat, ájer (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyke szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dramatizál

ige
  • sötéten lát, eltúloz, felnagyít

csacsog

ige
  • cseveg, cseverészik, diskurál, fecseg, locsog, karattyol (bizalmas), pletykál, tereferél, trécsel, traccsol (bizalmas), csacskálkodik (régies), cserfel (tájnyelvi), csángál (tájnyelvi)
  • csicsereg, csiripel, csivitel
  • csobog, csörgedezik

céltábla

főnév
  • cél, célpont

beteg I.

melléknév
  • keresőképtelen
  • gyengélkedő, nyavalyás (bizalmas), rossz bőrben levő, lázas, kórságos (régies), maródi (régies), kólikás (tájnyelvi), jóltehetetlen (tájnyelvi), bajos (tájnyelvi), dögrováson van (durva) Sz: hálni jár belé a lélek; nyomja az ágyat; olyan egészséges, mint a falhoz vert macska; se tehetek, se mehetek; sóban van
  • bolond, ütődött (bizalmas), féleszű, hibbant, zavart, tökéletlen
  • ferde hajlamú, perverz, abnormális, fajtalan (régies)
  • hitvány, gyatra, ócska, gyenge

egzaltált

melléknév
  • szertelen, heves, szenvedélyes, lelkesült, elragadtatott, túlfűtött, szélsőséges, feldúlt, zaklatott, túlfeszített, bogaras, hóbortos, fura

eljár

ige
  • ellátogat, felkeres, frekventál (választékos)
  • (ügyben): intézkedik, képvisel, cselekszik, utánajár (valaminek), intéz
  • eltáncol, elrop
  • (idő): elmúlik, eltelik, elszalad, elfolyik, halad, lejár

lézeng

ige
  • tekereg, ténfereg, csavarog, lófrál (bizalmas), kujtorog, lebzsel, flangál, kódorog, kóborol, lődörög, kószál, teng-leng, lóg (bizalmas), cselleng, ődöng, őgyeleg, bóklászik, kalangyol (tájnyelvi), bőlész (tájnyelvi), leppeng (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): szédeleg, támolyog, tántorog, bukdácsol, kóvályog, botladozik, bukdosik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): rimánkodik, kunyerál

automata I.

főnév
  • robot, automatum (régies)

áthasonul

ige
  • átalakul, átformálódik, átváltozik, átidomul (régies), megmásul (régies), asszimilálódik

bárhol

határozószó
  • akárhol, akármerre, bármerre

ellenszegül

ige
  • ellenáll, ellentmond, szembeszegül, szembehelyezkedik, szembeszáll, ujjat húz (valakivel), visszautasít, megtagad, tiltakozik
  • visszaszól, felesel, akaratoskodik, makacskodik, megmakacsolja magát, nyakaskodik, berzenkedik

elvállal

ige
  • vállalkozik (valamire), magára vállal, magára vesz, vállára vesz (választékos), átvállal, felvállal, elfogad, beleegyezik(valami alól)

fülészet

főnév
  • fülgyógyászat, otológia (idegen, szaknyelvi), orr-, fül- és gégeklinika

felhang

főnév
  • vékony hang, magas hang, fenhang (régies)
  • (régies): mellékzönge
  • palatális magánhangzó

egy-más

névmás
  • egyetmás (régies), holmi, dolog, valami, egy s más

döngöl

ige
  • egyenget
  • bunkóz, megtapos, tapos, tömörít, présel, sulykol, megsulykol, dömöcköl (tájnyelvi), csömöszöl (tájnyelvi), dupóz (tájnyelvi)
  • (tréfás): ver, páhol

életjel

főnév
  • hír, híradás, üzenet

feléled, föléled

ige
  • magához tér, újjáéled, életre kel, újjászületik, felocsúdik, felserken (régies), felél (régies), feltenyészedik (tájnyelvi) Sz: új életre támad; visszatér belé az élet
  • felélénkül, felelevenedik, megélénkül, megelevenedik
  • felfrissül, erőre kap, felüdül, kivirul, kedvre kap
  • fellobban, fellángol, (tűz) feltámad

ekkora

névmás
  • ilyen, ekkorú (tájnyelvi)

csat

főnév
  • kapocs, ruhakapocs, zár, zárókapocs, fibula (szaknyelvi), kösöntyű (régies), boglár (régies)
  • hajcsat, hajcsipesz

elhajt

ige
  • elterel
  • elriaszt, elhesseget, elkerget, elűz, elüldöz, eltávolít, elzavar, eloszlat, elküld
  • (magzatot): kikapar, elcsinál (bizalmas)
  • (szleng): elvisz, ellop, elcsen, elcsór (szleng)
  • (járművön): elmegy, elrobog, eltávozik, elhajtat, eltűz (szleng)

felfüggeszt, fölfügg

ige
  • felakaszt, felköt, fellógat, feltágít, ráakaszt, feltesz, felcsatol, biggyeszt, bigyerít (régies)
  • szüneteltet, elnapol, elhalaszt, késleltet, elodáz, megszakít
  • hatálytalanít, eltöröl, megszüntet, érvénytelenné tesz
  • felment, szuszpendál (idegen)
  • felmond, kirúg (bizalmas), elbocsát