eltűnés szinonimái

főnév
  • tovatűnés, elenyészés, köddé válás (bizalmas), felszívódás (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

öröklött

melléknév
  • örökölt, származott, hátrahagyott, ősi Sz: úgy maradt rá, mint a szamárra a füle
  • veleszületett, átörökölt, örökletes, genetikai, családi

elbuktat

ige
  • ledönt, felbuktat, elgáncsol
  • megbuktat, elvág (bizalmas), elzúgat (bizalmas), elhúz (bizalmas), meghúz (bizalmas), megvág (bizalmas), visszatapsol (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eltűnés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előlép

ige
  • kilép, előjön, jelentkezik, előrerukkol (régies)
  • (valamivel): előhozakodik, kirukkol (bizalmas), előáll
  • feljebb jut, előremegy, előrejut, előretör, avanzsál (idegen), felemelkedik, feltör (bizalmas), előrukkol (régies)

éget

ige
  • felgyújt, meggyújt, feléget, leéget, felperzsel, kiéget, eltüzel, elemészt, hamvaszt
  • lemarat, marat
  • (nap): barnít, süt, tűz, perzsel, pörköl, pirít
  • mar, csíp, körmöz (tájnyelvi)
  • (szleng): zavarba hoz, cikiz (szleng), lebőget (szleng)(szleng)

dőre

melléknév
  • oktalan, meggondolatlan, buta, ostoba, esztelen, balga, balgatag (választékos), badar, botor, oktondi, együgyű, bolondos, bárgyú, idétlen, féleszű, dédó (tájnyelvi), piszma (tájnyelvi), bangó (tájnyelvi), bősze (tájnyelvi), kába (tájnyelvi)

csavarog

ige
  • csatangol, barangol, kószál, kóborol, tekereg, bolyong, kódorog, kóricál, flangál (bizalmas), flangíroz (régies), lófrál (bizalmas), strabancol, bitangol (tájnyelvi), kórász (tájnyelvi), kujtorog, csalinkázik, bódorog (tájnyelvi), csamangol (tájnyelvi), lafancol (tájnyelvi), bumlizik (bizalmas), lötyög (bizalmas), lézeng, lóg (bizalmas), őgyeleg, ődöng, cselleng, ténfereg, csámborog, járkál, császkál, mászkál, jár-kel, kalandozik, csövezik (szleng) Sz: az utcakert sövényét fonja

elszakad

ige
  • kettészakad, szétszakad, kettéválik, szétválik, szétmegy, szétpattan, széthasad, kettéhasad, leválik, elhasad, elfeslik, elfoszlik, elrongyolódik, elcandalodik (tájnyelvi), elszablik (tájnyelvi), elpercen (tájnyelvi)
  • (kapcsolat) megszakad
  • (valakitől): megelőz, elhagy, elválik, lemarad, elmarad, eltávozik, elszármazik, elmegy, különválik, elbúcsúzik

észrevesz

ige
  • érzékel, észlel, kiolvas, obszervál (idegen), percipiál (idegen), meglát, megpillant, felfedez, felfigyel (valakire, valamire), figyelmes lesz (valamire, valakire), kiszúr (bizalmas)
  • megérez, megsejt, megneszel, megeszel (tájnyelvi), megszagol, felfog, tudomásul vesz, tudatosít, konstatál, tapasztal, megtud
  • rájön, átlát, felismer, ráeszmél, rádöbben

megrágalmaz

ige
  • meggyanúsít, bemocskol, befeketít, megvádol, bevádol, besároz, bepiszkol, leránt, eláztat (bizalmas), meghurcol, meggyaláz, megbecsmél (tájnyelvi), becsületébe gázol, sárral dobál, hírbe hoz, áskálódik Sz: kígyót-békát kiált rá; veszett nevét költi; csorbát ejt a becsületén; cégérré teszi; a nyelvén hordja

blama

főnév
  • (bizalmas): blamázs, baklövés, felsülés, megszégyenülés, szégyenvallás (régies), égés (szleng), pofára esés (durva)

bevés

ige
  • kivés, metsz, marat, gravíroz (szaknyelvi), ró, beleró, rávés
  • memorizál, megjegyez, emlékezetébe vés, betanul, megtanul, beverkliz (bizalmas), bemagol, beszajkóz, bevág (bizalmas), bebifláz (bizalmas), beemléz (régies), benyal (szleng), beseggel (durva)

bosszankodik

ige
  • felbosszankodik, mérgelődik, dühöng, orrol, füstölög, fortyog, hergelődik (tájnyelvi), indignálódik (régies), dúl-fúl, haragszik, prüszköl Sz: eszi a méreg; nyeli a mérgét; bántja a csőrét (valami); szúrja a szemét (valami); eszi a fene (valami miatt); eszi a kefét (szleng)

ezred2

főnév
  • évezred

felhorzsol, fölhorzs

ige
  • felsért, felsebez, feltör, felcsiszol, megkarcol, feldörgöl, felsúrol, összekaristol, megsért

haragít

ige
  • bosszant, ingerel, tüzel, dühösít, dühít, felloval, beleloval, felheccel, borsot tör az orra alá, dühbe hoz, méregbe hoz, felmérgesít, felbőszít, haragra gerjeszt, kihoz a sodrából, bőszöget (tájnyelvi), zándorít (tájnyelvi)
  • bujtogat, felbujt, lázít, összeharagít (tájnyelvi)

füzet

főnév
  • irka (régies), jegyzettömb, notesz
  • nyomtatvány, könyvecske, brosúra, prospektus, szillabus (régies)
  • kötet, folyóiratszám, folyóirat-példány

elutasít

ige
  • visszautasít, nemet mond, megtagad, (kérőt) kikosaraz, kosarat ad, elküld, kitolókását tálal (valakinek) (tájnyelvi), elvet, elejt, visszavet, visszadob, visszalök, leszavaz, elhárít, ellenez, (ötletet) lelő (szleng), beint (valakinek) (szleng)

előfutár

főnév
  • hírnök, futár, herold, hírvivő, kengyelfutó
  • előkészítő, előhírnök, előharcos, előd (régies), szálláscsináló, úttörő

érkezés

főnév
  • jövetel, jövet, megérkezés, megjövés, jövés, közeledés, megjelenés, belépés
  • (tájnyelvi): ráérő idő

futólag

határozószó
  • futólagosan, futtában, sietősen, sietve, sebtében, kapkodva
  • nagyjából, érintőleg, érintőlegesen, kutyafuttában, felületesen, felszínesen, félig-meddig, mellékesen, mellesleg

emberséges

melléknév
  • humánus, emberies, emberi, emberségtudó (választékos), emberszerető, humanitárius, filantróp, könyörületes, irgalmas, megértő, együtt érző, jóindulatú, jóakaratú, jószívű, jóságos, jólelkű

egyesít

ige
  • eggyé tesz, összevon, egybevon, összpontosít, központosít, egybeolvaszt, összeolvaszt, integrál (idegen)
  • összefog, egybefog, tömörít
  • magában foglal
  • összekapcsol, összekovácsol, összeboronál

érzelem

főnév
  • érzés, érzület, fellobbanás, indulat, emóció (idegen), affektus (idegen), érzemény (régies), szenv (régies), gerjedelem (választékos)

fűszerez

ige
  • ízesít, ízt ad, megadja az ízét, trágyáz (régies), fűszerszámoz (régies)
  • színesít, élénkít
  • tarkít