Szinonimaszótár

erdészet szinonimái

főnév
  • erdőművelés, erdőgazdálkodás, erdőgazdaság

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

peder, pödör

ige
  • sodor, fodor (régies), bodroz (régies), fodorít (régies), bodorít
  • fon, összesodor
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a erdészet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eltűnés

főnév
  • tovatűnés, elenyészés, köddé válás (bizalmas), felszívódás (bizalmas)

elárusítónő

főnév
  • eladónő, boltosnő

egyetértés

főnév
  • helyeslés, jóváhagyás, beleegyezés, hozzájárulás
  • megállapodás, megegyezés, egyezség, konszenzus (idegen)
  • békesség, összhang, harmónia, összetartás, megbékélés, egyetértőség (tájnyelvi), egyértés (tájnyelvi), konkordancia (régies), egyesség (tájnyelvi)

csorbítatlan

melléknév
  • ép, hiánytalan, egész, teljes, tökéletes, sértetlen, maradéktalan, osztatlan, bontatlan, érintetlen, csonkítatlan, kifogástalan, hibátlan, integer (idegen), integrális (idegen), intakt (szaknyelvi), teljes körű, teljhatalmú

én II.

főnév
  • ego (idegen), egyéniség, személyiség

fauna

főnév
  • állatvilág

méhészet

főnév
  • méhtenyésztés, méhészkedés, apicultura (idegen)

börtönbüntetés

főnév
  • börtön, fogság, rabság, fekvő nyolcas (tréfás), hajvágás (tréfás), mázsa (szleng)

bombabiztos

melléknév
  • ellenálló, holtbiztos
  • bombaálló

cáfol

ige
  • megcáfol, megdönt, kétségbe von, elutasít, tagad, ellentmond (valaminek), visszaver (érvet), halomra dönt, elvitat, dementál (idegen, régies), refutál (régies), meghazudtol

fékezhetetlen

melléknév
  • féktelen, zabolázhatatlan, vad, tomboló, eszeveszett, dühödt, bősz, ádáz, szilaj, szertelen, fegyelmezetlen, áradó, túláradó, túlcsorduló, legyőzhetetlen, leküzdhetetlen

feltérképez, föltérk

ige
  • felmér, felbecsül

hé I.

indulatszó
  • héj! (bizalmas), halló!, figyelem!

gőg

főnév
  • gőgösség, elbizakodottság, önhittség, önteltség, dölyf, felfuvalkodottság, fennhéjázás, pöffeszkedés, dagály (régies), szuperbia (idegen), prepotencia (idegen), kajtosság (tájnyelvi), hivalkodás, pökhendiség, beképzeltség, önimádás, arrogancia (idegen)
  • önérzet, büszkeség, kevélység, rátartiság

eredetileg

határozószó
  • eredendően, eleve, kezdetben, először
  • eleinte, az elején

eltérés

főnév
  • elhajlás, elkanyarodás, elkalandozás, divergencia (szaknyelvi), diverzió (idegen), deviáció (szaknyelvi)
  • különbség, különbözés, különbözőség, differencia, diszparitás (szaknyelvi)

ezalatt

határozószó
  • időközben, eközben, ezenközben, közben, addig

gigerli

főnév
  • piperkőc, divatmajom, divatbáb, ficsúr, aranyifjú, arszlán

értesítés

főnév
  • üzenet, közlés, hír, híradás, hirdetmény, közlemény, tájékoztató, tudósítás, információ, drót (szleng), tájékoztatás
  • idézés, avizó (idegen), értesítvény

eldug

ige
  • elrejt, eltesz, eltüntet, elsinkófál (bizalmas), elsuvaszt (tájnyelvi), elrekkent (tájnyelvi), elsusol (régies), eltitkol
  • elbújtat, elás, eltemet, elkaparít (régies)
  • elszigetel, izolál, száműz

faksznis

melléknév
  • szeszélyes, hóbortos, bogaras, rigolyás, raplis (bizalmas)

gonoszkodik

ige
  • kötődik, incselkedik, huncutkodik, csintalankodik, mókázik, heccelődik, cicázik, évődik, ingerkedik, enyeleg, böllenkedik (tájnyelvi), latorkodik (régies), tolvajkodik (régies)
  • bánt, kínoz, gyötör