elnyer szinonimái

ige
  • megkap, elér, kivív, meghódít, hatalmába kerít, birtokba vesz, magáévá tesz, megszerez, kiérdemel, megnyer, (díjat) elvisz(valamitől)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elcsépel

ige
  • kicsépel
  • elver, elnáspángol, elpáhol, elfenekel, elagyabugyál, eltángál, elnadrágol
  • (tájnyelvi): elkoptat, elnyű

bomba I.

főnév
  • pokolgép, robbanólövedék, robbanószer, robbanóanyag, plasztikbomba
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elnyer szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elhanyagolt

melléknév
  • ápolatlan, gondozatlan, rendetlen, rongyos, koszlott, szakadt, lompos, slampos, topis (szleng), toprongyos, slendrián, pacuha (tájnyelvi), mosdatlan, koszos Sz: olyan, mintha vasvillával hányták volna rá a ruhát
  • elárvult, elhagyatott, mellőzött, magányos

differencia

főnév
  • különbség, eltérés, különbözés, különbözőség, különbözet, difi (bizalmas)
  • nézeteltérés, nézetkülönbség, véleménykülönbség, véleményeltérés, diszharmónia, diszkrepancia (idegen), egyenetlenség, súrlódás

dalest

főnév
  • áriaest, hangverseny, nótaest, népdalest

büntető II.

főnév
  • büntetődobás, büntetőrúgás, tizenegyes

ellenkezés

főnév
  • ellentmondás, ellenvetés, ellenszegülés, ellenállás, szembeszállás, tiltakozás, lázadás, protestálás (választékos), óvástétel, panasz, feleselés, opponálás (szaknyelvi), dac, trucc (bizalmas), kifogásolás

emésztő

melléknév
  • nyomasztó, mardosó, kínzó, györtő, marcangoló, étető (tájnyelvi), idegölő, idegőrlő, pusztító

megfésül

ige
  • (hajat): átfésül, kifésül, kibont
  • frizurát készít
  • gerebenez, megtisztít

berámáz

ige
  • bekeretez, keretbe foglal

belemélyed

ige
  • belesüpped, belesüllyed, belenyomódik, belenyomul, behatol, belehatol, belefúródik
  • elmélyed (valamiben), belemerül, beletemetkezik, beleássa magát, belefeledkezik, belefelejtkezik, átadja magát (valaminek), belebonyolódik, belegabalyodik, belebújik (bizalmas)

bevetődik

ige
  • betéved, betoppan, beállít, bebotlik, beesik, beugrik, betévelyedik, ott terem, belődörödik (tájnyelvi), betalálkozik (tájnyelvi), beténfereg (tájnyelvi), bevetemedik (tájnyelvi)

érdekellentét

főnév
  • összecsapás, nézeteltérés, kollízió (idegen), összeütközés

faragatlan

melléknév
  • bárdolatlan, csiszolatlan, neveletlen, modortalan, műveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, barbár, nyers, darabos, közönséges, pallérozatlan, útszéli, alpári, parlagi, póri, pórias, udvariatlan, otromba, primitív, érdes, pimasz, durva, paraszt, prosztó (szleng), mucsai (durva), bumburnyák, surmó, sutyerák, tahó (bizalmas), tapló, bugris (pejoratív), bunkó, tuskó (pejoratív), böszme (tájnyelvi), alafáré (tájnyelvi) Sz: nem volt gyerekszobája; istállóban nőtt fel; ló nézett ki a gyerekszobája ablakából; hullik a vetőmag a szájából
  • (régies): dísztelen, idomtalan
  • rendetlen, csintalan

háborgat

ige
  • zaklat, zavar, zargat, üldöz, akadályoz, bosszant, dühít, nyugtalanít, idegesít, molesztál, gyötör, macerál, szekíroz (bizalmas), szekál (bizalmas), piszkál, abajgat, bolygat, vegzál (választékos), izgat, ingerel, bánt, nem hagy nyugton, alkalmatlankodik, kellemetlenkedik, buzerál (szleng)

folt

főnév
  • paca (bizalmas), pecsét, plecsni (bizalmas), flekni (bizalmas), petty
  • maszat, piszok, koszfolt
  • (régies): maradék, hulladék, pöszlék (tájnyelvi), faradék (régies)
  • takargatnivaló, szeplő, szégyenfolt, bélyeg
  • toldás, flekk (bizalmas), hozzátétel (régies)
  • (tájnyelvi): falka, csapat

elnyűhetetlen

melléknév
  • erős, tartós, strapabíró (bizalmas), kopásálló, maradandó, időtálló, elpusztíthatatlan, örök érvényű, örökös

elgázosít

ige
  • légneműsít (szaknyelvi), porlaszt (szaknyelvi)
  • szellent, fingik (durva)

eltérés

főnév
  • elhajlás, elkanyarodás, elkalandozás, divergencia (szaknyelvi), diverzió (idegen), deviáció (szaknyelvi)
  • különbség, különbözés, különbözőség, differencia, diszparitás (szaknyelvi)

fog2

főnév
  • agyar
  • fogazás, bütyök, cakk (bizalmas), kamó (tájnyelvi)

előrehajol

ige
  • előredől, előregörnyed, előregörbed, előregörbül, lehajol

divatjamúlt

melléknév
  • ódivatú, idejétmúlt, idejemúlt, régimódi, régies, ómódi, ósdi, ódon, elavult, korszerűtlen, túlhaladott, özönvíz előtti, ócska, avítt, avult, avatag, ásatag, levitézlett

elvét

ige
  • elhibáz, eltéveszt, elnéz, megvét (tájnyelvi), elveszt (régies)

fojt

ige
  • fojtogat, fullaszt, szorít, megöl, nyuvaszt (tájnyelvi)
  • tömít, szigetel, elzár, eltöm
  • (magába fojt): visszatart, lenyel (bizalmas), elhallgat, eltitkol, elrejt, magába temet