borzasztó I. szinonimái

melléknév
  • borzalmas, rettenetes, rettentő, irtózatos, iszonyatos, félelmetes, szörnyű, szörnyűséges, hátborzongató, rémes, rémületes, dermesztő, ijesztő, hajmeresztő, borzadalmas (tájnyelvi), éktelen, pokoli, rettegett, horribilis

borzasztó II. szinonimái

határozószó
  • nagyon, borzasztóan, iszonyúan, szörnyen, szerfölött, fenemód

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyep

főnév
  • gyepszőnyeg, pázsitszőnyeg, pázsit, fű
  • mező, rét, legelő, mezsgye (tájnyelvi), zöld
  • (szleng): marihuána, fű (szleng), gyom (szleng), mariska (szleng), kender (szleng), zöldség (szleng)

parcelláz

ige
  • feldarabol, feloszt
  • apróz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a borzasztó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

birkahús

főnév
  • birka, juhhús, ürühús

badarság

főnév
  • ostobaság, zagyvaság, sületlenség, képtelenség, abszurditás, értelmetlenség, szamárság, butaság, bolondság, marhaság, zöldség, bárgyúság, se füle, se farka, duma (szleng), hülyeség

atlétatermetű

melléknév
  • magas, izmos, vállas
  • kisportolt, atlétaalkatú
  • deltás (bizalmas), badis (szleng)

alapanyag

főnév
  • nyersanyag, hozzávaló, kiindulóanyag, alkotórész

bolond II.

főnév
  • bohóc, mulattató, buffó

cuppanós

melléknév
  • csattanós (csók)

kitermelés

főnév
  • fejtés, bányászás, kiaknázás, üzemeltetés, kinyerés, jövesztés (szaknyelvi)

csau

melléknév, főnév
  • rozsdabarna, vörösesbarna, narancsbarna, barnássárga

delejes

melléknév
  • (régies): mágneses, magnetikus (régies), elektromos
  • hipnotikus
  • (választékos): lenyűgöző, bűvös, bájos, igéző, varázslatos, elbűvölő, vonzó, varázsos, varázserejű

érvény

főnév
  • érvényesség, hatály, foganat (tájnyelvi), validitás (régies)

elhelyezkedés

főnév
  • helyzet, fekvés, beosztás, körülmény, konfiguráció (szaknyelvi), testtartás, póz, testhelyzet
  • állás, munka, hivatal, munkavállalás

bosszankodik

ige
  • felbosszankodik, mérgelődik, dühöng, orrol, füstölög, fortyog, hergelődik (tájnyelvi), indignálódik (régies), dúl-fúl, haragszik, prüszköl Sz: eszi a méreg; nyeli a mérgét; bántja a csőrét (valami); szúrja a szemét (valami); eszi a fene (valami miatt); eszi a kefét (szleng)

biciklizik

ige
  • kerékpározik, karikázik, kerekezik (bizalmas), pedálozik, tapossa a pedált, teker (bizalmas), bicajozik (bizalmas), bringázik (bizalmas)
  • (szleng): közösül

célravezető

melléknév
  • célszerű, hasznos, eredményes, használható, hasznavehető, hatékony, hathatós, alkalmas, ajánlatos, kifizetődő, megvalósítható, keresztülvihető, helyes, helyénvaló, gyakorlatias, előnyös, kedvező, célirányos, józan, ésszerű, bölcs, alkalmazható, találó, gyümölcsöző, járható, effektív, praktikus, applikábilis

elfajzott

melléknév
  • korcs, keverék, elfajult (régies)
  • satnya, csenevész
  • romlott, rendellenes, degenerált, abnormális, természetellenes
  • elaljasult, elvetemült, elzüllött, erkölcstelen

brummog

ige
  • dörmög
  • zsörtölődik, mormog

bandita

főnév
  • gonosztevő, rabló, gengszter, bűnöző, rablógyilkos, gazember, gazfickó, csirkefogó, útonálló (régies), zsivány (régies), betyár (régies), huligán, briganti, haramia, gyilkos, bérgyilkos

címtábla

főnév
  • cégtábla, cégér, sild (régies)
  • jegy, jel, figyelmeztetés

elhangzik

ige
  • elhallatszik, elhallik (régies)
  • (régies): elhalkul, elcsendesül, elül, lecsillapodik