csendes, csöndes szinonimái
melléknév
- hangtalan, hallgatag, néma, zajtalan, nesztelen, lecsitult
- háborítatlan, békés, nyugalmas, nyugodt, eseménytelen
- (hang): fojtott, elhaló, tompított, halk, suttogó
- szófukar, szótlan, szűkszavú, kevés beszédű, hallgatag, sima
- szerény, szolid, szende, szelíd, visszahúzódó, tartózkodó, jámbor, együgyű, sziszimuszi (tájnyelvi), bószmók (tájnyelvi), kukumusz (tájnyelvi), gönye (tájnyelvi), hamvába holt
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
berreg
ige
- zakatol, búg, kattog, kerreg, birreg-berreg (tájnyelvi), surrog, csörög
- (tájnyelvi): raccsol
- (tájnyelvi): (juh) üzekedik, párosodik, közösül
átállít
ige
- áthelyez, áttesz
- átkapcsol, átigazít, beszabályoz, áthangol
- átszervez, átalakít, módosít
- átképez, átminősít
csáp
főnév
- tapogató (szaknyelvi), tapogatószerv (szaknyelvi), antenna (szaknyelvi), érzőcsáp, érzőszarv (régies), tapintyú (régies)
- (szleng): láb, kar
áhít
ige
- áhítozik, kíván, megkíván, óhajt, vágyik, vágyakozik, vágyódik, kívánkozik, sóvárog, eped, epedezik, epekedik, ácsingózik, szomjazik, szomjúhozik (választékos), emészti a vágy (valamiért)
díszruha
főnév
- dísz, díszöltözet, díszöltöny (régies), díszöltözék, díszmagyar, gála, gálaruha, nagyestélyi, pomparuha (régies), ünneplő, ünneplő ruha, kimenőruha
- ornátus (szaknyelvi)
felfüggeszt, fölfügg
ige
- felakaszt, felköt, fellógat, feltágít, ráakaszt, feltesz, felcsatol, biggyeszt, bigyerít (régies)
- szüneteltet, elnapol, elhalaszt, késleltet, elodáz, megszakít
- hatálytalanít, eltöröl, megszüntet, érvénytelenné tesz
- felment, szuszpendál (idegen)
- felmond, kirúg (bizalmas), elbocsát
elvegyül
ige
- elkeveredik, összekeveredik, beolvad, elelegyedik (tájnyelvi), összevegyül, belevegyül (valamibe), belevész, felszívódik (szleng)
csenget, csönget
ige
- csendít, pendít, kondít, kongat, zenget, csilinkol (tájnyelvi), csörömpöl (bizalmas)
- (bizalmas): felhív, telefonál, odacsenget (bizalmas)
cézár
főnév
- császár, imperátor (idegen), uralkodó, despota, diktátor
- főnök, nagyfiú (bizalmas), kiskirály
eltávozik
ige
- elmegy, továbbáll, odébbáll, a távozás hímes mezejére lép, elkotródik, eltakarodik, elballag, elsiet, elszalad, elhagy, otthagy, kiteszi a lábát, elpárolog (bizalmas), elspurizik (szleng), elszelel, lelép (bizalmas), lelécel (szleng), megpattan (szleng), dobbant (szleng), meglóg (bizalmas), ellejt, elvonul, eltágul (tájnyelvi), eltájékozik (tájnyelvi), elneszel (tájnyelvi)
beteg I.
melléknév
- keresőképtelen
- gyengélkedő, nyavalyás (bizalmas), rossz bőrben levő, lázas, kórságos (régies), maródi (régies), kólikás (tájnyelvi), jóltehetetlen (tájnyelvi), bajos (tájnyelvi), dögrováson van (durva) Sz: hálni jár belé a lélek; nyomja az ágyat; olyan egészséges, mint a falhoz vert macska; se tehetek, se mehetek; sóban van
- bolond, ütődött (bizalmas), féleszű, hibbant, zavart, tökéletlen
- ferde hajlamú, perverz, abnormális, fajtalan (régies)
- hitvány, gyatra, ócska, gyenge
degradál
főnév
- lefokoz, visszaminősít
- alacsonyít, lealacsonyít (valamivé), hátrább tesz
- alább szállít, kisebbít
elválás
főnév
- különválás, szétválás, hasadás, elkülönülés, elkülönzés (régies), szeparáció (idegen), szeparálódás
- válás
- elszakadás, búcsú, búcsúzás, búcsúzkodás, búcsúvétel