felkavar, fölkavar szinonimái

ige
  • felkever, felráz, összeráz (folyadékot), felkutyul (bizalmas)
  • zavarossá tesz
  • összezavar, összekuszál, összegabalyít
  • megzavar, felzaklat, feldúl, felizgat, felforgat, felbolygat, fölindít (régies), felbuzgat (régies), felkavarint (tájnyelvi), nyugtalanít, nyugtalanságot kelt aggaszt, kizökkent

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bliccel

ige
  • (járművön): lóg, potyázik (bizalmas)
  • (iskolában): mulaszt, kerüli az iskolát, lóg, kibújik (valami alól)

törlőrongy

főnév
  • törlőruha, törlőkendő, edénytörlő, konyharuha
  • portörlő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felkavar, fölkavar szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fejt

ige
  • hántol, hámoz, lehúz, bont, foszt, tisztít
  • kibont, kiold, kivesz, kiszed, hüvelyez, csimál (tájnyelvi), csumál (tájnyelvi)
  • (szenet): csákányoz, kitermel, felszínre hoz, bányászik
  • (rejtvényt): megfejt, megold

eltávolodik

ige
  • elkerül (valakibe), elkanyarodik, elfordul, eltér, tovaszáll
  • elidegenedik, elhidegül, elszakad, elpártol

előrohan

ige
  • előront, előtör, előtódul, elősiet, előjön

ehetetlen

melléknév
  • ízetlen, romlott, élvezhetetlen, fogyaszthatatlan, utálatos, undorító, moslék

felfedez, fölfedez

ige
  • észrevesz, talál, lel, rábukkan, meglát, felderít, megpillant, felismer, rájön, ráakad, nyitjára akad
  • feltár, felkutat, napvilágra hoz, közzétesz
  • megalkot, megteremt, létrehoz
  • (régies): felfed, leleplez

fiola

főnév
  • üvegcse, ampulla

napirend

főnév
  • program, ügyrend, munkarend, tárgysorozat, műsor (bizalmas), előterjesztés, agenda (régies)
  • időbeosztás

csörtet

ige
  • törtet, csörget (régies), robog, csertalódzik (tájnyelvi), csertat (tájnyelvi), lomotol (tájnyelvi)

csinnadratta

főnév
  • hűhó, cécó, cirkusz, felhajtás, ribillió

állampolgárság

főnév
  • honosság, indigenátus (szaknyelvi)

derül

ige
  • tisztul, világosodik
  • (fény derül vmire): kitudódik, kiderül, felszínre kerül, napvilágra kerül
  • mosolyog, nevet, mulat, vidul, szórakozik, vigad, felvidul

fogy

ige
  • csökken, csappan, fogyatkozik, kevesbedik, kevesbül, fogytán van, apad, olvad, kopik, keskenyedik, vékonyodik, zsugorodik, szűkül (régies), kisebbedik, felhasználódik, lankad, mérséklődik, halványul, elhalkul, szűnőfélben van, csökik (tájnyelvi), apaszt (tájnyelvi), kopogat (tájnyelvi)
  • csillapodik, csillapul
  • soványodik, karcsúsodik, hitványodik (tájnyelvi), aszik, sorvad

gaztett

főnév
  • gazság, gonoszság, aljasság, bűn, bűntett, alávalóság, galádság, gonosztett, rémtett, haramiaság (régies), merény (régies), erőszak, vétség

imponál

ige
  • tetszik, tekintélye van, súlya van, tiszteletet kelt, hatással van, elismerést kelt, bámulatot vált ki

határos

melléknév
  • szomszédos, környező, érintkező, megyés (tájnyelvi)

felkeres, fölkeres

ige
  • meglátogat, beugrik, felugrik, benéz, felnéz, bekukkant, látogatóba megy, vizitbe megy, vizitel (régies), tiszteletét teszi, hazakeres (tájnyelvi)
  • eljár, elzarándokol
  • kikutat, felkutat, megkeres, felhajt, kifürkész, kinyomoz, kikurkász (régies)

fehér II.

főnév
  • európai, sápadtarcú (szleng)

fennálló

melléknév
  • létező, meglevő, tényleges, valóságos, bevett, adott, érvényben levő, érvényes, hatályos, hatályban levő

harmad II.

főnév
  • terc (régies)
  • harmadrész

felpofoz, fölpofoz

ige
  • felképel, leken egy pofont, nyaklevest ad, arcul csap, arcul üt, pofon üt, pofon vág, feltasliz (régies), ad egy susnyákot (szleng), fültövön vág (szleng), felhókol (tájnyelvi), felmókol (tájnyelvi), felnyakal (tájnyelvi), fejbeket ad (tájnyelvi), felszájal (tájnyelvi)

elvállal

ige
  • vállalkozik (valamire), magára vállal, magára vesz, vállára vesz (választékos), átvállal, felvállal, elfogad, beleegyezik(valami alól)

festőművész

főnév
  • festő, képíró (régies), piktor (régies), pingász (tájnyelvi)

hasztalan I.

melléknév
  • haszontalan, meddő, hiábavaló, kárba veszett, hívságos, hiú, üres, eredménytelen, sikertelen