észrevesz szinonimái

ige
  • érzékel, észlel, kiolvas, obszervál (idegen), percipiál (idegen), meglát, megpillant, felfedez, felfigyel (valakire, valamire), figyelmes lesz (valamire, valakire), kiszúr (bizalmas)
  • megérez, megsejt, megneszel, megeszel (tájnyelvi), megszagol, felfog, tudomásul vesz, tudatosít, konstatál, tapasztal, megtud
  • rájön, átlát, felismer, ráeszmél, rádöbben

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kulminál

ige
  • tetőzik, tetőpontra hág
  • delel
  • kicsúcsosodik

légnemű

melléknév
  • gáznemű, illó
  • gázszerű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a észrevesz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

építkezés

főnév
  • építés

elfogulatlan

melléknév
  • pártatlan, semleges, tárgyilagos, objektív, indifferens, tisztán látó, előítélet-mentes, igazságos, becsületes, korrekt (választékos), befolyásolhatatlan

elbújik

ige
  • elrejtőzik, meghúzza magát, bebújik (valahová), megbújik (régies), meglapul, meghúzódik
  • elhúzódik, félrevonul

démon

főnév
  • ördög, sátán, gonosz, szellem, jelenés, dzsinn (idegen), rém, fantom
  • vamp (idegen), vámpír (idegen)

értetlen

melléknév
  • nehéz felfogású, nehézfejű, lassú észjárású, fafejű, korlátolt, sötét, ostoba, oktalan, balga Sz: nem fér a tökfejébe; akár a lóval imádkozz, akár evvel beszélj
  • érzéketlen, közömbös, közönyös, apatikus, tompa
  • (régies): érthetetlen, értelmetlen

felelősségérzet

főnév
  • felelősségérzés, felelősségtudat, felelősségvállalás

merül

ige
  • besüllyed, lesüllyed, süpped, alábukik, belemélyed, lemerül
  • tűnik, vész
  • belehatol, hatol
  • mélyed, temetkezik

céda II.

főnév
  • szajha, kéjnő, könnyű nőcske (pejoratív), prostituált, kurva (durva), ribanc (durva), utcalány, ringyó (durva), lotyó, rima (tájnyelvi), riherongy (tájnyelvi), cemende (tájnyelvi), cafka

bugyor

főnév
  • batyu, csomag, motyó (bizalmas), poggyász, celecula (tájnyelvi), cucolék (tájnyelvi)

csacska

melléknév
  • beszédes, bőbeszédű, csacsogó, fecsegő, kereplő, nyelves, cserfes (tájnyelvi), csáfordi (tájnyelvi), fecske (tájnyelvi), fecske-locska (tájnyelvi), locska (tájnyelvi), locska-fecske (tájnyelvi), szócsiszár (tájnyelvi), szómalom (tájnyelvi)
  • bohó, butuska, csacsi, gyerekes, gyermekded, gyermeteg, oktalan, oktondi

félig

határozószó
  • feléig, felerészben
  • valamennyire, félig-meddig, nem egészen, nem teljesen, némileg, tökéletlenül, félen (tájnyelvi), félent (tájnyelvi), feleszeg (tájnyelvi), féligformán (tájnyelvi), félkészségig (tájnyelvi)
  • majdnem, szinte
  • fél lábbal

figyelem

főnév
  • figyelés, éberség, elővigyázat, érdeklődés, szemügyre vétel
  • figyelmesség, kedvesség, előzékenység, udvariasság, tapintat
  • (régies): csend, csendesség, hallgatás

hipp-hopp

módosítószó
  • egyszerre, váratlanul, egyszer csak, gyorsan, hirtelen

gyermekmenhely

főnév
  • árvaház, intézet, lelencház (régies)

esztendő

főnév
  • év

engedmény

főnév
  • kedvezmény, árkedvezmény, árleszállítás, ármérséklés, árengedmény, árcsökkentés, akció

fegyverkezés

főnév
  • felfegyverzés, fegyverragadás (régies), fegyverkötés (régies)
  • fegyvergyártás, fegyverkészítés, hadiipar, hadianyaggyártás

gyalogol

ige
  • kutyagol, talpal, vándorol, megy, jár, sétál, lépked, ballag, kirándul, bakál (tájnyelvi), lábbuszon megy (szleng), dzsal (szleng), dzsavel (szleng) Sz: kutyaforsponton jár; apostolok lován jár; maga alkalmatosságán jár
  • menetel, masíroz, vonul

ezerjófű

főnév
  • százaranyosfű, százforintos földepe, százforintosfű, erősfű (tájnyelvi)

elhíresztel

ige
  • elterjeszt, kikürtöl, szétkürtöl, világgá kürtöl, kihirdet, kikiabál, közhírré tesz, nyilvánosságra hoz, fűnek-fának elmond, kibeszél, kipletykál (bizalmas), széttrombitál (bizalmas), kifecseg, dobra ver, kidobol, kiharangoz (tájnyelvi), kipublikál (régies), kivulgál (régies)

feláll, föláll

ige
  • felegyenesedik, felkel, talpra áll, felemelkedik, felserken (régies), kihúzza magát
  • rááll, fellép (valamire)(valamiről)
  • (szaknyelvi): felsorakozik, felfejlődik
  • megszerveződik, kialakul, létrejön
  • (pénisz): felmered, megmerevedik, erigál (szaknyelvi)
  • (haj): égnek áll, felborzad (tájnyelvi)

gyepű

főnév
  • sövény, kerítés
  • határ, határsáv, országhatár