eltömődik szinonimái

ige
  • betömődik, eldugul, elzáródik, bereked (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ideghártya

főnév
  • recehártya, látóhártya, szemideghártya, retina (szaknyelvi)

közbiztonság

főnév
  • közbátorság (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eltömődik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előkészít

ige
  • kikészít, összekészít, összeszed
  • felkészít, betanít, sulykol, korrepetál, szoktat, edz, gyakoroltat
  • preparál, előkezel

égés

főnév
  • lángolás, lobogás, izzás, oxidáció (szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): tűzvész
  • veszedelem
  • (tájnyelvi): veszekedés, perpatvar
  • (szleng): kudarc, balsiker, csőd, blamázs, fölsülés, szégyen, lebőgés (szleng)

dölyfös

melléknév
  • gőgös, öntelt, önhitt, fennhéjázó, felfuvalkodott, pöffeszkedő, kevély, rátarti, hetyke, kekk (bizalmas), büszke, elbízott, elbizakodott, pökhendi, begyes (tájnyelvi), begyeskedő, beképzelt, arrogáns, szerénytelen, fölényes, nagyképű, nagymellű, fenn hordja az orrát, fennenköpő (tájnyelvi), negédes (régies)

csau

melléknév, főnév
  • rozsdabarna, vörösesbarna, narancsbarna, barnássárga

elsötétít

ige
  • besötétít, árnyékba borít, beárnyékol, eltakar, elborít, elfed, belep, elhomályosít, homályba burkol, elfátyoloz, elfelhősít, elsötétel (tájnyelvi)
  • elkomorít, elködösít, elszomorít

eszméletlenség

főnév
  • önkívület, eszméletvesztés, paroxizmus (szaknyelvi), ájulás, aléltság, kóma (szaknyelvi), kollapszus (idegen), bódultság, kábulat, bódulat

megpörköl

ige
  • megéget, megpirít, leéget, megsüt, felrőstöl (tájnyelvi), megpergál (tájnyelvi)
  • megperzsel, megtisztít

biztosan

határozószó
  • bizonyára, bizonyosan, bizonnyal, bízvást, kétségtelenül, kétségbevonhatatlanul, kétségen kívül, kétségkívül, okvetlenül, tagadhatatlanul, vitathatatlanul, bizton (régies)

bevándorló

melléknév, főnév
  • jövevény, immigráns (idegen), menekült

borzasztó II.

határozószó
  • nagyon, borzasztóan, iszonyúan, szörnyen, szerfölött, fenemód

ezennel

határozószó
  • most, mindjárt, jelenleg, ezént (tájnyelvi), ezenteg (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): rögtön, azonnal, tüstént

felhevül, fölhevül

ige
  • felmelegszik, felmelegedik, bemelegszik, felforr, átforrósodik, kimelegszik, melege lesz
  • izgalomba jön, fellelkesedik, fellelkesül, tűzbe jön, nekitüzesedik, felindul, felbuzdul, felpezsdül, felfortyan, felduzmad (tájnyelvi)

hányódás

főnév
  • hányattatás, viszontagság, sodródás, kálvária, bolyongás, odisszea (választékos)

fütyöl, fütyül

ige
  • fütyörészik, füttyent, futyul (tréfás), fütyít (tájnyelvi), fütykál (tájnyelvi), fütyörékel (tájnyelvi)
  • sípol Sz: fütyül, mint a rigó
  • énekel, dalol, hangicsál (régies), csiripel, csicsereg
  • (szél): sivít, süvít, zúg, süvölt
  • (valakire, valamire): lesajnál, lenéz, lekicsinyel, keresztülnéz (valakin), ignorál (idegen), negligál (idegen) Sz: levegőnek tekint, semmibe vesz, kutyába sem vesz (valakit), ügyet sem vet (valamire), fittyet hány, elengedi a füle mellett, a füle botját se mozgatja rá; rá se ránt; rá se hederít; le se szarja; rá se bagózik; rá se köp(valakire)

eltűnik

ige
  • eltávozik, tovatűnik, sudamlik (régies), szétfoszlik, szertefoszlik, elenyészik, belevész (valamibe), nyoma vész, híre-hamva sincs, elvész a szeme elől (valakinek), köddé válik, semmivé válik, elpárolog (szleng), lelécel (bizalmas), felszívódik (szleng), felszivárog (szleng), elszivárog (szleng), kámfort játszik (szleng), kámforrá válik, elkámforog (tájnyelvi), elcsellen (tájnyelvi), földetlenné lesz (tájnyelvi) Sz: bottal üthetik a nyomát; csak hűlt helyét lelték; ég nyelte-e el, vagy a föld, nem tudni; egyszeriben oda lett; elenyészett, mint a füst; elment iszli-muszliba; eloszlik, mint a buborék; elpárolog, mint a kámfor; eltűnik, mint a szürke szamár a ködben; eltűnik, mint Petőfi a kukoricásban; huzatot kap; szőrén-lábán elvész; világgá ment, mint a tót asszony pulykája
  • elrejtőzik, elillan, sunnyog (szleng), koltászol (szleng)

előcsarnok

főnév
  • előtér, hall, társalgó, váróterem, foyer (idegen), vestibulum (régies), átrium (szaknyelvi), aula (idegen), előterem (régies)

erika

főnév
  • csarab, hangafa, hanga

futár

főnév
  • követ, küldött, küldönc, hírvivő, fullajtár, kengyelfutó, hírész (régies), hírnök, nyargonc (régies), futnok (régies), kurír (régies), csausz (régies), galapin (régies), herold (régies)
  • futó (szaknyelvi), huszár

embergyűlölő

melléknév, főnév
  • mizantróp, emberkerülő, világgyűlölő, világkerülő (régies)

egyenlősdi

főnév
  • egalitarizmus (idegen)

érzékelés

főnév
  • észlelés, percepció (idegen), appercepció (idegen), észrevevés, érzet, tapasztalás, esztézia (idegen), felfogás, felismerés

füstfaragó

főnév
  • (tájnyelvi): kéményseprő