füstfaragó szinonimái

főnév
  • (tájnyelvi): kéményseprő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kioldódik

ige
  • kibomlik, kibogozódik, kigombolódik, kikapcsolódik, szétkapcsolódik, kicsomózódik, kifűződik, kinyílik, szétnyílik, meglazul, enged, kisuvad (tájnyelvi), megódzik (tájnyelvi), kiódzódik (tájnyelvi)
  • kiázik, kiválik, kicsapódik, kilökődik

díszítőelem

főnév
  • dísz, díszítés, díszítmény, díszítőmotívum, ékítmény, cifrázat, ciráda, ornamens (idegen), ornamentum (szaknyelvi), (zenében) fioritura (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a füstfaragó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

forgalmas

melléknév
  • népes, frekventált, sűrűn látogatott, közkedvelt
  • eleven, élénk, nyüzsgő, mozgalmas

félbeszakít

ige
  • félbeszakaszt, megszakít, megtör, megállít, közbeszól, beleszól, belevág (bizalmas), megakaszt, közbevet, interrumpál (idegen)
  • szüneteltet, abbahagy, felfüggeszt, szünetet tart, pihenőt tart

farkasordító

melléknév
  • (időjárás): zord, hideg

eltévelyedik

ige
  • megtéved, rossz útra tér, hibázik, vétkezik, megbotlik Sz: letér az országútról

fukar II.

főnév
  • (régies): haszonbérlő
  • kalmár (régies), kereskedő, gabonakereskedő
  • (régies): vámos
  • pénzember

gyengeelméjű

melléknév, főnév
  • bolond, hibbant, agyalágyult, félkegyelmű, elmegyenge, beszámíthatatlan, féleszű, félcédulás, félnótás, fogyatékos, tökéletlen, ütődött (bizalmas), hígeszű (durva), hígvelejű, idióta, hülye, őrült, együgyű
  • kretén (szaknyelvi), debilis (szaknyelvi), imbecillis (szaknyelvi)

ömlik

ige
  • folyik, árad, zúdul, özönlik, záporozik, csurog, szakad, dől, patakzik, zuhog, tolul, tódul, nyomul, áramlik, ihog (tájnyelvi), hömpölyög
  • sereglik
  • torkollik, befolyik
  • eláraszt, elborít

elcsodálkozik

ige
  • elképed, elbámul, elámul, elálmélkodik, meglepődik, eldívánkodik (tájnyelvi), meghökken, elhűl, nagyot néz, csodálkozik, álmélkodik Sz: tátva marad a szája; eláll szeme-szája; szeme-szája tátva marad a csodálkozástól; eláll a lélegzete; leesik az álla; elbámul, mint a pap tehene a jégen

éhen

határozószó
  • éhesen, étlen, étlen-szomjan, étlen-itlan (tájnyelvi), üres hassal, korgó gyomorral, kopogó szemekkel

beállítottság

főnév
  • meggyőződés, szemléletmód, szemlélet, felfogás, alapállás, hozzáállás, orientáció, viselkedés, magatartás

elhantol

ige
  • eltemet, sírba helyez, elföldel, elás, elkapar(választékos)

gyufásdoboz

főnév
  • gyufaskatulya, masinapakli (tájnyelvi)

háromszor

határozószó
  • három alkalommal, három ízben (választékos)

kéjeleg

ige
  • gyönyörködik, élvezkedik, kéjkedik (régies), bujálkodik, tobzódik

illetlen

melléknév
  • szemérmetlen, ízetlen, ízléstelen, csúnya, obszcén, disznó, malac, sikamlós, pikáns, közönséges, szabados, trágár, ordináré, szennyes, kétértelmű, frivol, mosdatlan
  • pajkos, csintalan
  • szemtelen, pimasz, arcátlan, pórias (régies), helytelen, tisztességtelen, modortalan, neveletlen Sz: vendégségben sír; torban dalol, lagziban sír

fűszerüzlet

főnév
  • fűszerkereskedés, csemegekereskedés, élelmiszerüzlet, szatócsbolt (régies), vegyesbolt

folyosó

főnév
  • tornác, gang (bizalmas), függőfolyosó, körfolyosó, kerengő, gádor (tájnyelvi)
  • átjáró
  • sétáló (régies)
  • korridor (szaknyelvi), vágat (szaknyelvi), tárna

görcs

főnév
  • csomó, kinövés, göcsört, göb, csög, göcs, csombók (tájnyelvi), bütyök (tájnyelvi)
  • vakarcs, mitugrász, törpe
  • bog, kötés
  • konvulzió (szaknyelvi), spazmus (idegen), összehúzódás
  • szúrás, nyilallás
  • fene, nyavalya

igazgató II.

főnév
  • direktor, vezető, ügyvezető, menedzser, diri (bizalmas), góré (szleng), diktátor (szleng), bogozgató (szleng), főmufti (szleng), igazgatyó (szleng), izgató (szleng)
  • karmester

gazdász

főnév
  • mezőgazdász, agronómus
  • gazdatiszt

felépítés, fölépítés

főnév
  • megépítés, létrehozás, megvalósítás, megteremtés
  • alapozás, alapítás
  • alkat, fizikum
  • szerkezet, konstrukció, kompozíció, struktúra, váz

gyakorlati

melléknév
  • tapasztalati, empirikus, pragmatikus, praktikus
  • alkalmazott, felhasznált, használható, alkalmas
  • gyakorlatias, célszerű
  • gyakorló

illatozik

ige
  • illatot áraszt, illata van, kellemes szagot terjeszt
  • (pejoratív): büdösít, bűzlik, büdös szagot áraszt