eltávozás szinonimái

főnév
  • elmenés, elmenetel, elutazás, kimenő
  • elhalálozás, elmúlás (választékos), elköltözés (választékos)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megfigyelő I.

melléknév
  • néző, bámészkodó, leselkedő, kukkoló (szleng)

harmincad

főnév
  • harmincadó (régies), trigesima (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eltávozás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előcsarnok

főnév
  • előtér, hall, társalgó, váróterem, foyer (idegen), vestibulum (régies), átrium (szaknyelvi), aula (idegen), előterem (régies)

ébreszt

ige
  • kelt, felkelt, serkent, felver, felriaszt, felzavar, felráz
  • éleszt
  • előidéz, támaszt, gerjeszt, okoz, kivált, kelt, fakaszt, gyújt, szít
  • (régies): derít, világosít

domborzati

melléknév
  • (térkép): hegy- és vízrajzi, szintvonalas

csapos

főnév
  • kocsmáros, csaplár (régies), csapláros (régies), csárdás, vendéglős

elreppen, elröppen

ige
  • elrepül, elszáll, elrebben, tovaszáll, szárnyra kel
  • eltűnik, elmúlik, eltelik

esküvő

főnév
  • házasságkötés, menyegző, nász, egybekelés, frigykötés, összekelés, lakodalom, lagzi, hit (régies), hitlés (tájnyelvi)

megokolatlan

melléknév
  • alaptalan, megalapozatlan, indokolatlan, motiválatlan, igazolatlan, jogosulatlan

bizalmas II.

melléknév
  • bizalmi ember, intimus (idegen)

betonvas

főnév
  • betonacél, vasbetét, acélbetét, rúdacél

borona1

főnév
  • tüskéshenger, boronálógép

evidens

melléknév
  • nyilvánvaló, szemmel látható, magától értetődő, világos, kétségtelen, kétségbevonhatatlan, kézenfekvő, szembetűnő, szembeszökő, kézzelfogható, egyértelmű

felfortyan, fölforty

ige
  • feldühödik, felmérgesedik, felháborodik, kifakad, felhördül, felhorkan, felpattan (tájnyelvi), felindul, haragra gyúl, kirobban, felpaprikázódik, begerjed (szleng), bepöccen (szleng), bepörög (szleng), begurul (szleng), elveszti a türelmét, dühbe gurul, fölindul, indulatba jön, zabos lesz (szleng), felforr az agyvize (szleng), elborul az agya (szleng), kimegy a fázis (szleng), duzmad (tájnyelvi), buszámodik (tájnyelvi), feltorpan (tájnyelvi), felruccanik (tájnyelvi), nekimérgesedik (régies)

hangtan

főnév
  • akusztika (szaknyelvi)
  • fonetika (szaknyelvi), fonológia (szaknyelvi)

fülledt

melléknév
  • romlott, erjedt, dohos, poshadt, búszos (tájnyelvi), fojtós (tájnyelvi)
  • áporodott, levegőtlen, tikkasztó, fullasztó, fojtott, fojtó, rekedt (régies), rekkenő, nyomasztó

eltérít

ige
  • kitérít, elfordít
  • (szándékától): eltántorít, elállít (tájnyelvi)
  • (figyelmet): elvon, elterel

elnyer

ige
  • megkap, elér, kivív, meghódít, hatalmába kerít, birtokba vesz, magáévá tesz, megszerez, kiérdemel, megnyer, (díjat) elvisz(valamitől)

erdészet

főnév
  • erdőművelés, erdőgazdálkodás, erdőgazdaság

fújtató

főnév
  • fúvómű
  • tömlő, fúvó
  • pumpa (régies), kompresszor (idegen)

élvezhetetlen

melléknév
  • fogyaszthatatlan, ehetetlen, se íze, se bűze, kellemetlen, éldelhetetlen (régies)
  • unalmas

egybevet

ige
  • összehasonlít, összevet, szembeállít, összemér, összeolvas, egyeztet, összeegyeztet, összeilleszt, kollacionál (régies), komparál (idegen)

értékelés

főnév
  • megítélés, elbírálás, kritika, bírálat, becslés, kvalifikáció
  • elismerés, méltánylás, méltatás
  • pontozás, osztályozás

függő I.

melléknév
  • alárendelt, alávetett, dependens (idegen)
  • félbemaradt, elintézetlen, eldöntetlen, kétes, bizonytalan, prekárius (idegen), relatív (idegen)
  • lógó, felfüggesztett, felkötött, lecsüngő, fityegő, felakasztott