evidens szinonimái

melléknév
  • nyilvánvaló, szemmel látható, magától értetődő, világos, kétségtelen, kétségbevonhatatlan, kézenfekvő, szembetűnő, szembeszökő, kézzelfogható, egyértelmű

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kuvik

főnév
  • halálmadár, vészmadár, bagoly, csuvik (régies), kukurém (tájnyelvi)

megtámaszt

ige
  • támasztékkal ellát, alátámaszt, nekitámaszt, meggyámolít (tájnyelvi), dermeszel (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a evidens szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eredő

főnév
  • rezultáns (szaknyelvi)
  • okozat

elhatároz

ige
  • eldönt, elszánja magát, elgondol, eltökél (választékos), megfogad, feltesz, fejébe vesz (valamit), ráadja a fejét (valamire), szándékozik (tájnyelvi), rezolvál (régies)
  • elrendel, megparancsol, parancsba ad, előír, kijelöl, megszab

elegyít

ige
  • kever, vegyít, egybeolvaszt, mixel, társít (választékos), ötvöz, kombinál, egyvelít (régies), zagyalít (régies)

diafilm

főnév
  • dia (bizalmas)

esős

melléknév
  • csapadékos, lucskos, nedves, licspocsos (tájnyelvi)

felgyógyul, fölgyógy

ige
  • meggyógyul, megerősödik, felépül, kilábal, lábra áll, erőre kap, feljavul, helyrejön, összeszedi magát, visszanyeri erejét, visszanyeri egészségét, rendbe jön, fellábadozik (tájnyelvi), feltámbálódik (tájnyelvi)

meztelen

melléknév
  • mezítelen, ruhátlan, pucér, csupasz, pőre, purdé (tájnyelvi), csóré (tájnyelvi), nudista, naturista, ádámkosztümös (tréfás), fedetlen, csurdé (tájnyelvi), rudi (szleng), takaratlan
  • kopasz, tar
  • pihétlen, tollatlan, szőrtelen
  • (növény): kopár, puszta, levéltelen, üres
  • (igazságos): nyers, leplezetlen, kendőzetlen

cidrizik

ige
  • fázik, fagyoskodik, remeg, reszket, didereg, borzong, vacog
  • fél, retteg, idegeskedik, frászban van (bizalmas), citerázik (bizalmas), trémázik (szleng), be van gazolva (bizalmas), be van rezelve (bizalmas), be van szarva (durva), majrézik (szleng)

butít

ige
  • eltompít, hülyít (bizalmas)
  • kábít

csapoz

ige
  • csapol, szádal, ékel
  • összeerősít, összeereszt

fellendülés, föllend

főnév
  • fejlődés, előretörés, javulás, lendület, felvirágzás, virulás, felemelkedés, haladás, előrejutás, növekedés, bővelkedés, konjunktúra (szaknyelvi), prosperitás (szaknyelvi)

fizetség

főnév
  • díj, bér, ellenszolgáltatás, járandóság, munkabér, kereset, munkadíj, tiszteletdíj, jutalom, zsold, díjazás, bérösszeg, hópénz (régies), renumeráció (szaknyelvi), honorárium, fellépti díj, prémium, borravaló, hálapénz, paraszolvencia (idegen), dukáncia (tájnyelvi)
  • elégtétel, fájdalomdíj, ellensúlyozás, kompenzálás
  • hála, viszonzás

hivalkodik

ige
  • dicsekszik, kérkedik, felvág, nagyzol, henceg, flancol (szleng), büszkélkedik, hetvenkedik, dölyfösködik, pöffeszkedik, kevélykedik, fenn hordja az orrát, fitogtat Sz: rázza a rongyot; henceg, mint árpacipó a kemencében; felvág, mint a pesti poloska
  • tetszeleg, díszeleg, cifrálkodik (tájnyelvi), páváskodik, flancol, piperézkedik (tájnyelvi), virít Sz: riszálja magát; mórikálja magát; hányja-veti a farát; feszeleg, mint a makk hetes; öli a pompa
  • (régies): lebzsel, lustálkodik

gyöngyike

főnév
  • gyöngyöcske, kékgyöngyvirág

évzáró

melléknév
  • évbúcsúztató

érdekellentét

főnév
  • összecsapás, nézeteltérés, kollízió (idegen), összeütközés

fékezhetetlen

melléknév
  • féktelen, zabolázhatatlan, vad, tomboló, eszeveszett, dühödt, bősz, ádáz, szilaj, szertelen, fegyelmezetlen, áradó, túláradó, túlcsorduló, legyőzhetetlen, leküzdhetetlen

gyengül, gyöngül

ige
  • erőtlenedik, erejét veszti, lankad, fárad, tikkad, bágyad, satnyul, visszaesik, megcsappan, fogy
  • ernyed, enyhül, szelídül, mérséklődik, csillapodik
  • puhul, lágyul
  • halkul, (hang) elhal
  • esik, értéktelenedik, devalválódik (szaknyelvi)

fájós

melléknév
  • fájó, fájdalmas, beteg, beteges, sajgó, érzékeny, kényes, rossz, fájlalatos (régies), bodzás (láb) (tájnyelvi)

elkényeztet

ige
  • elkapat, félrenevel, elnevel, elront, elpuhít (régies), elfinnyásít (régies), ajnároz, babusgat, dédelget, becézget, kecsegtet (régies) Sz: szereti, mint majom a fiát; tejben-vajban füröszti

feledés

főnév
  • felejtés, feledékenység

gyorsan

határozószó
  • sebesen, frissen, szaporán, sietősen, serényen, futólépésben, sietve, sietelmest (régies), élénken, allegretto (idegen), elevenen, fürgén, gördülékenyen, fiatalosan, sebbel-lobbal, lóhalálában, lélekszakadva, pattogósan (szleng), tempósan (szleng)
  • váratlanul, hirtelen Sz: váltott lovakkal; mintha puskából lőtték volna ki(bizalmas)
  • most, rögtön, azonnal, tüstént, máris, nyomban, rögvest, íziben (tájnyelvi), sebten, sebtében, sebtiben, forrón-hevesen (régies), hirtelen, hirtelenjében, nagyhamar, hamarjában, hevenyében, mihamarabb, mielőbb, rohanvást, hippre-hoppra (tájnyelvi), haladéktalanul, egykettőre, hamar, hipp-hopp, ízibe, ripsz-ropsz Sz: míg egy tojás megsül; egy szempillantás alatt
  • kutyafuttában, felületesen, elhamarkodottan, kapkodva, hanyatt-homlok