eltűnés szinonimái
főnév
- tovatűnés, elenyészés, köddé válás (bizalmas), felszívódás (bizalmas)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
lóg
ige
- függ, csüng, csügg, fityeg, ityeg-fityeg, lötyög (bizalmas), leng, ing, billangózik (tájnyelvi), cafog (tájnyelvi), colonkol (tájnyelvi), leffeg (tájnyelvi)
- kapaszkodik, függeszkedik, csimpaszkodik
- lézeng, lófrál (bizalmas), tekereg, csavarog, kószál, őgyeleg, teng-leng, ténfereg, lődörög
- (titokban): szökik, illan, menekül, menekedik (régies), menekszik (tájnyelvi), menti az irháját, viszi a bőrét, fut, pucol (szleng)
- teng-leng, amerikázik (szleng), lazsál (bizalmas), lazsukál (idegen)
- a napnál dolgozik (szleng), a napnál fűtő (szleng), laufol (szleng), lazít (szleng), mereszti a seggét (durva), summant (szleng), nyaral (szleng), szimulál, táppénzen van (szleng)
- (szleng): bliccel (bizalmas)
- kibújik (valami alól)
- (szleng): jár (valakivel), fut (szleng), hajt (szleng), lötyög (bizalmas), mászkál, pörget (szleng)
- (szleng): tartozik (valakinek), jön (valakinek) (bizalmas)
gémberedett
melléknév
- megmerevedett, megdermedt, meredt, zsibbadt, giber (tájnyelvi), körmedt (tájnyelvi)
előlép
ige
- kilép, előjön, jelentkezik, előrerukkol (régies)
- (valamivel): előhozakodik, kirukkol (bizalmas), előáll
- feljebb jut, előremegy, előrejut, előretör, avanzsál (idegen), felemelkedik, feltör (bizalmas), előrukkol (régies)
éget
ige
- felgyújt, meggyújt, feléget, leéget, felperzsel, kiéget, eltüzel, elemészt, hamvaszt
- lemarat, marat
- (nap): barnít, süt, tűz, perzsel, pörköl, pirít
- mar, csíp, körmöz (tájnyelvi)
- (szleng): zavarba hoz, cikiz (szleng), lebőget (szleng)(szleng)
dőre
melléknév
- oktalan, meggondolatlan, buta, ostoba, esztelen, balga, balgatag (választékos), badar, botor, oktondi, együgyű, bolondos, bárgyú, idétlen, féleszű, dédó (tájnyelvi), piszma (tájnyelvi), bangó (tájnyelvi), bősze (tájnyelvi), kába (tájnyelvi)
csavarog
ige
- csatangol, barangol, kószál, kóborol, tekereg, bolyong, kódorog, kóricál, flangál (bizalmas), flangíroz (régies), lófrál (bizalmas), strabancol, bitangol (tájnyelvi), kórász (tájnyelvi), kujtorog, csalinkázik, bódorog (tájnyelvi), csamangol (tájnyelvi), lafancol (tájnyelvi), bumlizik (bizalmas), lötyög (bizalmas), lézeng, lóg (bizalmas), őgyeleg, ődöng, cselleng, ténfereg, csámborog, járkál, császkál, mászkál, jár-kel, kalandozik, csövezik (szleng) Sz: az utcakert sövényét fonja
elszakad
ige
- kettészakad, szétszakad, kettéválik, szétválik, szétmegy, szétpattan, széthasad, kettéhasad, leválik, elhasad, elfeslik, elfoszlik, elrongyolódik, elcandalodik (tájnyelvi), elszablik (tájnyelvi), elpercen (tájnyelvi)
- (kapcsolat) megszakad
- (valakitől): megelőz, elhagy, elválik, lemarad, elmarad, eltávozik, elszármazik, elmegy, különválik, elbúcsúzik
észrevesz
ige
- érzékel, észlel, kiolvas, obszervál (idegen), percipiál (idegen), meglát, megpillant, felfedez, felfigyel (valakire, valamire), figyelmes lesz (valamire, valakire), kiszúr (bizalmas)
- megérez, megsejt, megneszel, megeszel (tájnyelvi), megszagol, felfog, tudomásul vesz, tudatosít, konstatál, tapasztal, megtud
