ébreszt szinonimái

ige
  • kelt, felkelt, serkent, felver, felriaszt, felzavar, felráz
  • éleszt
  • előidéz, támaszt, gerjeszt, okoz, kivált, kelt, fakaszt, gyújt, szít
  • (régies): derít, világosít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

harckocsi

főnév
  • tank, páncélkocsi, páncélos, bádogdoboz (szleng), pléhkoporsó (szleng), acélkoporsó (szleng), zöldvillám (szleng)
  • harci szekér (régies)

feltét, föltét

főnév
  • auflág (idegen), rávaló (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ébreszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

díszemelvény

főnév
  • dísztribün, pódium

centrifugál

ige
  • kiröpít, kipörget, pörget
  • kifacsar, kicsavar, víztelenít

bujtogató

melléknév, főnév
  • uszító, izgató, lázító, felforgató, zavarkeltő, bajkeverő, ármányos, cselszövő, intrikus, provokátor, agitátor (régies), agent provocateur (idegen)

benépesít

ige
  • betelepít, kolonizál
  • megtölt, betölt, telezsúfol, teletöm

drágít

ige
  • (árat) emel, megdrágít, drágosít (tájnyelvi), felértékel

életközösség

főnév
  • együttélés, házasság
  • szimbiózis (szaknyelvi), biocönózis (szaknyelvi)

lépeget

ige
  • lép, lépked, lépdel, jár, megy, mendegél, ballag, battyog, slattyog (bizalmas), bandukol, baktat, cammog, ballagdál (tájnyelvi), lépik (tájnyelvi)

átfúródás

főnév
  • átlyukadás, kilyukadás, átszúródás, perforálódás
  • perforáció

arrogáns

melléknév
  • kihívó, öntelt, fennhéjázó, felfuvalkodott, pökhendi, pöffeszkedő, nagymellű, rátarti, hivalkodó, fölényes, szemtelen, tiszteletlen, pimasz, arcátlan, pofátlan (durva), impertinens (régies)

azonos

melléknév
  • megegyező, egyező, egyenlő, ugyanazon, egyforma, ugyanolyan, megfelelő, konform (idegen), adekvát, egyenértékű, ekvivalens, egynemű, egybehangzó, egybevágó
  • változatlan, állandó

elhatároz

ige
  • eldönt, elszánja magát, elgondol, eltökél (választékos), megfogad, feltesz, fejébe vesz (valamit), ráadja a fejét (valamire), szándékozik (tájnyelvi), rezolvál (régies)
  • elrendel, megparancsol, parancsba ad, előír, kijelöl, megszab

elsinkófál

ige
  • ellop, elcsen, elemel, elsikkaszt, elcsíp, magához vesz, elvisz, eldug, zsebre tesz, zsebre dug (bizalmas), megdézsmál, elcsór (szleng), elmismásol (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), megcsap (szleng), rajzol (szleng), elidegenít (szaknyelvi), eltulajdonít, zabrál (szleng), megfúj (szleng), zsebel (szleng)
  • (régies): elherdál, elpazarol, elpocsékol

földigiliszta

főnév
  • kukac, barázdaféreg (tájnyelvi), földipióca (tájnyelvi), esőkukac (tájnyelvi)

felajánlás, fölajánl

főnév
  • adomány, ajándék, hozzájárulás, donáció (régies), offertórium (régies)
  • ígéret
  • áldozat, áhítat, hódolat, imádat, devóció (régies), obláció (régies)

édesanya

főnév
  • szülőanya, anya, mama, anyika, anyácska, anyuka, anyuska, mamácska, mamóka, mámi, mamuska, mámika, anyuci, szüle (tájnyelvi), édesmama (tájnyelvi), édesszüle (tájnyelvi), édes (tájnyelvi), kedvesanya (tájnyelvi), muter (szleng)

differencia

főnév
  • különbség, eltérés, különbözés, különbözőség, különbözet, difi (bizalmas)
  • nézeteltérés, nézetkülönbség, véleménykülönbség, véleményeltérés, diszharmónia, diszkrepancia (idegen), egyenetlenség, súrlódás

elárusítónő

főnév
  • eladónő, boltosnő

fegyőr

főnév
  • fogházőr, foglár, fogdmeg (régies), börtönőr, profosz (régies), kulcsár (régies), tömlöctartó (régies), porkoláb (régies), poroszló (régies), börtönész (tájnyelvi), smasszer (szleng), cikler (szleng), varjú (szleng), bakter (szleng)

egyenjogúsít

ige
  • egyenlősít, felszabadít, önállósít, függetlenít, emancipál (idegen)

cincér

főnév
  • hőscincér

elegancia

főnév
  • választékosság, ízlésesség, tetszetősség, kifinomultság, jólöltözöttség, szépérzék, stílusosság, sikk (bizalmas)
  • csín (régies), csiszoltság, simaság

fékező

melléknév
  • visszatartó, visszafogó, lassító, gátló, késleltető, akadályozó, represszív (idegen)