- rájön, átlát, felismer, ráeszmél, rádöbben
megrágalmaz
ige
- meggyanúsít, bemocskol, befeketít, megvádol, bevádol, besároz, bepiszkol, leránt, eláztat (bizalmas), meghurcol, meggyaláz, megbecsmél (tájnyelvi), becsületébe gázol, sárral dobál, hírbe hoz, áskálódik Sz: kígyót-békát kiált rá; veszett nevét költi; csorbát ejt a becsületén; cégérré teszi; a nyelvén hordja
blama
főnév
- (bizalmas): blamázs, baklövés, felsülés, megszégyenülés, szégyenvallás (régies), égés (szleng), pofára esés (durva)
bevés
ige
- kivés, metsz, marat, gravíroz (szaknyelvi), ró, beleró, rávés
- memorizál, megjegyez, emlékezetébe vés, betanul, megtanul, beverkliz (bizalmas), bemagol, beszajkóz, bevág (bizalmas), bebifláz (bizalmas), beemléz (régies), benyal (szleng), beseggel (durva)
bosszankodik
ige
- felbosszankodik, mérgelődik, dühöng, orrol, füstölög, fortyog, hergelődik (tájnyelvi), indignálódik (régies), dúl-fúl, haragszik, prüszköl Sz: eszi a méreg; nyeli a mérgét; bántja a csőrét (valami); szúrja a szemét (valami); eszi a fene (valami miatt); eszi a kefét (szleng)
felhorzsol, fölhorzs
ige
- felsért, felsebez, feltör, felcsiszol, megkarcol, feldörgöl, felsúrol, összekaristol, megsért
haragít
ige
- bosszant, ingerel, tüzel, dühösít, dühít, felloval, beleloval, felheccel, borsot tör az orra alá, dühbe hoz, méregbe hoz, felmérgesít, felbőszít, haragra gerjeszt, kihoz a sodrából, bőszöget (tájnyelvi), zándorít (tájnyelvi)
- bujtogat, felbujt, lázít, összeharagít (tájnyelvi)
füzet
főnév
- irka (régies), jegyzettömb, notesz
- nyomtatvány, könyvecske, brosúra, prospektus, szillabus (régies)
- kötet, folyóiratszám, folyóirat-példány
elutasít
ige
- visszautasít, nemet mond, megtagad, (kérőt) kikosaraz, kosarat ad, elküld, kitolókását tálal (valakinek) (tájnyelvi), elvet, elejt, visszavet, visszadob, visszalök, leszavaz, elhárít, ellenez, (ötletet) lelő (szleng), beint (valakinek) (szleng)
előfutár
főnév
- hírnök, futár, herold, hírvivő, kengyelfutó
- előkészítő, előhírnök, előharcos, előd (régies), szálláscsináló, úttörő
érkezés
főnév
- jövetel, jövet, megérkezés, megjövés, jövés, közeledés, megjelenés, belépés
- (tájnyelvi): ráérő idő
futólag
határozószó
- futólagosan, futtában, sietősen, sietve, sebtében, kapkodva
- nagyjából, érintőleg, érintőlegesen, kutyafuttában, felületesen, felszínesen, félig-meddig, mellékesen, mellesleg
emberséges
melléknév
- humánus, emberies, emberi, emberségtudó (választékos), emberszerető, humanitárius, filantróp, könyörületes, irgalmas, megértő, együtt érző, jóindulatú, jóakaratú, jószívű, jóságos, jólelkű
egyesít
ige
- eggyé tesz, összevon, egybevon, összpontosít, központosít, egybeolvaszt, összeolvaszt, integrál (idegen)
- összefog, egybefog, tömörít
- magában foglal
- összekapcsol, összekovácsol, összeboronál
érzelem
főnév
- érzés, érzület, fellobbanás, indulat, emóció (idegen), affektus (idegen), érzemény (régies), szenv (régies), gerjedelem (választékos)
fűszerez
ige
- ízesít, ízt ad, megadja az ízét, trágyáz (régies), fűszerszámoz (régies)
- színesít, élénkít
- tarkít